166. sz. július 16. SZEGED, JÚLIUS 25-ÉN
166. sz. július 16.
SZEGED, JÚLIUS 25-ÉN
SZEGED, JÚLIUS 25-ÉN
A külföldi szakértők ma Szegeden időznek, hogy véleményt mondjanak, milyen eszközökkel lehetne városunkat a Tisza ellen állandóan biztosítani.
Ezen kérdés szerencsés megoldásától függ Szeged sorsa, s csak ha biztosítva vagyunk az ellen, hogy a Tisza árvize másodízben nem fogja elboríthatni utcáinkat és tereinket, s úgy tönkretenni százados szorgalom és munkának gyümölcsét, csak akkor lesz érdemes ezen földbe lerakni az új Szeged alapkövét. Az nem kétes, hogy vajon egyáltalában lehet-e az elöntés ellen biztosítani városunkat, mert ha az kétes volna, úgy Szeged lakosságának meg kéne a vándorbotot ragadni és oly helyet keresnie, ahol a létfönntartási, a mai világban úgyis elég nehéz harcon kívül nem kell még az elemekkel is küzdenie.
Szeged védelme két, nézetünk szerint egyenlő fontosságú részre oszlik. A belterület, a tulajdonképpeni város védelme, s a külterület, a község és magán emberek tulajdonát képező fekvőségek védelme. A védelemnek ezen részei nem egy és ugyanazon elv szerint eszközölhetők. Mert míg a külterület védelme el nem választható a Tiszaszabályozás rendszerétől és abból ami fekvőségeink biztosításának ügye nem szakítható ki, addig Szeged városa belterületének biztosítását teljesen függetlenül a Tiszaszabályozástól kell létesíteni.
A Tiszaszabályozás körül eddig követett rendszerről még bevárandó a külföldi szakértők véleménye. Mi azon kizárólagosan töltésvédelemre fektetett rendszert számtalanszor megtámadtuk, és mint pusztulásunknak okát fölismertük. Azonban lehet, hogy szenvedéseink, kedvezőtlen anyagi viszonyaink, és óriási pótadó terhünk, melyeket elsősorba a vízvédelem költségei okoztak, talán elfogulttá tettek. Talán nem a rendszer, hanem csak az önérdek, vétkes könnyelműség, sőt néha rosszakarat által vezérelt kivitel által lőn az ránk nézve végzetessé.
Ámde arra nézve, hogy Szeged városának sorsát többé a Tiszaszabályozástól függővé tenni nem szabad, minden polgár tisztában van. Reméljük, hogy a külföldi szakértők is ezen kiindulási pontot fogadták el, s javaslatukban városunk gyors és föltétlen biztosítását fogják kilátásba helyezni.
Nincs semmi okunk a külföldi szakértők ellen bizalmatlankodni. A nemzet meghívására jöttek ide, s Európa ellenőrző szeme alatt végzik tisztöket. A szakértők mindannyian gazdag tudománnyal fölruházva, hazájukban gyűjtött tapasztalatokon okulva fognak munkájukhoz. Feszült figyelemmel várjuk tehát bölcsesség és jóakarat által sugallt véleményük nyilvánítását.
De nem elég az, hogy a külföldi szakértők véleménye meghallgattassék. Bölcsebb tanácsokat, mint a nagy Paleocapa, nem osztogathat Magyarországnak senki. És ha az északi Olaszországnak majdnem minden városában találkozunk e nagy férfiú emlékét megörökítő szobrokkal, úgy túlzás nélkül mondhatjuk, hogy megérdemelte volna ő azt a magyar nemzetnek a Tisza vidékén lakó részétől is. Csakhogy Paleocapa tanácsait nem követték, s kitűnő elvei meghamisíttattak a szabályozás végrehajtásában.
A szakértők tanácsát követni és gyorsan végrehajtani kell. Mert nincs veszteni való időnk. A Tisza rendszeresen és gyorsan apad. Már-már a külterületről is zöld ággal a szájában térhetne vissza a galamb. A Petresnél a Tiszába ömlik a víz és a sövényházi és szentjánosi magaslatok kétfelé elválasztják a külterületi árvizet, és a területet úgyszólván két medencére fölosztják. S bár már rövid idő múlva hozzá lehetne fogni az új védtöltések építéséhez, még a percsórai társulat föloszlatása, az új öblözeti társulat megalakulása nincs kimondva, sőt az ügy még egész kezdetleges stádiumban van.
Nem Szeged városa az, amelyet ezen mulasztás ódiuma terhel. A katasztrófa óta a percsórai társulat kormányos nélküli hajó. A társulat ügyei intéztetnek nagyjából, anélkül, hogy tulajdonképpen volna illetékes közeg elintézésükre.
Mindenekelőtt tehát mondassék ki, hogy a szegedi-percsórai ármentesítő társulat, mint olyan, föloszlott. Határoztassék meg az új védvonal, és foganatosíttassék az minden rendelkezésre álló erővel. Annyi erőnek pedig kell okvetlenül e célra rendelkezésre állani, ami szükséges a bel- és külterületnek még az idén való körültöltésére. Mert ha a jövő tavaszi ár csak külterületünket is elborítja, már Szeged rekonstrukciója veszélyeztetve van. Mert miből építse Szeged népe föl városát, ha legdrágább kincse, termőföldje a jövő évben is parlagon heverni kényszerül!
Hogy a belterület biztosítására mindent el fog követni a királyi biztosság, abba merünk bízni. A belterület biztosítása nem csekély föladat.
De ha csoda volna is, még e célból tudni kell csodát is művelni.
