14. 1659 JÚNIUS 24. GYŐR VÁRMEGYE RENDEIHEZ.
14.
1659 JÚNIUS 24. GYŐR VÁRMEGYE RENDEIHEZ.
1659 JÚNIUS 24. GYŐR VÁRMEGYE RENDEIHEZ.
Illustrissimi, reverendissimi, admodum reverendi, spectabiles, magnifici, generosi, egregii et nobiles domini, amici observandissimi!
Illusmi stb. Hallottam szegény czak nem utolso ueszelyben iutot hazankban sokaknak hazank tőrvenye, kőzőnséges szabadsagunk serelmiuel ualo panaszokat, de miuel azok engemet nem concernaltanak nem tudtam ugy erzeny, az mint is haza fia erzeni tartoztam uolna, azis uolt oka, nem uoltam oly szorgalmatos az masak ellen committalt töruentelen szabadsagtalansagoknak megh oruoslasaban, ezis az oka, hogy az kinek, ugy mint ennekem effele dolgokban masakat kel uala segetenem, mast magamnak kel iniuriamrul panaszolkodnom. Az mely illyen, Hogy magam, Eőcsém Uram, és a tőb leany aagh nevevel (miuel megh boldogult Aszonyunk Anyank, néhay Szechy Thamas Uram leanya volt, az többys az szerint) harmadik esztendeie már kezdettűnk volt Personalis Uramtul uet Diuisionak mandatum mellet, egy pőrt Iteleő Mestere előt, az nehay Szechy Dienes Uram őzuegye és fiay ellen, ky egy uolt Aszonyunk anyankal, apaual és anyaual, az mely paranczolatot, mind azért, hogy az fől osztando ioszagot az Rima Szechy fiu áágh, az Főlső Linduay Szechy leany aagtul per transactionem acquirálta, eo jure possidenda, quo ipsa possidet, és az equalitatis igen nyiluan valo, azis, hogy azon ioszágban pedigh, miuel az fiu aagh az perpetuitast maganak megh vette, az summaban akartuk raita portionkat keresny, mind azért hogy a tempore conditi Articuli II. Anni 1630, hasonlo aquisitiokban cum exclusione remediorum Orszagunk biray megh adtak az paranczolatokat, nekűnkis adot, az mint irám. Personalis Uram Mestere, certificalium ex officio az aduersa parst, recurraltak pro Inhibitorys eő Főlsegehez, obtinealtak, prćsentaluan Mester Uramnak, obtemperalt, reprćsentaltuk ugyan eő Főlsegenek az Inhibitionak tőrveniünk ellen valo ki adasát, egyszer s-mind az magunk acquisitioinak igassagos es töruenies uoltat, de csak ualaszuk sem lehetet tőruenies igassagunk reprćsentatioiara. Azonban eő Főlsege Pragaban el menuén, az elseő paranczolatokat leteuén, megh bizonituan azt Judex Curić uram előt, hogy mind Orszagunk Palatinusy és Judex Curićy ez előtis hasonlo paranczeolatokat adtanak ky, megh hadta magha Mesterere az paranczolatokat, az Mester certificaluan az Parsokat, uiabban eő Főlsegetűl Inhibitiokat hoztak es iteraltak Judex Curić Uramra, hogy ky adot paranczolatit reuocallia, es Mesteret inhibeallia ab executione, az Mestert is inhibealtak maganossan, ne procedallyon, engedtek mind ketten az eő Főlsege kegyelmes Urunk es Kiralyunk kegyelmes akarattyanak. Megh iöuén eő Főlsege, ez el mult esztendőben az Imperiumbul es puranczoluan nekemis eő Főlsege, fől mentem uala Beczben, supplicaltam eő Fölseghének, hogy gratia gyanant, engedne meg eő Főlseghe, lehetne igassagunkban elől menetelünk. Nemely akkor ot főn leveő io akaroy az torueuinyűnk ellen elaboralt aduersariusink inhibitioinak, io akaroink altal megh talaltak, ayanlottak magokat, Posonba menniek, ot amicabiliter medys accomodaliak acquisitionkat. Alá czalanak, s-megh czalnak, czufolanak, es ugy tertem uisza hazamhoz. Annak utánna talalkoztak oli ellenségeis io igazsagunknak, kik eő Főlseghet azzal persuadealtak, az az nevezetes familia megh romlik, ha eő Főlseghe megh engedy ellenek az tőruenyt, és hogy az institualt processus főlliűl emlitett II. Articulus ellen nagyon. Anni 1630, és hogy ha eő Főlséghe megh engedi azon processust, mint igasagtalnsagot, el ueszy Isten az