A mágus
A mágus
Cirkusz érkezik a kisvárosba, és a mágus fölkeresi a postahivatal főnökét, átad két tiszteletjegyet az előadásra, és azt mondja:
- Tisztelt uram, lenne egy nagy kérésem. Én ugyanis a bűvészet minden ágát kitűnően művelem, csak a számtani produkciókban vagyok egy kicsit gyengébb. Ezért megkérem, szíveskedjék fölírni ezt a számot: 13756... És ha az előadás folyamán megkérdezem ezt a számot, hát tessék jó hangosan bemondani.
- Rendben van.
Elkezdődik a műsor, jön a számprodukció. A bűvész fölkéri a postatisztet, hogy írjon föl egy számot. Az megteszi, a bűvész gondolkodik, bekötött szemmel fölírja a megbeszélt számot egy táblára - a megfejtés stimmel, óriási vastaps.
Ám ekkor váratlanul föláll a főtéri hentes:
- Bocsánat, kérem, szerintem az urak összebeszéltek. De most majd én írok föl egy számot, azt tessék megfejteni!
A bűvész elsápad, a postatiszt zavartan feszeng a székén.
- Nos, kösse be a szemét.
A bűvész zavartan engedelmeskedik, a hentes fölírja a számot, és körbemutatja. Dermedt csend, majd a bűvész is felírja a számot:
- 43567.
- Elképesztő! - tapsol a hentes. - Az utolsó számig stimmel.
Hatalmas tapsvihar.
Előadás után a postatiszt gratulál a bűvésznek.
- Mester, ha maga ilyen zseniális a bűvészetnek ebben az ágában is, miért kellett velem összebeszélnie?
- Ne haragudjon, uram... Én a hentessel is összebeszéltem.
