MEGJEGYZÉSEK A KÉPEKRŐL.
MEGJEGYZÉSEK A KÉPEKRŐL.
Pázmány eredeti olajfestményű arczképe a szent Ferencziek nagyszombati kolostorában őriztetik; hol Dörre Tivadar lett rá figyelmessé. Pázmánynak kétségtelenül ez a legjobb arczképe. Határozottsága, szilárdsága, törhetlen lelki ereje híven tükröződik azon vissza, s e tekintetben messze túlszárnyalja a Rugendas-félét és Szelepcsényi-félét, melyekhez különben feltünő hasonlattal bír. E képet hálából csináltatták a francziskánusok, midőn Pázmány zárdájukat kiigazíttatta. Következő felírás olvasható rajta, felül:
Ars utinam vitam mentemque effingere posset, Pulchrior, Hungarić nulla Tabella foret.
Alól: PETRUS PÁZMÁNY S. R. E. CARDINALIS ARCHI EPISCOPUS STRIGONIENSIS, CONVENTUS TYRNAVIENSIS P. P. FRANCISCANORUM DE ANNO 1633 RESTAURATOR ET DONATOR MUNIFICUS. Renov. 1633.
Az Apologia czímlapja azon példányról vétetett, mely az egyetemi könyvtárban őríztetik.
Kolosvár látképe Bruin és Hoggenberg nagy munkájából van véve. Vander Rye festette 1617-ben, ki II. Ferdinánd stájer herczegnek a későbbi magyar királynak udvari festője volt. Metszette Hufnagel belga metsző. E ritka könyv Lanfranconi Enea tulajdonát képezi.
Pázmány Péter ereklyetartó keresztje. Elek Gusztávné ő méltósága tulajdona. A keresztben az ereklyéken kívül ilyen tartalmú irat van: «Crucem hanc cole ob memoriam ejus qui pependit in cruce pro te. Aestima ob memoriam Pázmánni qui eam fieri curavit pro se, manibusque suis tenuit in agone. Post cujus fala cessit ejusdem confessario Patri Orosz, ab hoc P. Alexandro Horváth demum P. Ignatio Finatzy, olim jesuitis postremo vi testamenti mihi Josepho Molnár eclesiastico… Post obitum Rmi Molnár cessit Stephano Pakot, qui eam 835. 13 Sept. renovari curavit. 1847-ben öröklöttem Gencsy Jánosné sz. Baróthy Julianna. 1875 okt. 5-én örököltem Elek Gusztávné szül. Gencsy Etelka.»
Pázmány Péter tentatartója egyik oldal lapjának színnyomata. Az eredeti tintatartó a gyulafehérvári Batthyány-könyvtár tulajdona. Az országos kiállításon is ki volt állítva.
Pázmány levele Thurzó Györgyhöz. Megjelent Fraknói Pázmány levelezése I. k. 24. l. Az eredeti az országos levéltárban őríztetik. Thurzó Acták Fasc. 28 nro.
Pázmány Physicájának első lapja. Eredeti kézirat, mely az egyetemi könyvtárban őriztetik. Pázmány e munkáját előadásoknál használta. 1598 junius 22-én kezdte írni.
Forgách arczképe Rugendas után. A Rugendas család művész és rézmetsző család volt. Rugendas Fülöp György Augsburgban a XVII-ik században mint csatafestő kiváló helyet biztosított magának a művészek közt; három fia közül Jeremiás Gottlob Pozsonyban is dolgozott a XVIII-ik században s Péterfy művéhez ő készíté a metszeteket.
Magyari munkájának czímlapja az Egyetemi könyvtárban őrzött példányról, Pázmány felelete a keszthelyi Festetich-könyvtárban őrzött példányról vétettek.
Rudolf arczképe a Boissard Chronologiája (Frankfurt 1607) s a Gothardi Artusii Chronologia (Frankfurt 1608) után van közölve. A metszet De Brytől van, ki Lüttichben született és Frankfurtban élt és terjedelmes könyv- és műkereskedéssel bírt, s maga is elismert festő és rézmetsző volt.
Thurzó György arczképét Sadeler Egid metszette, kiről már Forgách Zsuzsannában tettünk említést.
Bethlen levelének eredetije a prímási levéltárban őríztetik. Kiadta Fraknói. I. 136. l.
