ÖNÁLLÓ KÉPEK:
ÖNÁLLÓ KÉPEK:
Bethlen Gábornak a Történelmi Életrajzok korábbi folyamaiban három arczképét közöltük: 1. Pázmány Péter életrajzában (121. l.) lovas arczképét a háttérben Pozsonynyal. 2. Nyáry Krisztina életr. 33-ik l. egy ismeretlen művész által, melynek diszítménye teljesen azonos az itt «pro lege et grege» aláírással ellátott képhez, s 3. Thurzó Imre életr. 68. l. Kilián metszvénye után. Most hat arczképét mutatjuk be, mind egykorút s nagyrészben az 1620–23 közti évekből valókat. Úgy látszik nagy részben érmei és pénzei után készűltek: de Bethlennek a metszőkkel sok baja volt, mert rosz, durva munkát csináltak, s azokról alig lehetett jó képet készíteni. A czímkép ismeretlen művésztől van, ki, úgy látszik, a Kilián metszvényét használta fel s hasonlít a Nyáry Krisztina mellett közlötthez s azonos azzal, melyet KHEWENHÜLLER Konterfey I. 334 közlött. A 29. l. ismeretlen belga festő valószinűleg képzelet után készűlt. Érdekes a 41. és 99. l. mellett közlött két hasonlag hamis kép, melyekben Jan Claas Vischer amsterdami rézmetsző monogrammja van, ki 1550–1612 közt élt; az egyik a fekete sas gyomrában 1595 évszámmal s a másik 1620 a köriratban, pánczéllal sisakkal 30 év előtt valószinűleg mint Báthory Zsigmond arczképe szerepeltek. Valószinűleg legjobb és leghitelesebb kép a 207. l. mellett közlött melyet MEISSNER DÁNIEL Comotow (Komotau) Bohemiae ismert cseh festő rajzolt, még pedig magáról Bethlenről, ki rendesen lovas arczképeket festett, melyek a «Thesaurus Philopoliticus das ist Politisches Schatzkästlein» czímű munkában megjelentek. A 223. l. mellett közlött kép aligha erről nem készűlt: a czímerek és jelmondatos kard mind kettőn megvannak.
Az illyei kastély, a XVI. és XVII. században gyakran említett erőd, ma báró Bornemisza Tivadar tulajdona. A kastély azon része, mely Bethlen atyjáé volt, ép és használható állapotban van. A felvételeket Cserna Károly eszközölte. Hasonlag a helyszínén vette fel Cserna Segesvárt és Medgyest: ez utóbbi azon tornyot ábrázolja, melyből Báthory gyilkosait levetették.
Fehérhegy azon tért mutatja, melyen a csata folyt. A Santa Maria della Vittoria a diadal emlékére készült kápolna. Mindkettőt a helyszínén Dörre Tivadar vette fel.
Tilly Sadeler által készített arczképének egykorú rézmetszete Bubics Zs. püspök tulajdona.
Waldstein arczképét Van Dyck festménye után Pieter de Jode metszette rézbe. (Pieter de Jode, az ifjabb, rajzoló és rézmetsző, Antwerpenben született 1606-ban. Hasonnevű atyját utólérte a rajz terén s különösen hiresek Van Dyck után készített rajzai.) A Bubics Zs. püspök birtokában levő példány után adjuk.
II. Ferdinánd és Eleonora arczképeit Soutman Péter rézmetsző Rubens egyik legjobb tanitványa (szül. Haarlemben, 1580., † 1635) rajzolta s tanítványa Sompel Péter antwerpeni rézmetsző metszette (szül. 1596-ban). Mind kettő az országos képtárban.
Gusztáv Adolf arczképét Van Dyck után metszette Pontius Pál antwerpeni rézmetsző.
Bethlen üvegserlegét Cserna Károly rajzolta.
