A SZÖVEGBE NYOMOTT KÉPEK:
A SZÖVEGBE NYOMOTT KÉPEK:
A czímképet Passuth Ödön a «Denkmal Serinischer Heldenthaten» czímű, 1664 után megjelent munkának rézmetszetű czímlapjáról másolta. A három lovas vitéz gróf Zrínyi Miklóst, Hohenlohe és Strozzi császári tábornokokat ábrázolja.
Az I. fejezetnek a XVII. századi Bécset ábrázoló fejképe, Cserna Károly rajza, egykorú metszet után készült.
Báró Lőbl János Kristóf, Orehóczy Gáspár, gróf Erdődy Imre, Szunyogh Gáspár, Hoffmann Pál pécsi püspök képei Widemann Illés egykorú metszetei után, a «Comitium Glorić Centum» (Pozsony, 1646–47.) czímű munkából vétettek.
A IV. Mohammed szultánt ábrázoló metszet Ricaut «Neu eröffnete ottomanische Pforte» (Augsburg, 1649–1701.) czímű munkájában jelent meg.
Gróf Trautmansdorff Zsigmond, gróf Draskovich Miklós, mindkettő Meyssens Konrád bécsi művész egykorú metszete, gróf Zrínyi Miklós, Van der Steen Ferencz De Herde János rajza után készült egykorú metszete, és Ahmed nagyvezér Bouttats Gellértnek Toorenvliet J. rajza után készült 1664-iki metszete, a Gualdo Galeazzo Priorato «Historia di Leopoldo Cesare» (Bécs, 1670–74) czímű munkájában jelentek meg. Ugyaninnen vettük, a III. fejezethez, Chmielnicki Bogdán képét, Bouttats Gellért egykorú metszete után, Alexej Mihajlovics czárét Meyssens Konrádnak Toorenvliet rajzáról készült egykorú metszete után és Radzivill Janusius herczegét Lang Móricz metszete után, továbbá a IV. fejezethez Lubomirski herczeg képét Stern, Köprili Mohammed képét Lerchnek Toorenvliet rajzáról készült egykorú metszete után, és Adalgiráj tatár kán képét ismeretlen művész metszete után.
Petriniának Zrínyi Miklós korából származó képe a «Denkmal Serinischer Heldenthaten» metszetének kicsinyített hasonmása.
Gróf Pálffy Pál nádor pecsétjét Passuth Ödön a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának egyik eredeti példányáról rajzolta.
Gróf Zrínyi Miklós II. Rákóczy Györgyhöz 1654 április 25-ikén és 1655 február havában írt levelei az Országos Levéltárban őriztetnek. Az előbbinek hasonmása az eredetinek két utolsó oldalát, az utóbbié az eredeti 3. oldalát kicsinyítve mutatja be.
IV. Ferdinánd királynak Szelepcsényi György nyitrai püspök által 1654-ben készíttetett rézmetszetét az Országos Képtár és Magyar Történeti Képcsarnok 1354. sz. példányáról, a Magyar Nemzet Története VI. kötetének reproductiója után adjuk.
A zárókép a «Comitium Glorić Centum» III. kötetéből vétetett.
A II. fejezetnek Pozsony 1655-iki képét ábrázoló fejképe az I. Lipót koronázásáról megjelent, és Ernszt Lajos tulajdonát képező rézmetszetről van kicsinyítve.
Zágráb képe a XVIII. század végéről, a város legrégibb ismert képe, azon nagy műlap egyik részének kicsinyített reproductiója, melyet Verhovácz Miksa zágrábi püspök adatott ki. A hasonmás a zágrábi horvát-szlavón országos levéltár eredeti példányáról készült.
Varasd XVIII. századi képének eredeti rézmetszete szintén a zágrábi országos levéltárban őriztetik.
Mikulich Sándornak Widemann Illés által 1651-ben készített rézmetszetét Ő Felsége hitbizományi könyvtárának eredeti példányáról adjuk.
Zrínyinek a nádorválasztás után 1655 június 24-ikén Rákóczyhoz írt levele a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában őriztetik.
A szabad királyválasztás ellen írt röpirat szövegét a Magyar Nemz. Múzeum könyvtárának u. n. Dobai Székely Sámuel-féle XVIII. századi kézirata (588. Fol. Germ.) őrizte meg. A hasonmás az első oldalt (a kézirat 71-ik lapját) kicsinyítve mutatja be.
A magyar szent korona képe, Widemann Illés metszete, (93. l.), a «Comitium Glorić Centum» III. kötetének ajánlását disziti.
Az I. Lipót koronázását ábrázoló, fentebb említett rézmetszet hasonmását Ernst Lajos példányáról, a Magyar Nemzet Története VI. kötetében megjelent reproductio után közöljük.
Sziszek és Buda és Pest Zrínyi Miklós korabeli képei a «Denkmal Serinischer Heldenthaten» czímű, idézett munkában jelentek meg.
Gróf Zrínyi Miklós három képét (egyiket Posseriers Adorján egykorú metszete után) Ő Felsége hitbizományi könyvtárának példányairól adjuk.
A zárókép a lőcsei Breuer-féle nyomda által használt diszítések közűl, «Az aszszonyi nemnek nemességéről, méltóságáról és dicséretéről való rythmusok» czímű 1655-iki nyomtatványból vétetett.
