III.
III.
Mátyás készületei a törökök ellen indítandó háborúra. Szabács viadala. Beckensloer esztergomi érsek szökése. Mátyás viszonya Burgundi Károlyhoz.
Mátyást arra, hogy a boroszlói egyességben oly hosszú tartalmú, harmadfél esztendőre kiterjedő fegyverszünetet kössön, azon hajtás készteté, hogy figyelmét és erejét osztatlanúl ismét kelet felé irányohassa.* Hő vágygyal sovárgott ez után. «Jól tudom – írja egyik levélben a pápának – arra születtem, arra neveltettem, hogy a szent hit ellenségeivel harczoljak. Gyermekkoromtól fogva nőtt és erősödött velem ezen hivatás tudata.»* Szándékában megerősítették most a tudosítások, miket az 1475-ik év elején, sziléziai tartózkodása alatt, kapott.
Ez PALACKYnak is nézete. 135. 1.
Szabács alól, 1476 február 2-ikán, Diplom. Eml. IV. 31. 1.
István, moldvai vajda, január 17-ikén közel százezernyi töröksereget, mely tartományának meghódítására jött, véres ütközetben megverte.
Ugyanakkor egy másik török haderő, a szendrei basa vezérlete alatt, átkelt volt a Dunán, majd a Maroson is és miután ellenállást sehol sem talált, az egész területet feldúlta, és február 7-én Várad alá ért. A gazdag várost kirabolván és lángba borítván, dús zsákmánynyal, rabszíjra fűzött számos fogolylyal, hagyta el az országot.*
BUNYITAY: A váradi püspökség története. I. 303. A rendelkezésére álló magyar kútforrások nyomán a katasztrófát 1474-re, ellenben PALACKY, lengyel kútforrások alapján, 1475-re teszi. (136.) Ezen utóbbi meghatározás valószínűbbnek látszik.
A törökök vakmerősége, a szent László emlékezete által megszentelt város pusztulása, meggyőzte Mátyást arról, hogy halaszthatatlan kötelessége az ország védelméről gondoskodni.
A váradi katasztrófa hírére azonnal elhagyta Boroszlót. És szent György napjára összehívta Budára Magyarország rendeit, hogy a törökök ellen indítandó háború czéljaira áldozatkészségöket igénybe vegye.
Az országgyűlés minden porta után egy forintnyi adót szavazott meg, azon kikötéssel, hogy a befolyó jövedelem – mit a jelenlevő pápai követ félmillió forintra becsűlt – kizárólag a török háború költségeire fordíttassék.* Ugyanekkor hatalmas szövetséges kínálkozott Mátyásnak.
KOVACHICH. Supplementum. 11. 240. Diplom. Eml. 11. 273.
A távol Ázsiából, Uson-Hassan, Perzsia uralkodója, ki évek óta háborút folytatott a törökök ellen, s nem egy diadalt aratott rajtok, küldött Budára követet. Ez majus 8-án ünnepélyes kihallgatáson fogadtatván, bemutatta uralkodójának perzsa nyelven írt levelét, melyen késznek nyilatkozik kelet felől támadni a törökökre, míg egyidőben a keresztény uralkodók nyugat felől indítsák meg ellenök a háborút.*
A levél latin fordítása Diplom. Eml. IV. 293. (Tévesen 1472-re keletezve.) A követ fogadtatásáról szól a Budán levő nápolyi követek majus 19-iki jelentése. (A milánói állami levéltárban. Kiadatlan. Két évvel előbb 1473 nyarán Mátyás követei Ázsiában erzingani táborában keresték volt föl Uson-Hassánt. L. VÁMBÉRY Ármin értekezését az Akademia Értesítőjének 1867-ik folyamában. 57. 1.
Kevésbbé meglepő és fényes, de értékesebb és biztosabb volt azon ajánlat, amit a moldvai vajda követei hoztak. Zsákmányúl ejtett török zászlókat és egyéb értékes tárgyakat nyújtván át ajándékul, biztosították a királyt, hogy urok kész az ő fönhatóságát elismeri, és magát egész haderejével az ő rendelkezésére bocsátani.