Pázmány Péter mellkeresztje, valamint a casula is, az esztergomi főegyházi kincstárban őríztetnek, Mirkovszky rajza után a Deutsch M.-féle műintézetben készült színnyomat.
Bethlen Gábor arczképe egykorú rézmetszet hasonmása, ismeretlen metszőtől. Lanfranconi Enea gyűjteményéből. Készült 1620 végén vagy 1621 elején. A háttérben Pozsony városa látszik s azt a jelenetet ábrázolja, midőn Bethlen dandárai e városba bevonultak.
Nagy-Szombat Bruin és Hoggenberg «Civitates Orbis Terrarum» VI-ik kötetéből vetetett.
Esterházy levelének eredetije a prímási levéltárban őríztetik. Egészen hű hasonmás.
Pázmány bíbornoki diplomája ugyanott őríztetik. Az eredeti diploma 3/4 méter magas és 1 méter széles.
Pázmány és Rákóczi titkos irással írt levelei a gyulafehérvári Batthyány-könyvtárban őríztetnek s Beke Antal kanonok és könyvtár-igazgató szívességéből közöltetnek.
III. Ferdinand Van Dyck által készített arczképe az Országos képtár tulajdona. A rézmetszet Galle Kornél jeles mester legszebb munkái közé tartozik. Galle az idősebb, festő és kiváló rézmetsző szül. Antwerpenben 1570-ben s meghalt 1641 körűl. Kitünö rajzoló volt, kinek metszetei ma is nagy becsben tartatnak. Számos metszetet készített Rubens és Van Dyck után.
Rákóczi György arczképének eredetije hasonlag az Országos képcsarnok tulajdona. Ismeretlen mestertől van.
Zrínyi Miklós gyönyörű rézmetszetü arczképe gróf Apponyi Sándor tulajdona. Eddigelé egyetlen ismert péklány. Festette Thomas János, szül. Yperen 1610-ben, a Rubens iskolának híve, 1662-ben Olaszországba ment s utóbb Leopold festője lett Bécsben, hol 1673-ban halt meg. Buttats szül. Antwerpenben 1630-ban s utóbb Bécsben telepedett le, hol egyetemi rézmetsző czímet nyert. Számos metszvénye maradt magyar városokról. Zrínyi arczképe legkiválóbb metszvényei közé tartozik.
Pázmány Péter Rugendastól készített arczképe a mester jobb munkái közé tartozik.
A «Kalauz» mint tudva van ívrét jelent meg. A czímképhez valószinűen maga Pázmány adta az eszmét. A metsző, Bidenharter Tóbiás, magyarországi eredetű metsző, ki mint e műve mutatja, Pozsonyban is dolgozott.
Nagy-Várad látképét Kimnach készítette saját felvétele alapján. Ugyancsak ő másolta le az Izabella palotáján levő motivumokat is, melyek Rómer Flóris birtokában vannak. A kezdőbetű Dörre rajza, s a Pázmány-czímert ábrázolja.
Bellarmin arczképe «Vita Roberti Bellarmini… a Jacobo Fuligatto… Antwerpić 1631» czímű munkából vétetett.
A collegium romanum azt a római épületet tünteti elő, melyben Pázmány tanult. Mirkovszky rajza után fára metszette Pollák.
Grácz s a gráczi egyetem «Macher Joannes: Grćcium inclyti Ducatus Styrić Metropolis» czímű 1700-ban megjelent munkából vétetett. Az első metszője ismeretlen, az utóbbit Hoffmann et Hermundt készítették.
Mátyás főherczeg egykorú rézmetszet után készűlt. Tudva van, hogy a mikor ő Magyarországba küldetett, azonnal fel is vette a magyar ruhát és ezen kép érdekessége ép abból áll, hogy őt magyar ruhában tünteti elő.
Nagy-Szombat 1660-iki látképe egykorú olajfestményről vétetett, mely a szent Ferencz-rendiek nagyszombati társházában őríztetik. Dörre rajza.
Forgács Zs. nádor arczképe a gácsi várban levő olajfestményről vétetett Dörre altal.
Jászó várát a mult században egészen ujra építették. A conventben levő kép, melyről e példány vétetett, s melyet e derék szerzet egyik kiváló növendéke Horváth másolt le, még az ujra építés előtti állapotot mutatja.
