313. TALLIÁN BÉLA – MK-NAK [Törökkanizsa 9. IV. 908.]
313.
TALLIÁN BÉLA – MK-NAK
[Törökkanizsa 9. IV. 908.]
TALLIÁN BÉLA – MK-NAK
[Törökkanizsa 9. IV. 908.]
Kedves barátom!
Hogy mennyire megörültem levelednek, amelyre csak most, Somogyból és Krassóból való visszatérésem után válaszolhatok, azt magad sem képzeled. – Megcáfoltad vele előttem barátainknak lustaságodra célzó inszinuációit.
Nem igaz ez állítás, s még kevésbé tűnnék ez valónak, ha magad és tollad nem lennétek a helyzetből folyó viszonyok által feszélyezetten békóba verve – és szabad szárnyaira ereszthednéd gondolataidat és meggyőződésedet!
Köszönöm hívásodat, hogy felmenjek; de nem engedek csábításodnak, mert ismerem természetemet, melyből a keserűség, harag és jogos fölháborodás sokszor oly mérvben találna kitörni a házban történtek fölött, hogy abból komoly kellemetlenségeim lennének. – Jobb tehát, ha most még távol tartom magamat – ott leszek azonban, ha szükség lesz reám – ha nem, akkor egészen félreállok a politikától, mert közvetve is részese lenni a rombolás művének, nincs szándékomban.
Igazad van, hogy erős lejtőn vagyunk – a kiirtani ígért korrupció jobban díszlik, mint valaha, erkölcsileg, anyagilag és nemzeti szempontból sietünk a züllés felé, elvesztettük prezstízsünket Európa előtt, Ausztriával szemben volt politikai nagy fölényünk ma már teljesen fordított viszonyban áll, állami deviseünkül bátran felvehetjük az államvasútak jelvényét:
M(együnk) Á(ázsiába) V(issza)!
Soha oly gerinctelen vezetők nem voltak, mint ma, s ha igaz a wieni »traccs«, hogy a felség haragszik reánk, volt szabadelvű pártiakra, mert e korcs emberektől oly hosszú időn át visszatartottuk őt – akkor ez a legjobb characteristiconja a helyzetnek.
De már aztán abban nem vagyok veled egy nézeten, amikor félted a liberalizmust s azt állítod, hogy »ennek lőttek«. Ez teljesen kizárt lehetőség Magyarországon. Tehetnek amint tesznek is egyesek ily irányú kezdeményezéseket, és a parlament maga is meggondolatlanul felül ezeknek, azt sem tagadhatom, hogy a 48-as párt is letér sokszor a liberális útról, de hogy az általános irány reakcionárius vagy pláne klerikális lehessen, amíg mi, a magyar középosztály a lateinerekkel együtt lélegzeni tudunk, amíg az egész zsidóságot agyon nem verik és az összes újságírókat be nem zárják addig Magyarországon a liberalizmust nem féltem. Sokkal inkább tartok mástól! Veszélyt látok abban, hogy a mostaniak fölszabadították a nemzetiségieket itt és a Dráván…
[A levél vége az aláírással együtt hiányzik.]
