Wartha Vince főbb művei
Wartha Vince főbb művei
Ueber den Permin. J. p. Ch. 1866. 84–88.. Ch. Z. Bl. 1867. 174–179., J. F. Ch. 1868. 933–934.
Ueber die Zusammensetzung des Wiserins. J. p. Ch. 1866. 88–90., P. A. 1866. 166–169., L. Ann. 1866. 237–240 N. Jb. M. G. P. 1866. 439–441.
Ueber einige Bestandtheile des Emser Mineralwassers J. p. Ch. 1866. 90–91., Z. a. Ch. 1866. 443., J. P. Ch. 1868. 991.
Sur quelques principes contenus dans les eaux d’Ems. B. S. Ch. P. 1867. 248. Chémische Untersuchung einiger Gesteine, fossilen Holzes u. Kohlen aus der arktischen Zone. V. N. G. Z. 1866. 281–z99.. N. Jb. M. G. P. 1867. 736–743., I. P. Ch. 1869. 1009–1010.
Die qualitative Analyse mit Anwendung der Bunsen’schen Flammenreactionen. Zürich, 1867. 48. p.
A silicatok formulázásáról. Értekezések a természetturf. oszt. köréből. r. köt. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. Pest, 1868. 1–13.
A kovasav ásvány vegyületeinek képleteiről. A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 1868. 319–320.
Beiträge zur Kenntniss der Anthracen–Farbstoffe. B. d. ch. G. 1870. 545–548.
A szilárd szénkénegről. A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 1870. 13–14. Természettudományi Közlöny 1871, 44–45
Bemerkungen zu dem Ballo’schen angeblichen Schwefelkohlenstoffhydrat. B. d. ch. G. 1871. 180–183.
Beiträge zur Theorie der Türkischroth-Fär-berei. B. d. ch. G. 1871. 528–529. Lábatlani hydrauli mész elemzése. Földtani Közlöny 1871. 95–97.
Ueber das Gattiren hydraulischer Kalke. P. J. Stuttgart, 1871. 527–532.
Ueber die directe Oxydation des Anthrachinons
durch Kalihydrat. A. Ch. Ph. 1872. 305–306.
A hydrauli meszek elegyítése. A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 1872. 14–15.
Ueber den Zuckergehalt vergohrener Weine und über die optische Bestimmungsmethode der-selben. J. p. Ch. 1873. 350–356., J. F. Gh. 1873. 968.
A vízről, közegészségügyi szempontból. Természettudományi Közlöny 1873. 1–10. Vorläufige Mittheilung über die Herstellung constanter Normalflammen. B. d. ch. G. 1874. 103–104., Z. a. Ch. 1874. 85–86. über Alkoholgärung. Ch. Z. Bl. 1874. 758–759.
A kálium szerepe a gazdaságban. Természettudományi Közlöny 1874. 53–6o. Ueber das Bunsen’sche Eiscalorimeter. B. d. ch. G. 1875. 1011–1016.
Analyse des Nienhaus’schen Kaffe-Extractes. J. p. Ch. 1873. 356–357.. L F. Ch. 1875. 1082–1083.
Műszaki vegytan. A vas és szén Magyarországon. Természettudományi Közlötty 1875. 325–329.
Ueber eine eigenthümliche Art von Dampfkesselerosion. D. P. J. 1876. 252–254. Ueber den Einfluss des Druckes auf Verbrennungserscheinungen. D. P. J. 91–92., J. p. Ch. 1876. 84–93., J. P. Ch. 1878. 13–14.
A nyomás befoly az égési tüneményekre. Műegyetemi Lapok 1876. 13–19.
A szőllöczukor (dextrose) fajlagos forgató képessége. Műegyetemi Lapok 1876. 51–52.
Calorimetrische Untersuchungen. (Társszerző: Schuller Alajos) A. Ch. Ph. 1877. 359–383. B. d. ch. G. 1877. 1298– 1303.
Hőmennyiség-mérések. (Társszerző: Schuller Alajos.) Értekezések a természettudományok köréből. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. 8. köt. Bp., 1877. 1–26., Műegyetemi Lapok 1897. 193–214.
Précis d’analyse qualitative voie humide et réaction de la flamme selon Bunsen. Paris, 1877. VI. 7–72.
Ueber einen einfachen Ventilationsapparat. D. P. 7. 1877. 458–460.
Az úgynevezett {rá-csövek készítéséről. Műegyetemi Lapok 1877. 95–96.
A széksó képződéséről. Földtani Közlöny 1877. 101–103.
A festő anyagokról. Népszerű természettud. előadások gyűjteménye. r. köt. Kiadja a Természettud. Társ. Bp., 1878. 105–136. Belföldi kőszén fajok vizsgálata légszesz- és koksz-termelési szempontból. Bp., Pesti Könyvny. 1879. 62 p.