Mátyás örömmel fogadta az ajánlatot. Moldvába küldött követei által biztosította a fejedelmet pártfogásáról. Augustus 15-én kiállított oklevelében kinyilatkoztatja, hogy «a magyar koronának tartozó hűségre visszatérő, s néki mint természetes urának meghódoló» vajdát, fiaival és egész országával együtt, kegyelmébe fogadja; neki az eddig elkövetett hűtlenségekért megbocsát; őket minden erejével, amennyiben szükséges személyesen is, megvédelmezi; ha ellenségeik által tartományukból kiűzetnének, országába fogadja, és tartományuk visszafoglalására segítséget nyújt.*
István vajdának 1475 junius 20-án követeihez írt levele. Mátyás Moldvába küldött követeinek 1475 junius végén írt jelentése. A pápai legatusnak 1475 julius 18-án Budáról küldött jelentése. Diplom. Eml. II. 273., IV. 306-8. Mátyás király 1475 augustus 15-iki oklevele. TELEKInél XI. 539.
Ezalatt Mátyás oly nagy mérvben, mint még soha ezelőtt, tette meg készületeit. A velenczei követet értesítette, hogy hatvanezer emberből álló sereget állít ki, amit ezer szekér, és száz hajó fog kísérni. Ágyúkat öntetett, és ostromgépeket készíttetett, amik a jelenlevő pápai legátus csodálatát keltették föl.*
A pápai legatusnak 1475 julius 17-, a velenczei követnek september 23- és october 14-iki jelentései. Diplom. Eml. II. 273. 282. A september 23-iki jelentés kiadatlan; a milánói állami levéltárban.
II. Mohammed szultán értesűlvén a fenyegető veszély felől, ennek elhárítása végett, fényes ígéreteket tett azon esetre, ha hosszabb fegyverszünetet köt vele a király. De ez visszautasító választ adott. «Harczolni fogok – így szólott – ha életemet kell is föláldoznom. Tudja meg a világ, hogy a kereszténység megmentése nem rajtam múlt!»
Elhatározását october 12-én közölte az udvaránál levő diplomatákkal. Csakhamar megindítja seregét, és maga is útra kél Pétervárad felé.*
Az imént idézett october 14-iki jelentés.
Hadjáratának első feladatáúl Szabács megvívását tűzte ki. Ezen várat a Száva partján, négy évvel ezelőtt építteté a szultán. Mátyás ekkoron az épités megakadályozására sereget küldött oda. De ez nem volt képes feladatát megoldani; arra kellett szorítkoznia, hogy a folyam másik partján szintén emelt erősséget.
Azóta Szabács a törökök pusztító kalandozásainak egyik kiinduló pontja, az elhurczolt foglyok börtöne, a rablott kincsek tárháza lett. Egyúttal fenyegető állást foglalt el Nándorfehérvárral szemen. Bár egészen fából épült, erős alkotás volt. Tölgygerendákhoz erősített és földdel tömött vastag vesszőfonadék képezte a falakat. Ezek fölött szintén fából épűlt védőmű, és köröskörűl nyolcz torony emelkedett. Az őrség száma mintegy 1200 fegyverest tett, kik ágyúkkal bőven el votak látva.
63. SZABÁCS VÁRA.
Mátyás az 1476-ik év első napjaiban kezdette meg az ostrom-munkálatokat. Azonnal a Száva túlsó partjára vezette át hadait. A partraszállás nehéz feladatát, a hadi népnek és hajóknak a várőrség lövései ellen oltalmazás megkönnyítette egy új találmány, melynek eszméje valószínűleg magától a királytól eredt, kiről kortársai kiemelik, hogy gyakran törte fejét új hadi gépek szerkesztésén.
Póznákkal, rudakkal és lánczokkal, két óra alatt, képes volt egy oly védművet állítani föl, mely nyolcezer harczost, negyven ágyút és sok taraczkot fogadhatott be. Most először alkalmazta azt várvívásnál. Födözete alatt tábort ütöttek, fölállították az ostromgépeket és ágyúkat, sánczokkal fogták körűl a várat. Mire megkezdődött az ostrom. Ez kezdetben nem nagy sikerrel folyt; a vár jelentékenyebb kárt nem szenvedett.
Eközben felmentő török sereg érkezett. A király, a szükséges őrséget hátrahagyva, gyaloghadával kivonúlt a táborból, és csatarendben várta a támadást. De az ellenség nem tartotta magát elég erősnek, hogy megütközzék, s még az nap elvonúlt.
