III.
III.
Esterházy Pál iskoláztatása. Vallásos oktatás. Atyja halála.
AZ ÓDON* nagyhéflányi udvarház elvesztette Anna Júliában azt a vonzerőt, melyet eddig a főúri világ legkiválóbb ifjaira gyakorolt. Megint szűkebb és csendesebb lett Palkónk körűl a családi kör, melyből a felsőbb tanulmányait végző László gróf már előbb kivált s a melyben most már csak három gyermek: Mária, Pál és Ferkó marad állandóan az özvegy nádor körül, ha őt e kedvencz tartózkodási helyéről országos gondok el nem szólítják.
IPOLYI tévesen mondja (i. m. 82. 1.), hogy a kismartoni szűk és régi váracs nem szolgálhatván kényelmes lakásúll Esterházy Miklós «mire nádorrá lett, tágasabb lakot épített közelében fekvő birtokán, melyet maig is Kis-Udvarnak, németül Höfleinnek neveznek». – Nagyhéflányi curiáját a nádor csak 1630-ban vette készen az ebenfurthi Unverzagt bárói családtól. L. kismartoni hgi főltár. Fasc. S. nro 543. Rep. 9.
A kisded Ferkó, alig öt éves nőtestvérével, még női gondviselést igényel. De a már nyolcz esztendős Palkó nevelésére s első oktatására a nagy nádor maga is közvetlenűl befoly. Méltán feltehetjük róla, a ki Laczkó fiát tizenhatodik születésnapjára oly rosariummal lephette meg, melyet érte tizenöt éven át mindennap elimádkozott,* hogy ájtatosságát élete utolsó éveiben otthon tanuló Palkójával együtt végezte. Sámuel sem nyerhetett vallásosabb nevelést az Úr templomában, mint Esterházy Pál a tisztaerkölcsű szülői házban. Édes anyja hitbuzgóságának örök emléke maradt irodalmunkban. Hajnal Mátyás maga beszéli, hogy «Jézus szíve» czímű imakönyvét, melynek ájtatos énekei közt a régi magyar egyház legszebb himnuszait mentette meg az elfeledtetéstől, egyenesen Nyáry Krisztina buzdítására írta meg. Kopcsányi Márton pedig «A Bódog Szűz Mária Élete» czímmel megjelent munkáját Palkónk anyjára vonatkoztatva fejezte be ily imádsággal:
V. ö. Excellentissimi Nic. Esterházy Imago elogio adumbrata etc. Tyrnavić in Palatinali Soc. Jesu Templo ad castrum doloris 1645. Decembr.
Nyerj ennek a leányodnak
Ki oka volt e munkának,
Életed hirdetésének,
Erkölcsöd követésének,
Egészséges sok napokat,
Mennyei szent áldásokat;
Hogy az áhítatosságot
És isteni szolgálatot
Jószágában plántálhassa,
Az után Krisztust láthassa.
Ki oka volt e munkának,
Életed hirdetésének,
Erkölcsöd követésének,
Egészséges sok napokat,
Mennyei szent áldásokat;
Hogy az áhítatosságot
És isteni szolgálatot
Jószágában plántálhassa,
Az után Krisztust láthassa.
Hogy édes anyját Szűz Mária szobra előtt könyben úszó szemekkel látta ajtatoskodni, azt Esterházy Pálnak saját elbeszéléséből tudjuk.* S a fejlődő gyermeknek nemcsak vallásos, de hazafias érzületére sem maradhatott mély hatás nélkül, ha az édes anya ajkairól ily fohászt hallott:
L. Esterházy Pál: «Mennyei korona» stb. Az 1696. évi kiadás 35. 1.
Magyarország Pátronája
Mennynek, földnek királynéja.
Hozzád óhajtók gyámola
Bánkodók vigasztalója!
– – – – – – –
Tekints a te oltalmadra
Bízott Magyarországodra,
Kinek nyargalja mezejét
Mohamet, s fogyatja népét.
– – – – – – –
Mennynek, földnek királynéja.
Hozzád óhajtók gyámola
Bánkodók vigasztalója!
– – – – – – –
Tekints a te oltalmadra
Bízott Magyarországodra,
Kinek nyargalja mezejét
Mohamet, s fogyatja népét.
– – – – – – –
És ez a Mária-cultus, bensőségéből, Nyáry Krisztina elhúnytával sem veszített a nagy nádor otthonában. Ellenkezőleg. Épen az ő mély meggyőződésből fakadt s erős nemzeti érzülettel párosúlt katholicismusa képezte első szellemi táplálékát Palkó fia szerető gondoskodással fejlesztett szellemének is.
A kath. vallástan és az elemi ismeretek körén túl még atyja életében és az ő felügyelete alatt kezdte lerakni a gyermek Pál kora minden tudományosságának alapját; jókor hozzá látott a latin nyelv tanulásához. S ebben is oly haladást tett hogy – mint látni fogjuk – nyilvános iskolázását a parva mellőzésével mindjárt a princzipián kezdhette meg.