A víz szerepe a Föld életében. Népszere természettud. előadások gyűjteménye. 3. köt. Kiadja a Természettud. Társ. Bp., 1879. 97–198.
Utasítás az ivóvíznek egészségügyi szempontból való megvizsgálására. Bp., Weiszmann, 1880. 32 p.
Beiträge zur Untersuchung des Weines. B. d. ch. G. 1880. 657–662.
Egyszerű mód a víz változó keménységének meghatározására. Természettudományi Közlöny 188o. 396–398.
Ueber eine einfache Methode zur Bestimmung der temporären Härte des Wassers. I3. d. ch. G. 1880. 1195–1198.
Nachweis der schwefligen Säure im Weine.
Z. a. Ch. 1881. 458–459., B. d. ch. G. 1883. 200–201.
A magyar királyi József Műegyetem Budapesten. (Társszerző: Ney Béla). Bp. Egyet. Ny. 1882. 34 P.
A szerpentin-chlorit csoport ásványairól. Földtani Közlöny 1886. 7–11.
Az ivóvíz kérdéséről. A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 1887. 51 –53.
A budapesti ivóvíz kérdéséhez. Mathematikai és Természettudományi Értesítő 1887, 162–17o.
A műbor és a borhamisítás kérdése. Természettudományi Közlöny 1887. 22–29.
A csáczai porhullásról. Földtani Közlöny 1889. 428–430., Természettudományi Közlöny 1888. 222–226. Ueber Avanturinglasuren. Ch. Z. 189o. 346347.
Az agyagipar technológiája. Bp. 1892. VII. 240 p. (Természettud. Könyvkiadó Váll. 49.) A rézoxidullal vörösre festett fémlüszteres kerámiai termények előállítása. Találmány kézirata. Bp., 1892. 3 p. (Elhelyezve az MTA levéltárában, ma az Iparműv. Múz.-ban van).
Kátrányfestékek a fotográfiában. Emlékkönyv a Királyi Magyar Természettudományi Társulat télévszázados jubileumára. Bp. 1 892. 731 –734.
A m. kir. József Műegyetem könyvtárának czimjegyzéke. Előszó. 2. kiad. Bp., 1893. I–VII.
Über ungarische Weine. Z. N. Hyg. u. Waarenkunde. 1894. 246–250. Kossuth Lajos. Természettudományi Közlöny 1894. 169.
Az ivóvíz nagy mésztartalmának eltávolításáról. Természettudományi Közlöny 1895. 647–648.
A királyi József Műegyetem rektorának megnyitó beszéde az 1896–97. tanévének megkezdésekor. Bp., Pesti Lloyd Ny. 1896. 25–41. p.
A Röntgen-féle újfajta fotográfiákról. Természettudományi Közlöny 1896. 53–54. A tudomány viszonya a gyakorlathoz. Természettudományi Közlöny 1896. 561–569, Az üvegipar. Az iparművészet 1896-ban. Millenniumi emlékkönyv. Bp., 1897. 189–194.
Histoire, organisation et fonctionnement de I’Université Technique Joseph de Budapest. (Társszerző: Jámbor Gyula.) Bp., Pester Lloyd Ny. 1898. 80 p.
Az olasz keramika remekművei a renaissance korában. A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 1899. 297–303.
Jelentés a káposztás–megyeri vízműről. (Társszerző: Kovács Sebestyén Aladár.) Bp. Pesti Lloyd Ny. 1899. 24 p.
A chemia a műipar szolgálatában. Természettudományi Közlöny 1899. 327–332. Chemiai technológia. Wartha Vince ny. r. tanár előadásai nyomán írta Pfeifer I. Bp., Rozsnyai Litogr. 1900. 44 p. Közgyűlési elnöki megnyitó beszéd. Természettudományi Közlöny 1901. 1 17– 119., 1902. 17S–177., 1903. 173–17S., 1904. 166–170., 190S. 167–169., 1906. 161–163., 1907. 142–146., 1908. 137140.
Ünnepi beszéd Trefort Ágoston emlékszobrának felállításakor. Természettudományi Közlöny 1904. 442–445.
Az agyagművesség. Az iparművészet könyve. 2. köt: Bp., 190S. S07–628. p. Chemiai technológia. 1. Bp, Természettudományi Társ, 1906. 6, 177 p. (A Magyar Chemiai Folyóirat mell.) Szakvélemény a légszeszvilágítási kérdések megoldósa ügyében. (Társszerző: Pfeifer Ignácz Bp., 1906. 49 p.
Elnöki megnyitóbeszéd. A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője 1909. 295–298. A levegő meghódítása Chemiai célokra. Természettudományi Közlöny 1909. 137–141.