A jezsuiták kivonulása «Relatio nuperi Itineris proscriptorum Jesuitarum ex Regnis Bohemić et Hungarić… Pragć MDCXIX» 4r. 32 (Nemzeti Muzeum) czímű munkából vétetett.
A Querela eredetije a Nemzeti Muzeumban, Pázmány válasza s a Vindicić az egyetemi könyvtárban levő példányokról vétettek.
Sopron a XVII-ik században Kreckvitzból vétetett.
Vág-Sellye, melyhez az oldaldiszítvények a Pázmánynak ajánlott «Fasciculus Florum» 1628-i kiadásából vétettek, Nyitra, a znió-váraljai szobák s az apátság Dörrenek eredeti felvételei után készültek.
Az érmek a Nemzeti Muzeumban levő eredetiekről vétettek. A cincographiák közűl Jászót és Sellyét Angerer, a többieket Weinwurm készítette.
III. Ferdinánd megkoronáztatása Khevenhiller «Annales Ferdinandeis» czímű munkából van véve, X. rész 703. lap.
A nagyszombati palota, az ottani egyetem, a Pazmanćum, a clarissák pozsonyi kolostora (mely ma gymnasium), a jezsuiták ottani collegiuma (mely ma jogakadémia), a nagyszombati székesegyház, Fraknó vára Dörre eredeti helyszíni felvételei után készültek. A pozsonyi collegium kapuját Könyöki prof. rajzolta.
A sárospataki vár, a piazza del popolo, a porta del popolo photographiai felvételek után rajzoltattak Dörre által.
Bethlen Gábor, Rákóczi György, Orbán pápa s Pázmány Péter érmei a Nemzeti Muzeumban őrzött példányokról vétettek. A kereteket ezekhez Mirkovszky tervezte és rajzolta. Pázmány bíbornoki bulláján függő pecsét van, melyet a kerettel együtt Nagy Lázár rajzolt.
Esterházy pecsétje a hasonmásban közlött levelen van. Ezt keretével együtt Miskovszky rajzolta.
Pázmány arczképét Szelepcsényi Rómában metszette az általa tervelt kerettel együtt. E képnek egyetlen példányát ismerjük, azt, mely ő Felsége metszetgyűjteményében őriztetik.
Esterházy Miklós nádor arczképét egykorú metszet után adjuk, mely a XVII. század derekán készült s mely Ortelius Redivivusban látott napvilágot.
Bars-Szentkeresztet, az ottani szobát, melyben Pázmány lakott s a lépcsőt Dörre rajzolta.
A nagyszombati egyetem Albumát Pázmány készíttette. A czímlap felírata: ALBVM SEV MATRICVLA Almć Vniuersitatis Tyrnaviensis SOCIETATIS IESV. VRBANO VIII PONT MAX FERDINANDO II ROM. IMPER. REGE VNGARIĆ FERDINANDO III Vngarić & Bohemić Rege EMINENTISSIMO PETRO S R E PRESBYTERO CARDINALE PAZMÁNY ARCHIEPISCOPO STRIGONIENSI ACADEMIĆ FVNDATORE EXCELLENTISSIMO COMITE NICOLAO EZTERHAS REGNI VNGARIĆ PALATINO VIVENTIBUS FAVENTIBUS ANNO CHRIST. MDCXXXV.
Ez első lapot követi Pázmány czímere: ez volt eredetileg az egyetem pecsétjének tervezve. Az első lap az Albumnak díszes keretét tünteti fel, de a fenidézett szöveg helyét a második lap czímertervezete foglalja el. Ezen tervet Pázmány nem fogadta el, ő maga tervezé a 2-ik lapon látható pecsét-mintát, mely épen úgy, mint az előbbi, pergamenre van festve. Ugyanezen pecsét-minta látható a pedumon is, melyet hasonlag Pázmány készíttetett az egyetemnek. Harmadik levél az Album első lapja, melybe az egyetemi polgárok sajátkezüleg irták be nevüket. E nagybecsü Album az egyetem tulajdona.
Káldi György arczképe az országos képcsarnok birtokában levő olajfestményről vétetett. Dörre rajza.
Pázmány szobra photographiai felvétel után készült.
Pázmány botja a herczegprimás tulajdona. Az eredetiről Mirkovszky rajzolta. Az utolsó fejezetben kiadott könyvczímlapok az egyetemi könyvtár birtokában levő példányokról vétettek.
