A SZÖVEGBE NYOMOTT KÉPEK:
A SZÖVEGBE NYOMOTT KÉPEK:
A czimkép a Theatrum Europaeum VI. kötetének díszczímlapjáról van véve. Ugyanezen munka IX. kötetében jelent meg Székelyhíd 1665-iki, a vár lerombolása előtt készült képe és a Kanizsa ostromát ábrázoló rézmetszet.
Az első fejezet kezdő- és a második záróképe a Magyar Nemzet Története VII., illetve VI. kötetéből vétetett.
Ali kanizsai basa, Hohenlohe Farkas gróf és Bádeni Lipót őrgróf arczképe Gradelehnus Jánosnak Frankfurtban 1665-ben megjelent: «Hungarische-Siebenbürgische Chronica» czímü munkájából való.
Batthyány Kristóf pecsétje a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában levő 1663 augusztus 17-dikén kelt levelére van nyomva.
Leslie Valter gróf, Lobkocvitz Venczel herczeg, Porcia János, Ferdinánd herczeg és Zrínyi Péter arczképe Gualdo Priorato «Historia di Leopoldo Cesare» (Bécs, 167o.) cz. munkájában jelent meg: mind a négy Meyssens Kornél bécsi művész metszete.
Érsekujvár ostroma és Pécs fölégetése 1663-ban az Ortelius Redivivus et Continuatus (Frankfurt, 1665.) második kötetéből vétettek.
Apaffy Mihály arany tallérjának és VII. Sándor pápa 1660-ban vert emlékérmének eredetije a Magyar Nemzeti Muzeum régiségtárában őriztetik.
A szultán seregének megindulása XVII. századi rézmetszet után van adva.
Az ottocsáczi ütközet tervrajza, az eszéki híd elpusztításának képe és a Zrínyi téli hadjáratának térképe a «Denkmal Serinischer Helden-Thaten», czímü 1664-ben megjelent munkából van véve.
Grácz XVII. századi látképét Merián Mátyás «Topographia Provinciarum Austriacarum» czímű munkájából vettük.
Gróf Draskovics János arczképe Wiedemann Eliás Comitium Gloria Centum czímű arczképgyüjteményének III. részében (Bécs, 1652.) jelent meg.
A Zrínyi Miklós 1663-iki téli hadjáratáról szóló ujság a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában őriztetik.
A csáktornyai Zrínyi-kastélyt Cserna Károly természet után rajzolta. Esterházy Pál gróf aláírása a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában őrzött 1668 november 2-ikán kelt levélről vétetett.
Montecuccolinak az Új-Zrínyivár melletti császári tábort ábrázoló sajátkezű rajza a hadjáratról tett jelentéséhez mellékelve a bécsi hadi-levéltárban őriztetik; hasonmását a Magyar Nemzet Története VII. kötete után adjuk.
A szentgotthárdi csata képét egykorú rézmetszetről közöljük, amely a következő műben jelent meg: Schauplatz Serinischer auch anderer Teutschen Tapfern Helden Thaten. Gedruckt Im Jahr 1664. 4-r. A könyvecske egy példányát a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtára őrzi.
Szent-Gotthárd Cserna Károly által rajzolt képét a Magyar Nemzet Története VII. kötetének 127. lapjáról vettük át.
A vasvári béke okiratának eredetije a bécsi állami levéltárban van; a hasonmásban közölt rész a török nyelvű záradék kezdete; megjelent a Magyar Nemzet Története VII. kötetének 201. lapján.
Apaffy Mihály képének Aubry Péter által kiadott egykorú eredetije Ernszt Lajos úr tulajdonában van.
A szentgotthárdi csata emlékérmét a Magyar Nemz. Múzeum érem- és régiségtárában levő példányról közöljük.
Gremonville lovag aláirását egy a bécsi állami levéltárban őrzött 1666 május 27-ikén kelt eredeti levélről vettük.
Gróf Bethlen Miklós aláirását az Országos Levéltárban levő eredetiről először a Magyar Nemzet Története (VII. köt., 565. l.) közölte.
XIV. Lajos franczia király ifjúkori arczképét Vaillant rajza után Van Schuppen 1660-ban metszette rézbe. A ritka metszetnek hasonmása eredeti nagyságban Hirth Kulturgeschichtliches Bilderbuchja V. kötetében jelent meg.
Gróf Zrínyi Péterné Frangepán Katalin aláirása egy Rauch Dánielhez intézett s 1663 február 2-ikén kelt levélen van, a melynek eredetije az Országos Levéltár Zrínyi-iratai között található.
A Zrínyi Miklós halálát ábrázoló képet a «Neu-eröffnete Ottomanische Pforte» czímü Augsburgban, 1701-ben megjelent munka II. kötete 30-adik lapjáról közöljük. Eszterházy Pál gróf Mars Hungaricusának eredeti kézirata az Eszterházy herczegek kismartoni levéltárában őriztetik; hasonmásunk a 365-ik oldalt kicsinyítve mutatja be.
András müncheni karmelita gyászbeszédének és Kéry Oratiójának czímlapja, valamint a Priorato munkája III. kötetének czímképe a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában levő példányokról vannak felvéve.
A zrínyifalvi Zrinyi-emlék képét a Beöthy-féle Magyar Irodalomtörténet után közöljük.
A III. fejezet záróképe Kéry gyászbeszédéről, a befejezés kezdő- és táróképe pedig Listi Magyar Mársából vétetett.
Özvegy Zrínyi Miklósné német aláirása egy 1674 november 28-ikán kelt felségfolyamodványon, fia Ádámé pedig egy az uralkodóhoz intézett, 1686 márczius 27-ikén kelt levélen van; mindkettő az Országos levéltár Zrínyi-iratai között őriztetik.
