II.
II.
A fiút a Teréziánumba küldik. Társasága. Tanárai és pajtásai. A teréziánumi nevelés. János kiválósága. Jutalmazása.
Fiának ezen belső hatalmával apja nem tudott megküzdeni, s hogy a szülői háznál erősebb és szigorúbb kezekbe juttassa, melyek kedvencz könyveiből és korán föllobbanó szenvedélyeitől eltérítsék, a bécsi savoyai nemes akadémiára viszi.
A savoyai akadémia és a később vele egyesített Teréziánum Fekete János fejlődésében némileg a fegyelmet és a rendszert képviseli, melyet a féktelen természetű ifjú eddig vagy nem ismert, vagy el nem ismert.
I. Lipót és III. Károly kedvencz Favorite kastélya sok magyar nemes ifjú pályájának valódi kezdete.
A családi portáról, a nemesi kuriából idehozott ifjak előtt egészen új világ nyilt meg. Az akadémia politikai czélja, hogy a benne lakó magyar ifjakba korán beoltsa az uralkodóház iránti föltétlen ragaszkodást s megerősítse a vonzalmat minden iránt, a mi bécsi és osztrák. Egyik főtörekvése, hogy a magyar tanulók a német nyelvet tökéletesen elsajátítsák,* másik czélja, hogy az ifjúságban a korszellemet ápolja, hogy ezt egykor az állam és a dinasztia érdekében reformálja, hogy az államéletben szükséges hivatalnokszellemet fönntartsa, sőt, hogy újat, hasznosat, államerősítőt alkosson. Ennek a czélnak szolgált a felsőbb jogi, a katonai és a műszaki oktatás.
A bécsi Terezianum levéltárában, Fasc. I. 29.
11. A TERÉZIÁNUM 1750-BEN.*
A Teréziánum 1750-ben készült képét (37. l.) Zoller F. C. metszette rézbe. Hasonmása először Kisch Vilmosnak «Die alten Strassen und Plätze von Wiens Vorstädten» cz. munkájában volt közölve.
E mellett nagy nevelő hatása is volt. Előkelő szabad modorra és udvariasságra szoktatott, minek biztosítására a nagy bizalmaskodás, a tegezés, a csere-berélés és az ajándékozgatás tiltott dolgok. Az ifjak komoly tanulmányaikat kellemes szórakozásokkal vegyítették. Ilyenek a jezsuita szellemben ápolt iskolai vitatkozások, az iskolai dráma virágzása, a vivás, a gyakori és fényes lovagjáték, melyet az udvar és a főnemesség is megtekint, a kellemes játékok, mint a jeux de commerce, a piquet, trisette, a l’Hombre, quadriglia, a sakk, a dames, tric-trac és a billiard. Szigorúan üldözték a tiltott szórakozásokat: a dohnáyzást, a kutyatartást, a szinházlátogatást, a hazardjátékokat, mint a koczkázást, a bancot, a quindicit és a fáraót. Egyéb nemesebb szórakozást nyujtott Garelli orvos adománya, az intézeti gazdag könyvtár, a nagy kiterjedésű kert, hol III. Károly a Pragmatica Sanctiót aláírta. Ebben ritka fák nőttek, rajta gesztenye fasor vonult végig, árnyas berkek, dús pázsit és játékterek tarkították. Az élénk életet emelte a gyakori kilovaglás, a császári város látása, az udvarnak, sőt a királynőnek kitüntető látogatásai és sok más ünnepély.
Midőn 1758 november 23-ikán a savoyai nemes akadémia és a Terezianum egyesül, annak alapítványos és fizető tanítványai – köztük Fekete János is – átmennek a Terezianumba. Az egyesült intézetek vezetése, szelleme, tanítása és czélja egységessé lett. Jézus-rendbeli atyák és egyetemi tanárok tanítottak. a növendékek három fokozaton haladtak át. A fősúly a jogi kiképeztetésen alapult. Voltak institucionisták, digesztisták és publicisták. Tanultak egyetemes történetet, logikát, fizikát, matezist és német ékesszólástant.
A tanárok közül, kik ebben az időben tanítottak, nevezetesebbek: P. Friz András a töténelem tanára és az utolsó iskolai drámairó, Piker János hires jogi iró, P. Scholtz János a fizika tanára és kiváló csillagász, P. Inama György hírneves jezsuita író és P. Pray György a történetíró. A magyar növendékek között származásuk előkelőségével és tehetségeikkel egyaránt kiváltak a Dőry testvérek, Abaffy Ferencz, Draskovics gróf, Festetich Károly, a hajnácskői Vécseyek, Batthyány József, később neves nógrádi főispán, Balassa Ferencz, utóbb horvát bán, Révay László báró, turóczmegyei örökös főispán, Bánffy György Erdély kormányzója s Teleki Ferencz, kik e kornak politikai mozgalmaiban tevékenyen részt vettek. Ekkor tanulnak itt Lovella András és Schrattenbach Ottó német írók, továbbá Althan Károly, Harrach Frigyes és Plettenberg Ferencz grófok, Feketének későbbi fegyvertársai.