A III. fejezet fejképe, a «Comitium Glorić Centum» II. kötete Screta rajza után Henricus F. által készített czímlapjának felső részét mutatja be.
A «Vitéz Hadnagy» első és második előszavának kezdő sorai, az ajánló sorok, Megyery Zsigmond levele és a Mátyás-tanulmány kezdősorai gróf Zrínyi Miklós mukájának, a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában őrzött, egykorú kéz által másolt kéziratából (412. Quart. Hung.) vannak kicsinyítve.
A csatajelenet Zrínyi Miklós lovasképével és a török hadihajó XVII. századi képe Ricaut fentebb idézett munkájából vétetett.
A perzsa vitézt ábrázoló metszetet François de Mezeray «Histoire des Turcs» (Páris, 1663.) czímű munkájából vettük.
A Zrínyi hadtörténelmi dolgozataiban felhasznált katonai munkáknak, Scipione Ammirato, Brancaccio, Bisaccioni, Malvezzi, Melzo és Basta munkáinak czímlapjait, kicsinyítve, a Zrínyi Miklós birtokában volt példányokról adjuk, melyek a zágrábi egyetemi könyvtárban őriztetnek.
Zrínyinek Malvezzi munkájához írt jegyzete a munka elé fűzött lapok 4. oldalán olvasható.
A záródísz a «Comitium Glorić Centum» I. kötetéből vétetett.
A IV. fejezet fejdísze Liszti László «Magyar Márs» (Bécs, 1653.) czímű munkájából vétetett.
Mátyás király Zrínyi korabeli képe a gróf Nádasdy Ferencz által kiadott «Mausoleum potentissimorum ac gloriosissimorum regni apostolici regum» (Nürnberg, 1664.) cz. munkában jelent meg.
A Siralmas Panasz kezdősorai a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának 991. Quart. Hung. jelzetű kéziratáról, befejező sorai a budapesti egyetemi könyvtárban őrzött Kaprinay-kódex 196. lapjáról vannak kicsinyítve.
Witnyédy István aláírása 1665 szeptember 26-ikán kelt s az Országos Levéltárban őrzött leveléről vétetett.
Magyarország Zrínyi korabeli térképe C. M. «Beschreibung Ungarn» (Nürnberg, 1664.) czímű munkájában jelent meg,
A záródísz a «Pestis Pestise» czímű debreczeni 1664-iki nyomtatványnak nemz. múzeumi példányából vétetett.
Az V. fejezetnek Krakó városát ábrázoló fejlécze Van der Rye Egyednek a Brawn-Hoghenberg-féle «Theatrum prćcipuarum totius mundi urbium» VI. kötetében (Köln, 1618.) megjelent színes metszetéről lett kicsinyítve.
Krakó másik látképe, mely a lengyel fővárost külvárosaival együtt mutatja be, és a Lemberget ábrázoló metszet a «Regni Polonić regiorumque ad id pertinentium novissima descriptio (Amsterdam, 1659.) czímű könyvben jelent meg.
Konstantinápoly XVII. századi képét a «Descriptio novissima imperii Turcici» czímű, Würzburgban, 1687-ben megjelent metszetről adjuk.
III. Ferdinándnak Soudtmann P. rajza és metszete után Sydorholf I. által nyomott arczképe, az Országos Képtár és Történelmi Képcsarnok metszetgyűjteményének 317. számú példányáról, megjelent a Magyar Nemzet Történetének milleniumi kiadása VI. kötetében.
A Nádasdy Ferencz grófot ábrázoló egykorú metszetet, Ernst Lajos gyűjteményének eredeti példánya után, ugyane történelem VII. kötetének reproductiójában adjuk. A Rákóczy Györgyöt ábrázoló, eddig még kiadatlan Lerch-féle egykorú metszetet Ernst Lajos gyűjteményének eredeti példányáról vettük.
Lengyelország térképe és Varsó XVII. századi képe azon eredeti felvételek kicsinyített hasonmásai, melyeket Dahlberg E. I. svéd táborkari főnök készített X. Károly Gusztáv svéd király lengyelországi hadjáratáról, s melyek Puffendorf Sámuel «De rebus a Carolo Gustavo Svecić rege gestis» (Nürnberg, 1729.) czímű munkájában jelentek meg.
A krakói királyi palota XVII. századi képét Cserna Károly a Brawn és Hohenberg-féle fentebb idézett munka VI. kötetében megjelent, Krakó egész látképét ábrázoló színes metszet után rajzolta.
Bécs XVII. századi képét a «Denkmal Serinischer Heldenthaten» metszete után adjuk.
Medgyesi Pál «Igaz Magyar Nép Negyedik Jajja s Siralma» czímű, Sáros-Patakon, 1657-ben nyomatott munkájának czímlapját, kicsinyítve, a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában őrzött példányról adjuk.
Ecsed XVII. századi képe a «Das Ehmals gedrueckte, vom Tuerken berueckte, nun trefflich erquickte Koenigreich Hungarn» czímű, Frankfurtban és Lipcsében 1688-ban megjelent munkából vétetett.
A záróképet, mely II. Rákóczy Györgynek a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött kardját ábrázolja, Cserna Károly rajzolta.
