Malac a fán
Malac a fán
Megy a diák a falu egyik utcáján, és látja, hogy az udvarban egy parasztember áll a malacok között, fölkap egyet, fölemeli az almafához, és ott tartja két kézzel, amíg a malac meg nem eszi az almát. Akkor lerakja az állatot, és fölemeli a következőt. Az ötödik malac után a diák bekiabál az öregnek:
- Bácsi! Inkább meg kéne ráznia a fát, hogy lepotyogjanak az almák! Rengeteg időt megtakaríthatna vele!
Az öreg nagyot legyint:
- Ugyan! Mi szükségük lenne időre a malacoknak?
