II. szakasz. A fiatalember elbeszélése
II. szakasz. A fiatalember elbeszélése
Csakhogy másképpen – vágott közbe a fiatal úriember. – Elmondom én, miképp történnék ma.
Roller kapitány alkalmasint meg nem botoztatná Földváryt, hanem csak megkardlapozná dühében, amiért valamit megtagadott a csapatjától, amire Roller kapitány igényt tart.
Erre a következő entrefilet jelenne meg másnap az »Egyetértés«-ben:
»Hallatlan brutalitás.« Kecskemétről sürgönyzik nekünk, lapzárta előtt, a következő vérlázító esetet, mely nagy fölháborodást és izgatottságot szült városszerte. Ma estefelé Koller, az ott tartózkodó ezred magyarfaló századosa, jogtalan követelésekkel fordult Földváry szolgabíróhoz, ki a törvényre való hivatkozás mellett azokat férfiasan megtagadta, mire a kapitány kihúzta kardját és össze-vissza szabdalta Földváryt. A vér patakként folyt belőle. A néptömegek ingerülten gyülekeznek az általánosan tisztelt és szeretett áldozat lakása felé. A harangokat félreverik.
A »Nemzet« másnap a következő kommünikét közli:
Az »Egyetértés« mai számában közölt kecskeméti hír hitelessége iránt már tegnap is gyanút tápláltunk, s még fenntartással sem tartottuk szükségesnek közölni esti lapunkban, mindaddig, míg a ténykörülmények mibenlétéről megbízható forrásból nem értesülünk. Ezen óvatosság a legnagyobb mértékben igazolva lett, mert a mi információink szerint Koller nevű százados nem is létezik az ott állomásozó tisztek között, de annyi csakugyan valónak bizonyul, hogy némi privát jellegű összeszólalkozás történt az ottani szolgabíró és egy állítólag a katonasághoz tartozó egyén között, de a vérengzés azon mértéke, aminőnek tisztelt laptársunk kürtöli, egyszerűen koholmány. A lakosság csendes és nyugodt, sőt a harangok félreverése is oda redukálandó, hogy a sajnálatos incidensnek idején éppen vecsernyére harangoztak. Halljuk, hogy a Ház holnapi ülésén bizonyos urak interpelláció tárgyául is kizsákmányolják az esetet.
Az interpelláció csakugyan megtörténik, mégpedig »sürgősen« az ülés előtt, fél tizenegykor.
Polónyi Géza: Tisztelt Ház! (Másfél órai beszéd után)…s kérdem mindezek után az összminisztériumot, mely az ország, az alkotmány és a törvények integritásáért felelősséggel tartozik; de kérdem különösen a honvédelmi minisztert is mint a katonai ügyekben az országnak egyetlen felelős közegét:
1.Igaz-e, hogy egy Roller vagy Koller Arnold nevezetű cs. kir. százados a kecskeméti főszolgabírót vérlázító kegyetlenséggel, a hadsereg hatalmával visszaélve és tiszti bojtját beszennyezve, nyilvánosan, az egész város színe előtt, élesre kifent karddal halálosan összeszurkálta? S ha igaz:
2.Szándékozik-e a kormány és különösen a honv. miniszter e vérengző cs. kir. vadállatot azonnal és minden kímélet nélkül megfenyíttetni, esetleg az alkotmány és törvény megsértése és hazaárulás miatt a legnagyobb büntetéssel sújtani? Továbbá:
3.Szándékozik-e a katonai kiváltságokat és külön törvényeket megszüntetni?
4.Szándékozik-e a magyar nyelvet a hadsereg egyedüli vezérlő és vezénylő nyelvévé tétetni?
5.Szándékozik-e a külön nemzeti hadseregről szóló törvényeket mihamar a Ház elé terjeszteni?
6.S végül szándékozik-e a hadsereget az alkotmányra és törvényekre föleskettetni?
Itt állok; nem tehetek másképp! (Percekig tartó viharos taps és éljenzés a szélsőbaloldalon. Lukáts Gyula tüntetőleg kezet szorít a szónokkal.)
Tisza Kálmán miniszterelnök: Tisztelt képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy az interpelláló képviselő úrnak imént tett interpellációjára addig is, míg a panaszolt ügy minden oldalról megvilágíttatnék, mert eddig még csak a hírlapok közlései feküsznek előttünk, s hogy ezek sokban ellentétesek, sokban pedig hézagosak, ezt, azt hiszem, a képviselő urak közül senki sem fogja tagadni (Úgy van! jobb felől), hogy mondom addig is, amíg teljesen hiteles adatok beszerzését eszközölhetném a ténykörülményre nézve, egy tekintetben nyilatkozhassam, s ez az, hogy ha csakugyan történt jogtalanság és erőszak, bármelyik részről legyen is az, biztosíthatom a Házat, annak súlyos következményei nem fognak elmaradni. (Általános helyeslés.)
De ezzel kapcsolatosan megjegyzem, amint azt már több ízben hangsúlyoztam hasonló eseteknél, hogy egyes embereknek ténye, habár azok a hadsereg kötelékébe tartoznak is, nem identifikálható az egész hadsereggel, melynek legfőbb hadura a koronázott király, egyszersmind az alkotmány legfőbb őre. (Zajos éljenzés a jobboldalon.)
…Körülbelül így folyik le a múlt századbeli kecskeméti kínos ügy napjainkban.
Nagy hát a különbség, kedves bátyám, a hajdan és a »ma« közt. Különösen, ami az elégtételt illeti. Egészen más a forma. S ha csak az volna, de más a lényeg is.
Az ön történetében Roller kapitány tizenöt év múlva is kapitány maradt.
Most Roller kapitány megkapná egy hónap alatt az őrnagyi gallért.
Az ön történetében Földváryból viceispán lett.
Az én történetemben Földváryt a következő tisztújításon kihagyná a kandidációból a főispán.
