Ásvány- és kőzettan
Ásvány- és kőzettan
Wartha tudományos tevékenysége, miután 1865-ben tanársegéddé nevezték ki, az ásvány- és kőzettani kutatással kezdődött. E kutatásait azután a század végéig folytatta. Ásvány- és kőzettani tudományos tevékenysége tehát, habár nem mint e tudományok tanára, majdnem 50 éven át folytatódott. E hosszú idő alatt több mint 50 ásvány- és kőzettani dolgozata jelent meg.
Első ilyen tanulmánya a palagonittufára vonatkozik. Bunsen, akinek Heidelbergben Wartha egyik növendéke volt, megállapította e tufa vulkáni eredetét és szerepét. Wartha bebizonyította, hogy a szigligeti palagonitnak ugyanilyen jellege és szerepe van. De még Heidelbergben végzett vegyelemzéseket arról a légnemű „ásványról”, ami az atmoszférát képezi.
1866–67 és 69-ben egy sor publikációja jelenik meg a sarkvidéki kőzetekről, köztük a foszszilis fáról és szenekről, s még 1868-ban kezdi el kutatásait a kovasav-ásványok vegyi összetételéről, amelyeket 1875-ig folytat. 1870ben jelenik meg egy tanulmánya a holdkőről, 1871-ben tanulmányozza a kutakból néhol kiáramló földgázt, 1873-ban publikálja első tanulmányát a jordanitról, s ezt ugyanerről az ásványról írt még két publikáció követi 1876-ban. 1877-ben első elemzését közli a zsadányi meteorkőről, amelyről 1878-ban két cikkben számol be. Ez az írása a legtekintélyesebb német kémiai folyóiratban, a 13. d. ch. G.-ban jelenik meg. Egy hosszabb ásványkutatási szünet után jelenik meg, 1883-ban, egy tanulmánya a tokaj-hegyaljai csiszolópaláról, a következő három év során pedig egy sor publikációja a szerpentinekről. 1884-ben és 85-ben a svábhegyi fluorit kristályokról számol be. 1888-ban és 89-ben a csáczai porhullás kemizmusát ismerteti, 1894-ben a kőszén keletkezéséről ír, 1892-ben és 1898-ban a hóban előforduló port ismerteti. Azután 8 év múlik el ásványtani és kőzettani jellegű munkák nélkül, s csupán 1908-ban közli egy ásványtanra vonatkozó jelentését a Semsey-féle pályázatokról az A. É.-ben. Ez volt életének utolsó ásványtani jellegű írása.
Wartha idősebb korában behatóan foglalkozott cseppfolyós. „ásványokkal” – különböző ivó és ásványvizekkel valamint kőolajjal –, s ezenkívül több gyakorlati fontosságú szilárd ásványról és kőzetről írt, de úgyszólván kizárólag technikai szempontból. Ezért ezekről a kutatásairól a következő fejezetben fogunk beszámolni.
