A SZÖVEGBE NYOMOTT KÉPEK:
A SZÖVEGBE NYOMOTT KÉPEK:
A czímkép a gróf Nádasdy Ferencz által kiadott «Mausolćum potentissimorum ac gloriosissimorum virorum Regni Apostolici Regum et Primorum Militantis Ungarić Ducum» (Nürnberg, 1664.) czímű munka czímlapját mutatja be.
A Várad XVII. századi képét ábrázoló fejkép a «Das Ehmals gedrueckte, vom Tuerken berueckte nun trefflich erquickte Koenigreich Hungarn» (Frankfurt és Lipcse, 688.) czímű munkából vétetett.
Erdély Rákóczy korabeli térképe, Galga szultán arczképe, a Rákóczy aradi győzelmét és Borosjenő ostromát ábrázoló képek (utóbbi Lerch metszete), továbbá Souches tábornok, Szeidi Ahmed basa arczképei (utóbbi Bloem I. rajza után készült metszet), Köprili Ahmet nagyvezér arczképe a Lang Móricz által készített metszet után, az Ali basát ábrázoló metszet, Kolozsvár megszállása, Szatmár XVII. századi képe (Lerch egykorú metszete), Kővár XVII. századi alaprajza Holst J. ezredes felvétele után és Forgách Ádám gróf arczképe Gualdo Galeazzo Priorato «Historia di Leopoldo Cesare» czímű id. munkájának I. és II. köteteiben jelentek meg.
Rhédey Ferencz fejedelem képét, melynek eredetije Teck herceg tulajdona, Mühlbeck Károly másolatában a Magyar Nemzet Története VII. kötetének reproductiója után adjuk.
Szolnok XVII. századi képe Birken Zsigmond «Der Donau-Strand» (Nürnberg, 1664.) czímű munkájának Sandrart Jacob nürnbergi rézmetsző által készített metszetéről vétetett.
Gonzaga Hannibal heczeg aláirását azon 1659 ápril 22-iki kir. leiratról adjuk, mely Radolt követsége ügyében Forgách Ádám grófhoz intéztetett. Az irat eredetije a Magyar. Nemz. Múzeum családi letéteményei közt, a Forgách grófok levéltárában őriztetik.
A szentilonai templom képét, a csáktornyai vár földalatti folyosóját, Buccari, Portoré és Czirquenicze látképét, a csáktornyai vár udvarát, az aranyos-meggyesi várkastélyt, a görgényi kastélyt és Nagybánya látképét Cserna Károly részint a helyszinen felvett vázlatai, részint fényképek után rajzolta.
A szlavón rendek pecsétjének rajza a horvát-szlavón-dalmát országos levéltárban, Zágrábban őrzött 1494-iki pecsétnyomónak Bojnićić Iván orsz. levéltárnok által készíttetett lenyomata után készült.
Gróf Zrínyi Miklós képét, Bodenehr egykorú metszete után, ő Felsége hitbizományi könyvtárának példányáról adjuk.
I. Lipót magyar díszruhában ábrázolt képét Szelepcsényi György metszette nyitrai püspök korában 1655-ben. Az országos képtár eredeti példányáról, a Magyar Nemzet Története VII. kötetének reproductiója után adjuk.
Zrínyinek fia halálára írt elégiája, a költő eredeti kézirata, a zágrábi egyetemi könyvtárban őriztetik.
Zichy István aláirása 1659 deczember 3-ikán, Rákóczy levele Lipót királyhoz 1659 február 22-ikén, I. Lipót utasitása Berényi György számára 1659 szeptember 7-ikén kelt. Mindhárom eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában (az utolsóé a gróf Berényi család letéteményében) őriztetik.
Varasd, Kanizsa. Csáktornya Zrínyi korabeli metszetei a «Das ehmals gedrueckte ... Koenigreich Hungarn» czímű munkában jelentek meg.
A szászfenesi csatatér képét dr. Posta Béla kolozsvári egyetemi tanár fényképfelvételéről adjuk.
