VÉGZETES KERÜLET
VÉGZETES KERÜLET
Tegnap egy társaságban, ahol egy angol is jelen volt, a keceli kerület képviselőjének, Eötvös Gézának öngyilkossága is szóba került, és kisütötték, hogy az a kerület nem tartozik a szerencsésebbek közé és az, aki képviseli, könnyen kerülhet valami kellemetlenségbe. Földváry Gábor, aki előbb a kerületet képviselte, meghalt; Ábrányi Emil, aki utána képviselője lett, malőrös helyzetbe jutott, míg most Eötvös Géza agyonlőtte magát.
Nem lehetetlen tehát, hogy aki majd ezután képviseli, szintén nem fog kikerülni szárazon.
Erről a históriáról aztán mindenkinek eszébe jutott valami végzetes hely s e tárgyban indult meg a beszélgetés.
Ismertem egy gyönyörű gazdag asszonyt szólt egy úr , aki végzetes feleség volt. Az első férje tengeri vihar alkalmával a vízbe fúlt; a második párbajban esett el; a harmadik mérget ivott és nagy kínok között halt meg; a negyediknek egy megőrült borbély elvágta a nyakát, míg az ötödik afölötti aggodalmában, hogy vele is ilyen valami történik meg, üldözési mániába esett s a toronyból ugrott le.
És a szép asszony férjhez ment hatodszor is?
Valószínűleg megtette volna, de nem akadt bátor, felvilágosodott férfi.
Én mondta egy másik úr meg akartam venni egy kastélyt, amely évek óta elhagyatott, üres volt, amelyet potom áron kínáltak, mert senkinek sem kellett. Nem kellett pedig azért, mert annak minden tulajdonosa erőszakos halállal halt meg, legkésőbb egy év elmúltával a kastély megvásárlása után. Ily körülmények között természetesen én sem vásároltam meg, amint nem is vette meg senki. Ma is üres, elhagyatottan áll és még mindig eladó.
Ekkor egy víg kedélyű politikus vette át a szót, mondván:
Lehet, hogy az emberek a végzetes asszonyokat nem veszik nőül, és a végzetszerű kastélyokat még potom áron sem vásárolják meg, de annyi bizonyos, hogy ez az aggodalom és babonaság a kerületekre nem terjed ki. Fogadni mernék bármily összegbe, hogyha Magyarországon volna most olyan választókerület, amelynek képviselőivel gyors egymásutánban történt volna meg mindaz, ami a szép asszony férjével és kastély tulajdonosaival megesett: az a kerület nem maradna üresen.
Kérdés jegyezte meg az angol.
Sőt többet mondok. Ha a mandátumát sorsolás újtán adnák és erre vonatkozó sorsjegyet mindenki ingyen kapna: akkor Magyarország minden választható polgára törné magát ilyen sorsjegy után.
Az angol elképedt és ezt kérdezte:
Ohó! Hát Magyarországon mindenki felvilágosodott s babonamentes?
Az nem hangzott a válasz , hanem Magyarországon mindenki képviselő akarna lenni.