orszagot egyik nemzettűl és az masiknak adiia az hamissagert. Az mely argumentumokban azoknak minemeő fundamentuma legyen az igassagban, itellye megh minden impassionatus igassagh hazaia, szabadsaga és tőruenie szerető igaz és emberseges ember s-ha azokat az magok fegyuereuel kel conficialni, my lehet nagyob hamisagh, istentelenségh, mint az igaz successort az termeszet es törueni szerint ualo successiotul per media inordinata az igasságh és törueny ellen megh fosztany. Mi lehet fajdalmasab, mint az mit masaknak kőzőnsegessen Orszagunk biray ky adnak, attul minket megh fosztany. Mert uagy igassagh czelekedetek, uagy igassaghtalansagh, ha az elseő, mért fosztnak meg attul, hűttel ualo kőtelessegh és irot torueniunk s-az mindennapy continuatioiok ellen, ha az utolso, mért czelekszik lőlkők ueszedelmeuel és hazank tőruenie serelmiuel. Mind ezeket eő Főlsegenek per supplices libellos reprćsentaluan sok sollicitationk utan, eő Főlsege midőn proponaltatot dolgunk, megh in mense February kegyelmessen resolualta, hogy ot főn az Intimus Consiliariusok és Cancellarius Uraimék előt amicabilibus medys sopialtassek ezen controuersia, sollicitaltattuk elegge az eő Főlsege kegyelmes akarattianak effectuatioiat, de czak az terminust sem obtinealtuk mind ez may napigis, és igy fosztattunk s-tartoztattunk megh igassagos keresetűnktűl mind ez may napigh, io igassagunk ellenségeinek, tőrueniűnk és szabadsagunk ellen ualo istentelen és gonosz operatiojok által, az mint, mind ezek, nyiluan ualonak megh fognak tetczeny az ky adot instrumentumoknak pariokbul. Miuel penigh az mi kegyelmes Urunk ez iővendős Juliul hauanak utolliara, az mint hire uagyon fogh gyűléset hirdetny, kegyelmessen, Posonban ily kőzonseges nyaualiainknak nincz már, egyeb oruossaga, hanemha gyűlesinkben lészen, az mellyet az Regalis continentiaia respectu publici boni lattatnek prćscindaln˙, ha az Főlseghek Diplomaianak masadik conditioia nem superallia, melynek alkalmatossagaual minden grauameneknek kellene tollaltatny. El hittem Kegltek kőztis talalkoznak hasonlo vagy más tőruentelensegek, melyiknekis oruoslasat Kgtek ezen uton fogia keresny. Kgteket nagy szeretettel kérem, tuduan azt, ez elmult gyűlesbenis uoltak némely kőuet Atyankfiainak oly instructioia, hogy az főlyől emletet II. Articulus Anni 1630. propter raritatem celebrationis Judiciorum Octaualium ad plures gradus cum exolutione remediorum extendaltassek, de propter priuata interesse nemellyek operatioia altal czak abban maradot, boczassa oly instructioual Kővetit, hogy azon expialtatuan articulus, extendaltassek cum exclusione remediorum ad plures gradus, s-ezen kivűlis, ha my oly dolgaink lennenek, az Kgtek ide fől kűldendeő attiafiay, az mennieben tehetsegekben lészen eő Kglmekk, segellyek; Enis azt fogom czelekedny az Kgltek dolgaiban, ha miben attiafiay megh talalnak Eőczem Urammal egyűtt, és megh akarom mutatnom, erzem enis kőzőnseges hazank szabadsaga magok kereskedeseért, nemelly mostoha fiay altal valo serelmét. Maganak is consulal Kegyelmetek és minket is az maga io akarattiara kőtelez, az mellyet minden io alkalmatosagal Eöczem Uramal és az interessatus atiafiackal megh igyekezzűk szolgalny, el hjuén azt, Kglmetek igassagunkban magaért minketis megh nem fogyatkoztat. Isten éltesse Kglmeteket kedues io egésegben.
Datum in Chiaktornia, Die 24. Mensis Junii, anno domi 1659.
Earundem Dominationum Vestrarum
servitor et amicus paratissimus
C. Nic. a Zrin.
C. Nic. a Zrin.
(Körlevél. – Győrmegyéhez intézett példányának szövege: M. Történelmi Tár.
1860. évf., 251. l. A Szepesmegyéhez intézetté: Századok, 1873. évf., 133. l.)
