ÖSSZEGEZÉS
ÖSSZEGEZÉS
Ezzel áttekintésünk a máig ér. Célja az volt, hogy a magyar társadalomnéprajzot alakító kezdeményezéseket, intellektuális ösztönzőket és a kiugró teljesítményeket mutassa be, azaz szükségképpen nem térhetett ki minden munkálatra, különösen nem a kutatások megszaporodásának az 1930-as évektől máig terjedő időszakában.
Végezetül jogosan tehető fel a kérdés, hogy mennyire alakult ki a sajátosan társadalomnéprajzi tárgykör a néprajz egészéhez, illetve egyes ágaihoz viszonyítva. A válasz az elmondottak alapján szükségképpen árnyalt.
Egyfelől a társadalmi látásmód előretört (de nem vált kizárólagossá) a magyar néprajzi kutatásokban a társadalomnéprajzi kérdésfelvetésekkel együtt, átmetszve és a néprajzon belül korábban kialakult tartományi határokat, a maga szemszögéből ragadva meg a néprajz által feltárt jelenségeket. Ezért nincs a tényekre tekintettel az a bírálat, amely a magyar néprajzból társadalom és kultúra formálódása összefüggésének felismerését hiányolja (Niedermüller 1992: 362). Nem előrelépést jelent ennek az igénynek a felvetése egy az egyén és közösség viszonyát a tevékenységek felől megközelítő-formalizáló, a társadalom hosszú távlatokban és történelmi dinamikájában való vizsgálatától elforduló, azt a történettudomány terrénumára utaló „néprajzibb” koncepcióban sem, amely a néprajzi érdeklődés középpontjába továbbra is az életvitelével, mentalitásával mintát adó, kulturálisan egységesítő „igazi” parasztot állítja mintha ez a célkitűzés szembeállítható volna a falu lakói és egyéb közös kulturális jellemzők hordozói létezésének változó összefüggésrendjével – s ehhez az intellektuális gyökereket leíró-tipizáló előzményekben találja meg (Szabó László 1970; 1973: 231–240; 1993: 41, 147–150). A határátlépés, a tudomány átformálása azonban nem járt együtt a határok felszámolásával, más irányultságú kutatások kiiktatásával a néprajz köréből.
66Másfelől a társadalomnéprajz szűkebben vett tematikája szerteágazó és bővülő. Különféle, a néprajz egészét is érintő meggondolások jegyében formálódott, gazdagodott és mindig a társadalmat vizsgáló egyéb tudományokkal, elsősorban a történettudománnyal és a szociológiával érintkezésben, némelykor az említett tudományok kutatási céljainak megválasztására is visszahatva. Ez azzal a következménnyel járt, hogy a kiugró teljesítmények mellett az ismeretek egymásra építése csak kevés témakörben zajlott le a szorosabban vett néprajzi vizsgálódás keretei között és elméletei alapján, a társadalomnéprajz határai pedig nem merevedtek meg. A tudományos eredmények felhalmozása gyakran a különböző tudományok összeérő érdeklődésének mentén következett be – ezt a tényt tükrözi a jelen kötet forrásbázisa és szerzőgárdájának összeállítása is.
