303. MK – PÁKH KÁROLYNAK [Horpács, 1907. szeptember 6.]
303.
MK – PÁKH KÁROLYNAK
[Horpács, 1907. szeptember 6.]
MK – PÁKH KÁROLYNAK
[Horpács, 1907. szeptember 6.]
Igen tisztelt tanár úr!
Kedves bátyám Uram!
Köszönöm, hogy a Jókai-féle leveleket elküldte. Elég érdekesek azok, hogy a nagy gyűjteménybe helyet foglaljanak, világot derítve Jókainak a Pákh Alberttel való viszonyának bensőségére. De egyébként is jellemzők, úgy a korra, mint Jókaira, ki még akkor »zöld«, amint sületlen, erőltetett viccelődései hagyják sejtetni.
Nem akartam azonban, hogy e levelek az ide-oda küldözgetés révén elkallódjanak valahol, tehát lemásoltattam őket s elküldtem a Révai testvéreknek, megemlítve, hogy kinek a gyűjteményéből valók.
Ami szíves felvilágosítását illeti a Szinnyey[!]-féle adatra nézve, mely »Jókai« c. munkámban van, sajnos az ilyen tévedéseknek az életrajzíró ki van téve. Az emberek emlékezete gyarló. Valószínű, hogy mástól hallotta Szinnyey [!] azt a bizonyos epizódot, mely körülbelül igaz lehet, mert én is hallottam mástól is (Beöthy Zsolttól). Lehet azonban, hogy Pákh Alberttől hallotta, de nem mint személyes élményét, hanem csak mint értesülését.
Igaza van, ezt már csak egy második kiadásban lehet kijavítani. De vajon lesz-e második kiadás is? És megérem-e még én azt?
Óhajtom azonban, hogy megérjem, és hogy kedves urambátyám is megérje és még az ötödik kiadásban is figyelmeztessen valami hibára, amit aztán a hatodikban javítsunk ki.
Maradtam őszintén köszönve kegyes érdeklődését, már ismeretlenül is már [!] régóta
Horpács (Nógrádmegye)
őszinte tisztelője:
Mikszáth Kálmán
Mikszáth Kálmán
1907. szept 6.
Az eredeti leveleket ide mellékelve küldöm.