Ekkor a király elérkezettnek látta a döntő küzdelem időpontját. Ágyúkkal felszerelt, katonákkal megrakott nagy hajóit a vár árkába vontatta. És azokról megkezdődött közvetlen közelből az ostrom, mit a király maga intézett, folytonosan vitézei között időzve, minden veszedelemnek kitéve személyét. Egy alkalommal, hogy kiismerje a védőművek állapotát, közember ruhában maga ül csónakba, csupán egy evezős és egy katona társaságában. Amint a falakhoz közeledik, a törökök észreveszik, rálőnek és a mellette ülő katonát el is találják. Ő maga azonban sértetlenűl tér vissza a táborba, hogy most a vár leggyengébb részei ellen irányoztassa lövegeit és ostromgépeit.
64. SZABÁCS VÁRA ROMJAI.
Az őrség elszánt vitézséggel küzdött, és sok veszteséget okozott a magyar seregben, mely halottai között több előkelő kapitányt gyászolt.
Elvégre a törökök kimerűltek a hosszú ellenállás erőfeszítéseiben. Február 15-én megnyitották a vár kapuit. Mintegy hétszázan kivonúltak, a király elé járulván, térdre borúltak előtte, kegyelemért esdeklettek és örök szolgaságra kötelezték magokat. Mátyás, miután a megrongált erődítmények kijavítása és felszerelése iránt rendelkezett, visszasietett Budára, azon elhatározással, hogy a háború folytatása végett mielőbb visszatér.*
A Szabács ostromára és megvívására vonatkozó összes kútforrások kritikával vannak feldolgozva CSÁNKI DEZSŐ «Szabács megvétele» czímű czikkében; Hadtörténelmi Közlemények, 1888. évf. 355–88. 11.
Azonban a mikor martius első napján fővárosába érkezett, váratlan események egész sorozatának találkozása megzavarta terveiben.
Alig hogy megjött, azzal a meglepő hírrel fogadták, hogy legbizalmasabb tanácsosa, Beckensloer János, az ország prímása, hűtelenűl elhagyta egyházát, királyát, új hazáját. Székhelyéről azon ürügy alatt távozott el, hogy az aacheni kegyhelyre zarándokol; de csakhamar kiderűlt, hogy Bécsben állapodott meg, és a császár védnöksége alá helyezte magát. Ezzel nyilvánossá lett az, hogy elhatározásának hátterében politikai tényezők lappanganak.
A császár nem szűnt meg egy pillanatra sem ármányokat szőni Mátyás ellen. Miként az európai hatalmak sorában szövetségeseket, úgy Magyarországon is eszközöket keresett megbuktatására. És habár azok, kik igéreteiben bíztak, mindannyiszor csalódtak; soha sem hiányoztak olyanok, kik csábító szavai által eltántoríttatni engedték magokat.
Áldozataihoz tartozott az esztergomi érsek is, kinek megnyerésére méltán büszke lehetett; mert Beckensloer ekkorig azon politikai iránynak szolgált, mely a vele való szövetséget ellenezte; és épen ő volt az, kit az 1470-ik évi bécsi összejövetel meghiúsulásáért a felelősség terhelte.* És büszke lehetett azért is, mert a magyarországi kath. egyház fejét fényes állása és dús javadalma mindennemű kísértés csábjai ellen megoltalmazhatta.
Erre nézve a drezdai állami levéltárban őrzött egykorú jelentés érdekes részleteket tartalmaz.
De a szerencse páratlanul álló kedvezései által elkényeztetett főpapnak nagyravágyását ki nem elégítette az, amit elért. Mátyás oldala mellett mintha eltanúlta volna a legmagasabb czélpontok felé való törekvést. Minden jel oda mutat, hogy pápai trón elnyerésének vágya ragadta meg lelkét. És erre épen most kilátást nyújthatott neki a császár. Ugyanis tárgyalások voltak folyamatban közte, XI. Lajos franczia király és Károly burgundi fejedelem között, nagy coalitió létesítésére, melynek feladataihoz tartozott volna: az egyetemes zsinat összehívása és a kath. egyház reformjának keresztűlvitele, IV. Sixtus letétele, és új pápa választása.*
DROYSEN. Geschichte der Preussischen Politik. II. 301. PASTOR. II. 488. 1. Hogy ezen actio és Beckensloer elpártolása között szoros összefüggés van, más helyen fogom tüzetesebben kifejteni.
65. MERÉSZ KÁROLY BURGUNDI FEJEDELEM ALÁÍRÁSA.
Mátyás, mind az egyház iránti hűségre, mind saját érdeke által késztetve – mert jól tudta, hogy ő ellene is irányul a szövetség – mindent megtett, hogy létrejöttét, vagy legalább törekvéseinek sikerét meghiúsítsa.*
Mátyás királynak 1476 mart. 15-én a pápához intézett levele. Diplom Eml. IV. 318.
