Arisztid elmegy Taszilóhoz, hogy a több éve házas, tapasztalt gróftól tanácsokat kérjen. Ugyanis nősülni készül, a szülei nem világosították fel, nem tudja, mit kell csinálni a nászéjszakán.
Tasziló el is látja tanácsokkal a maga tapintatos stílusában.
Megtörténik a lakodalom, éjszaka Arisztid lázas izgalommal kíséri Xéniát a hálószobába. Ahogy Tasziló tanácsolta, szépen le is fekszenek.
Eltelik egy óra, kettő... Xénia vár, vár, majd nem bírva tovább leplezni izgalmát, Arisztid felé fordul.
A férje azonban nincs ott. Xénia felül az ágyban, és megdöbbenve látja, hogy férje négykézláb mászik körbe a falakat tapogatva.
- Na de Arisztid, maga mit keres ott?
Mire Arisztid lelkesen:
- Ha Tasziló igazat mondott, ebben a szobában valahol kell lennie egy lyuknak.