394.
MK – HAFFNER GÉZÁNAK
[Budapest, 1909. december 12.]
Megkaptam a levelet, s valóban botrányos dolog, amit ezek a kolportőrök elkövetnek.
Sajnos a leírt esethez nekem csak annyi közöm van, mintha valakinek eladom a búzámat. Hogy aztán az milyen visszaéléseket követ el a tőlem vett búzával, arról nem tehetek.
A leírt eset az én jubileumommal sem áll kapcsolatban. Ezek a hölgyek egyszerű szélhámosok voltak, s ha az én nevemben kínálták portékájukat, egyszerű csalást követtek el.
Az én jubileumomra (bár nekem ehhez sincs semmi közöm), csak előfizetni lehet, s azt is csak a Belvárosi takarékpénztárhoz, szabad akaratból, s azt is 80 koronájával. Mire nézve hogy ez így áll, ide mellékelve küldök egy nálam levő ívet. Ebből tetszik meglátni, hogy szélhámosság történt.
A jubileumomat rendező bizottság pláne a lapokban ki is jelentette, hogy minden egyéb más gyűjtés ellen óvást emel.
Jó lenne a két így eljáró hölgy nevét tudni.
Igen sajnálom, mondom, az esetet, de ebben nekem egyéb bűnöm nincs, csak az, hogy azokat a kedves nejére ráerőszakolt könyveket én írtam valamikor.
Mindamellett megpróbálom, hogy a könyvkereskedőnél lármát csapva esetleg kitörüljék az Ön nevét. Talán megteszi szívességből, de nem köteles vele, mert a könyvek épp oly tulajdonai neki, mintha bármily más portéka volnának, azt teheti velök, amit akar.
Budapest, December 12. 1909.
Maradtam tisztelettel
Mikszáth Kálmán