Fekete János 1754 november 1-én, tizenhárom éves korában lépett az akadémiába. A báró, a mint őt már 1750 óta nevezték, kiváló eredménynyel tette le a fölvételi vizsgát. A német nyelvtan, irodalom és stilusból adott feltételei hallgatóit bámulatra ragadták.*
Matricula Nobilium Caes. Reg. Academiae Theresianae, a Teréziánum levéltárában.
A kör, melybe Fekete jutott, vágyainak megfelelt, a rendszer azonban annál kevésbbé. A vidéki nemes, atyja érdemeinél fogva, egyszerre Európa akkori legelőkelőbb központjába jutott. A nagy város és az udvari élet kápráztatón hatott a falusi fiúra. Az udvar fényéből a tanulók is kivették a maguk részét s néha annak mulatságain is megjelenhettek. Ilyen alkalom volt a királynő gyermekeinek kedvelt bálja, ilyen a kollini győzelemkor tartott ünnepélyek sorozata. Azonban az iskolai környezet és élet is villanyosan hatott Fekete lelkére. Versei, emlékezései sokszor idézik vissza tanáraik és jó barátainak képét.* A «Mes Rapsodies» második ajánlása legkedvesebb tanárának szól.
Mes rapsodies, I. k. 12. l. – Magyar Munkái, II. k. 103. l. – Petites reflexions, I. II. fej.
Tanárai közé költőket, tudósokat és írókat számithatott, pajtásai közé nagytehetségű ifjakat, kiket, mint Abaffyt, Telekit, Balassát, Vécseyt, Révayt és Batthyányt tudásukkal és magyarságukkal együtt egy közös törekvés: az udvari műveltség, egy közös pálya: a katonaság vagy államférfiúi méltóság elérése kötött egymáshoz.
A tanulás mellett még elég ideje maradt, hogy testi és lelki ügyességeit kiművelje. Az iskolai színpad, a költészetnek majdnem hivatalos ápolása, és a bölcsészeti tanulmány mind olyan eszköz volt, a melylyel magát korlátlanul képezhette. A tiltott dolgokért pedig, a melyek iránt egész életében nagy hajlandósága volt, kárpótolta a szabadabb és felvilágosodott gondolkodás, mely már ide is bevetette ébresztő és élesztő sugarait. Ily környezetben, nem gátolva az apai ellenőrzéstől, nem keserítve a házi tilalomtól, a jogi és reális tudományok sem látszottak oly unalmasaknak, mint a csabrendeki udvarház falai közt.
Tanulmányaiban nagy sikereket ért el és tanulótársait mind tudásával, mind felfogásával messzire elhagyta. A teréziánumi anyakönyv jelentése szerint az ékesszólástant egy évig kiváló éleselműséggel tanulmányozta.* Iskolabeli tekintélyét előmozdították apjának évről évre nagyobbodó befolyása, országos sikerei, magas állása és az udvarnál elért nagy kedveltsége. Környezetének, tanárainak, az ifjúságnak figyelme reáirányult s ez mind közreműködött, hogy a kiváló tehetségű ifjú helyzetét kellemessé tegye.
Matricula Nobilium Caes. Reg. Academiae Theresianae.
Tehetségének híre messze kihatott az intézet falain túl, úgy hogy fejlődése iránt még az udvar is érdeklődött. Ebben már csakis az apa érdemei és munkássága iránt való figyelem érvényesült. Midőn 1757-ben a filozofiai osztályokat kiváló sikerrel végezte, vizsgálatán két bibornok és a nádor, több herczeg és gróf, a főnemesség előkelőbbjei megjelentek, a kik nagy tetszéssel hallgatták feleleteit és bámulattal teltek el ékesszólásának hallatára. Mária Terézia tanulmányainak jutalmául aranylánczczal jutalmazta, melyet Batthyány bibornok akasztott nyakába.
Midőn tehát az iskolát elhagyta, a kiválóság bélyegét vitte magával, mely el nem hagyta, míg élt, melyet azonban fegyelmezni s korlátozni sem apja, sem nevelői, sem az élet nem tudtak.