IV. Sixtus pápát tántoríthatatlan hűsége és ragaszkodása felől a leghatározottabb módon biztosította. A botránynak, mely – úgymond – «a kereszténység romlását idézné elő», elhárítására felajánlja akár közbenjárását, akár fegyverét. Késznek nyilatkozik, hogy összes haderejének élén síkra száll, és «a szent-szék, vagyis a Mindenható Isten ellenségeivel» ép oly lelkesen és elszántan fog megküzdeni, mint a hogy eddig az eretnekek és pogányok ellen harczolt.
Legelső feladatául azt tekinté, hogy a hatalmas burgundi fejedelem és a császár között nem rég létesűlt szövetségi viszony fölbontására törekedjék. Evégből Merész Károlyhoz, ki épen ekkor (1476 elején) a schweiczi köztársaság ellen háborút indított, levelet írt, melyben vállalatának veszélyeit élénk színekkel festette, és a császár czélzatai iránt bizalmatlanságot keltett. «Azokból, – úgymond – amik velünk és másokkal történtek, sőt a saját tapasztalásából is fölismerhette annak a férfiúnak ravaszságát, ki… Herczegségedet a vad és győzhetetlen schweicziakkal háborúba keverte… Ekképen Herczegséged nyilvános veszedelemnek tette ki országát, sőt személyét is… Kötelességünk Herczegségedet óvatosságra inteni. Legyen meggyőződve, hogy ha a szerencse kedvez Herczegségednek, a német birodalommal gyűl meg a baja; ha pedig, mitől Isten óvja, elfordúl a szerencse, mily szomorú látványt fog nyújtani a parasztok által legyőzött nagy fejedelem!"*
Mátyás királynak 1476 majus 7-én kelt levele több helyen ki van adva. Diplom. Eml. II. 305.
Éles látását meglepő módon igazolták csakhamar a bekövetkezett események. A schweicziak junius 22-én a murteni véres ütközetben megsemmisítették a burgundi haderőt.
Az előre megjósolt veszedelem elhárítására, tíz nappal a csata előtt, Mátyás a háborút viselő feleknek felajánlotta közben járását.*
Mátyás királynak ez ügyben 1476 junius 10-én a köztársasághoz írt levelét közli SEGESSER. Die Beziehungen der Schweizer zu Mathias Corvinus. (Luzern. 1860.) 69. 1.
Ezzel egyidőben, a császár s a franczia király terveinek meghiusítása végett, nagyszabású actiót indított meg. Azon fáradozott, hogy a pápa vezérlete alatt ellencoalitió jőjjön létre. Ebben a főhelyet Aragoniai Ferdinánd nápolyi király volt hivatva elfoglalni, mint a ki már is hatalmas összeköttetések előnyeivel dicsekedett; testvére Siciliát és Spanyolországban Aragoniát bírta; elsőszülött fiának neje a milánói herczegnő volt; egyik leánya a ferrarai herczeggel élt házasságban.
Mátyás a királynak másik leányát volt nőül veendő, és oda hatott, hogy ezen családi összeköttetések körébe Burgund fejedelmét is bevonja. Ennek egyetlen gyermeke volt életben: Mária herczegnő, kire az egész burgundi örökség, egy gazdag és művelt ország birtoka várakozott. Az ő kezét Frigyes császár a maga fia és örököse, Miksa főherczeg részére biztosította. Mátyás ezen tervezett frigy világtörténelmi jelentőségét fölismervén, kísérletet tett létesülésének meggátlásra. Arra akarta bírni Merész Károlyt, hogy leányát a nápolyi király másodszülött fiának adja nőül.*
Mátyás ezen politikai actióját – melyet a helyen csak vázlatosan ismertethetek – föltárja azon egykorú emlékirat, mely egyik elfogott futáránál talált levelezésekből készűlt és a császár által a német udvaroknak megküldetett. Egy példánya ("Extracta ex scriptis repertis apud nuntium ex Hungaria» czímmel) a drezdai királyi levéltárban. V. ö. DROYSEN és SEGESSER munkáit. Az utóbbiban a drezdai emlékirat egykorú német fordítása.
Ezen igyekezetei meghiusúltak. Károly fejdelem kevéssel utóbb (1477 január 6-án) meghalt. Leányát és vele a Németalföldeket Miksa főherczeg nyerte el.
Ellenben létrejött a házasság Mátyás és a nápolyi királyleány között.
