263. MK – THURÓCZY VILMOSNAK [Budapest, 1904. június 29.]
263.
MK – THURÓCZY VILMOSNAK
[Budapest, 1904. június 29.]
MK – THURÓCZY VILMOSNAK
[Budapest, 1904. június 29.]
Igen tisztelt barátom!
A vadkecske megérkezett és bőre immár utolsó állomáshelyére, a szűcshöz is elvitetett, porhüvelyéből ellenben nagy lakomát csaptunk, tiszta szívből koccintva Nyitra vármegye főispánjának egészségére. Mondhatom, hogy a gerince vetekedik az őz gerincével. Az Újságban úgyis olvashattad, hogy nagy Hechsenschussom van, ami magyarázza némileg, hogy eddig nem köszöntem meg kedves megemlékezésedet, mert a Hechsenschussnak volt annyi esze, hogy éppen úgy jön, miszerint abban az attitüdben nem tudtam ülni, amely helyzetben írni szokás. Hogy a nyitrai kecske miért kétszerte kedves énelőttem, azt még előtted nem fejtettem ki. Nevezetesen egy efféle mouflon [mufflon] van benne a Mikszáth-család címerében, s ez izgat engem. A saját állatomnak tekintem. Amellett pedig jólesik elgondolnom, hogy én éppen megfordítva járjak el, mint a többi nemesember. A többi nemes embert rendesen a címerében lévő állatjai (a griffek, oroszlánok, medvék, sasok, gémek) eszik meg, míg én egész kényelmesen őt eszem meg, minden rangkórság nélkül, jó étvággyal.
A méltóságos asszonynak kezeit csókolva, maradtam az ex-lex dacára
Budapest, jún. 29. 1904.
tisztelő híved:
Mikszáth Kálmán
Mikszáth Kálmán
