426. BÖSZÖRMÉNYI LAJOS – MK-NAK [Nagyszalonta, 1910. március 5.]
426.
BÖSZÖRMÉNYI LAJOS – MK-NAK
[Nagyszalonta, 1910. március 5.]
BÖSZÖRMÉNYI LAJOS – MK-NAK
[Nagyszalonta, 1910. március 5.]
Igen tisztelt Uram!
Ma indítottam útnak Horpácsra egy kis kerek eperfát, melynek alanya magától kelt ki virágos kertemben, s melynek magvát valószínűleg madár hozta oda, s nem lehetetlen, hogy leszármazottja, vagy legalább is rokona annak az eperfának, melynek lombja az Arany Jánosék udvarában »feketén bólingatott«.
Én azt hiszem, hogy a költők lelkei keresik és fel is találják egymást, azért úgy gondoltam, hogy végtelen tiszteletem jeléül legalkalmasabb lesz ez a kis fa, hogy ennek látása az ön lelkének gondolatait mindannyiszor Arany Jánoshoz vezesse.
A fát sajátkezűleg oltottam be, s ha egy kis kerek virágágy közepébe ültetik, jó hatása lesz.
Mindnyájunk előtt drága életére Isten áldását kérve vagyok
Nagyszalonta, 1910. március 5.
igaz tisztelője
Böszörményi Lajos
református lelkész
Böszörményi Lajos
református lelkész
