422. RUBINYI MÓZES – MK-NAK [Budapesten, 1910. febr. 24.]
422.
RUBINYI MÓZES – MK-NAK
[Budapesten, 1910. febr. 24.]
RUBINYI MÓZES – MK-NAK
[Budapesten, 1910. febr. 24.]
Nagyságos Uram!
Megremeg a kezemben a toll, hogy e levelemet kezdem írni. Búcsúzom egy nehéz munkától, mely annyi gyönyörűséget szerzett nekem. Fiatal voltam, mikor hozzáfogtam. Kicsi fiam szaladgál a székem körül, hogy búcsúzom tőle. Öt esztendeig volt örömöm, vigasztalásom, lázam, életemnek minden tartalma,
S most vége. Jön a gáncs meg tán a dicséret, de mindez már alig érdekel. Sok nehézség állt utamban, mennyi töprengés, mennyi pillanatnyi kétségbeesés. De ha újra 1904 volna, s újra ugyanez az elhatározás kelne lelkemben – odaadnám magamat újra – szívesen!
Egy szép első példányt akartam vinni személyesen nagyságos uramnak. Nem bírom bevárni a jövő hetet, mikor már készen lesz a könyv. Tán illő se volna. Az első ívekből raktam össze egy példányt, küldöm azzal a hódolással, szeretettel, melyet próbáltam meg is magyarázni. Így akarok gratulálni jubileumához.
Szeretettel, hűséggel
dr. Rubinyi Mózes
VI. Andrássy út 14. II. 6.
VI. Andrássy út 14. II. 6.
U. i. Az első példányt pedig elviszem, ha engedelmével rá méltónak tart.
