280. BRÓDY SÁNDOR – MK-NAK [Kreisbach, 1905. december 27.]
280.
BRÓDY SÁNDOR – MK-NAK
[Kreisbach, 1905. december 27.]
BRÓDY SÁNDOR – MK-NAK
[Kreisbach, 1905. december 27.]
[Levéltöredék]
…beszélt, azokat nagyobbrészt el is felejtette. Az újat, amit éppen írt, mindig a legtöbbre tartotta. Ennek már néha – szóval – egy kis reklámot is csinált gyermekies, ártatlan ravaszsággal. Dicsekvés volt benne, de ezek mind kicsiny dolgokra vonatkoztak. A nagy dologban – hogy agyonkínozzam a hasonlatomat – az arató vágta a rendet, boldogan, nyugodtan büszkeség nélkül. Igazában sem mérlegelni, sem éreztetni nem tudta, hogy kicsoda. Nemcsak egyéb okokból, de ezért is nem vették komolyan. Le is taksálták. (Képviselő úr haraggal beszélt ilyen esetekről nekem is.) Az ünnepies alázatossága azonban nem függött össze szerénységével. Ez modor volt, és ez más téma. Ami erre a kérdésre vonatkozik, nagyon sok részlet, nem akarom fárasztani azzal, hogy egyre vagy másra felhívom a figyelmét. De úgy vélem, a fontos és új módra beállított momentumot; milyen mértékben élvezte Jókai a dicsőséget? – nem szabad a zsák és szeg kedves és kellemes hasonlatával elintézni. E ponton kincsesbánya nyílik az ön számára, csak kopogtassa meg tollával a terrenumot.
Sokat beszél az ember, ha a nap rövid. Isten áldja meg kedves képviselő úr. Csókolom a felesége kezét és tiszteltetem a két fiút. (Az a nehány dolog, amire) Még kiváncsi lettem volna – egyebek közt – mi lesz vajon belőlük? Köszönöm »A sárga ház lakói«-t.
1905. Kreisbach dec. 27.
Üdvözlettel
régi híve
Bródy Sándor
régi híve
Bródy Sándor