Várad ostroma, Jagossich Márton egykorú rajza, Szalárdi János emlékiratának egykorú kéziratában, mely a Magyar Nemz. Múzeumban, 98. Quart. Hung. jelzés alatt őriztetik.
Szalárdi János aláirása 1665 július 7-ikén Kolozsváron kelt. Az irat eredetije a Magyar Nemz. Múzeum levéltárában.
Az I. fejezet záróképe Huszain váradi basa aláirását ábrázolja, és a basa 1661 ápril 12-ikén kelt leveléről vétetett. Az irat eredetije ugyanott.
A II. fejezet fejképe, ágyuvontató katonák, Richter Aurel rajza a «Denkmal Serinischer Heldentaten» Kassa várost ábrázoló egykorú metszete után.
Az Áfium egykorú másolatának czímlapja a Magyar Nemz. Múzeum könyvtárának 1070. Quart. Hung. jelzetü kéziratáról van kicsinyítve.
A Zrínyi korabeli magyar gyalogos képét Richter Aurél az «Ortelius Redivivus et continuatus» (Frankfurt, 1665.) Léva várát ábrázoló egykoru metszetéről, a lovas vitézét ugyanő Orbán István I. Lipóttól 1662 augusztus 5-ikén nyert armálisának czímerképéről másolta, melynek eredetije a Magyar Nemz. Múzeum levéltárában őriztetik.
Machiavelli hadtörténelmi munkájának czímképét a kolozsvári egyetemi könyvtár példánya után adjuk.
Barcsay Ákos fejedelem arczképét a Magyar Nemz. Múzeum könyvtárának «Effigies Principum Transylvanić» czímű XVII. századi kéziratában (1702. Fol. Lat.) lévő vízfestmény után adjuk.
Barcsay Gáspár aláirása 1660 augusztus 4-ikén kelt. Eredetije a Magyar Nemz. Múzeum levéltárában.
Kemény János fejedelem arczképének eredetije gróf Bánffy György birtokában van. Megjelent a Magyar Nemzet Történelme VII. kötetében.
A II. fejezet záróképe, Magyarország czímere a Kürner Lipót és Máté-féle 1662. évi Bécsben nyomatott Prognosticon czimlapjáról vétetett.
A III. fejezet fejképe Új-Zrínyivár képét a Burckhard von Puerkenstein «Auserlesener Anfang zu denen höchstnützlichen mathematischen Wissenschaften» (Augsburg, 1731.) czímű munkájában megjelent metszet után ábrázolja.
Gualdo Priorato id. munkája I. kötetének czímképe F. van den Steen metszete, Toorenvlith rajza után. Úgy ezt, mint az I. kötet czímlapját a Magyar Nemz Múzeum könyvtárának példányáról közöltük.
Csáktornya és Új-Zrínyivár látképe Ortelius Redivivus I. kötetében, Új-Zrínyivár látképe a «Denkmal Serinischer Heldenthaten» czímű fentebb idézett műben jelent meg.
Gróf Zrínyi Péter arczképét Gillis Hendrick metszete után ő Felsége hitbizományi könyvtárának eredeti példányáról adjuk.
Rottal János gróf aláírása 1671 márczius 6-ikán kelt. Az irateredetije az országos levéltárban.
A Montecuccoli Rajmondot ábrázoló, egykorú metszet eredetije az országos képtárban, a történelmi képcsarnok metszetgyűjteményében őriztetik. Megjelent a Magyar Nemzet Története VII. kötetében.
Montecuccoli vádiratának és Zrínyi Miklós erre írt válaszának czímlapjait a Magyar Nemz. Múzeum könyvtárának 991. Quart. Hung. jelzetű kéziratából, az u. n. Sándor-kódexből adjuk.
Zrínyi gyűrűpecsétje muraközi kapitányi fizetéséről Bécsben 1657 május 22-ikén kiállított nyugtatványáról vétetett, melynek eredetije a Magyar Nemz. Múzeum levéltárában őriztetik.