De a nevelő elemek közűl édes atyja kezében, az igaz és jó mellől, a szép sem hiányzott. E harmadik, nem kevésbbé fontos képző-eszközt különösen a zene korai tanítása útján vitte bele a nagy nádor fia tanulmányainak rendszerébe. S hogy zenei gyakorlatai szintén a legjobb alapból indúltak ki: arról meg lehetünk győződve, ha tudjuk, mily messzire elhatott Esterházy Miklós udvari zenészeinek jó híre. Hárfását Bethlen Gábor is kölcsön kérte tőle, fejedelmi lakodalmának ünnepi hetére.*
«Kérjük Kegyelmedet szeretettel, egy heti szolgálatra csak szinte a maga hárfását bocsássa ide. Kegyelmedet assecuráljuk, a lakodalom után ismét Kegyelmedhez bátorságossan visszakísértetjük.» A fejedelemnek Esterházy Miklóshoz intézett eredeti leveléből közli HORVÁTH M.: «Kismartoni regesták». A M. Tört. Tár 1861. X. k. 8. 1.
A zenei gyakorlatok mellett Nagyhéflány tanulószobájában a rajzolás alapvonalai egészítették ki azt a keretet, melyet azon kor oktatási rendje a gymnasiumi tanfolyam kezdő fokára nézve megállapított. Csakhogy itt az oly szívesen látott múzsák idő előtt elhallgattak. A fegyverkezés zavarta el őket.
Inter arma silent musć.
«Csakhamar – írja 1645. évi emlékezéseiben Esterházy Pál, – hadi hír hallatott, hogy az erdélyi fejedelem, Rákóczy György, ki akar jőni a császár és Magyarország ellen, a hová atyám uramnak is el kölletett azon Rákóczi ellen menni, fölültetvén a vármegyéket. Minket azért Fraknóba vittek. – Esterházy László bátyám uramat is oda hozták a többi úrfiakkal együtt: úgymint Esterházy Tamás, Sigmond, Gáspár, Mihály, György, Miklós uraimékkal. Ezeken kívűl Balázsi Imrét, Révai Eleket is.
Azomban atyám uram a több magyar urakkal s hadakkal Pozsony felé ment s onnét Kassa alá, a hol sokáig késvén, megtértek a hadak.
A suecus is másfelől Morvát rabolván Bécs alá jött, sok városokat vévén meg, annak utánna sánczokat vetvén, azokat a császár népe vissza vette számtalan sok ostrommal s lövéssel, mely lövéseket ide Fraknóban is hallottunk.»
28. A SIKLÓSI UDVARHÁZ.
Ugyanakkor, mikor annyi sokan lettünk volna Fraknóban, építette atyám uram a torony felső részeit, kinek tégláit úgy vittük föl mindnyájan, hogy egyik a másik kezébe adta a téglát, az utolsó épen a torony tetején lévén, a földre tette és így egy nap az egész téglát fölvitték s az után béfödvén, Szent Mihály archangyal képit tették föl, kinek tisztességére építtetett, s a vár is tutéléja alá adatott az egész Esterházy familia megmaradására.
Megbetegedvén Esterházy Dániel uram a táboron, Nagy-Heflányba vitette magát, kinek nehezebb voltát megértvén atyám uram, Dévénnél lévén akkor a tábor s Bécs felé sietvén Leopold herczeg a német táborral, általjött a Dunán s ment egyenessen Heflánba, a holott megkönnyebbedvén Esterházy Dániel uram, már fönn járván, nagy véletlenűl atyám uram betegedett meg, a hová alá hivattattak Esterházy László bátyám uram s a többi úrfiak, úgy mi is harmad nap múlván.
Megnehezedvén azért atyám uram, egy újkörösztény Doctor valami aurum potabilét adott be néki, sőt a császár Doctora is Bécsből alájött, kit Doctor Puchonak híttak: de mindazok is nem használhattanak, kihez képest a nyavalya is öregbedvén, die 11. septembris éjfélkor sok imádságok s sacramentomok elvétele után, a fölső kis színes házban a nyári palota mellett, Istenének kiadta lelkét hatvanharmadik esztendős korában. Kinek meghidegült tetemét ugyanazon nyári palotában kinyújtóztatták s azután a kismartoni pater franciscanusok kalastromában lévő kápolna alá tették egy héttel halála után. A midőn pedig a kismartoni barátok köröszttel éppen Heflánba mentenek és a testet a szőnyegről föl akarnák venni, pater Lamermán nevű jesuita, a császár gyóntatóatyja, oda érkezék, ki fogván az én kezemet, vitt Esterházy Dániel, Révay László és a többi atyafiak eleibe mondván: «Ha az Esterházy familiának javát s megmaradását kívánjátok, ennek a kisdednek Esterházy István leányát el köll feleségűl venni.» Kit nékem annakutánna is Esterházy Dániel uram sokszor előhozott.
29. LIPÓT FŐHERCZEG, PASSAUI PÜSPÖK.
