XX. TÁBLA. Magyar sisakok és kardok a XVI–XVII. századból.

Teljes szövegű keresés

XX. TÁBLA. Magyar sisakok és kardok a XVI–XVII. századból.
1. Zrinyi Miklós sisakja Jenichen Boldizsár egykorú metszetén (l. 55. tábla, 5. sz.), a Zrinyi M. lábainál heverő fegyverek és hadi jelvények közt. A sisak megfelel a bécsi udv. gyűjteményben levő eredetinek. (L. XIX. t. 3.)
2. Lorharingiai Károly hg. († 1690) sisakja. 1580 körül készült magyar munka. Ékkövekkel s aranyozott és etetett diszítéssel. A bécsi udv. gyűjt. (Boeheim V. Waffenkunde. 53. l. és Führer durch die Waffen-Sammlung. 126. l. 727. sz. Szendrei J. Hadtört eml. 531. l. 3149. sz. Radisics J. Magyar műkincsek. II. k. 13. tábla.)
3. XVIII. századbeli szablya, keleti bélyegü damaszk pengével; fekete bőrrel bevont hüvelye sárgaréz pántolással van ellátva. Eredetije a M. N. Muzeumban.
4. XVI. századbeli szablya. Csetneki István siremléke után. 8L. 52. tábla, 1. sz.; a kardnak tipusáról l. Arch. Ért. 1898. XVIII. 232–233. l.)
5. XVIII. századbeli lovassisak. II. József idejében, a török háboruk alatt (1788–89.), ezeket a Savonyai Eugen korabeli sisakokat kiosztották a vasas németek (kürazirok és dragonyosok) között s fölcserélték velük az előbbi háromszögletes kalapot. (V. ö. Die österr. Armee 1700–1867. 7. füz. 221, 223. l. L. még 1705-ből 6. és 28. l.) Eredetije a Bécs városi tört. muzeumban. (Szendrei J. Hadt. eml. 700. l. 3580. sz.)
6. XVII. századbeli huszársisak, fekete fénymázzal bevonva, az orrvédő vas végében 4 M bélyeggel. Eredetije a M. N. Muzeumban.
8–15. Magyar sisakok a XVI–XVII. századból, u. m. 8. sz. feketére mázolva, huszársisak a XVII. század elejéről, 9. sz. kékre futtatva, u. a. a XVII. század utolsó szakából, 10. sz. u. a. feketére mázolva, a XVII. század első feléből, 11. és 12. sz. huszársisak a XVII. század közepéről, oldalról és elölről nézve, 12. sz. lovassági sisak a XVII. század második feléből, feketére mázolva, 14. sz. u. a. 1630 körül, 15. sz. feketére mázolva, a XVII. század közepéről. Valamennyi a gráczi tart. szertár birtokában. (Fr. Pichler: Das Landes-Zeughaus in Graz. Lipcse. 1880. 55–58. l. XIX. tábla 2, 1, 3. 5. 6, 4, 5 a., 8, és 9 sz. Arch. Ért. 1881. I. 181. Szendrei J. Hadtört. eml. 547. l. 3210. sz.)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT