MŰROKONSÁG, SZOMSZÉDSÁG, KORTÁRSI CSOPORTOK, BARÁTSÁG
532MŰROKONSÁG, SZOMSZÉDSÁG,
KORTÁRSI CSOPORTOK, BARÁTSÁG
KORTÁRSI CSOPORTOK, BARÁTSÁG
A vérrokonsági és a házasságon alapuló rokoni kötelékek rendszere mellett az egyének/családok között létesültek további kapcsolatok is, amelyek a rokoni viszonyok mintáit követték. A magyar néprajzi kutatás kezdete óta az ilyen kapcsolatokat hagyományosan műrokonsági viszonynak nevezték, az egyházjogi munkákban választott, lelki és utánzott rokonság elnevezés alatt ismertetik. Egyes kutatók szomszédsági kapcsolatokban vizsgálták a közösségek tagjainak tradicionális alapú összetartozását, míg mások a nem rokonok közötti kötéseket intézményesített barátságként írták le (Frank I. 1845: 162; Kovács F. 1870: 274–276; Vidacs B. 1985; Molnár M. 1992; Fülöp Á. 1995).
Mindezek a szerveződési formák lehetővé tették, hogy a rokoni intimitás összetartó, biztonságot nyújtó ereje szélesebb társadalmi mezőn érvényesüljön, sok szállal fonva össze a lokális társadalom szövetét (Leach, E. 1996: 115–120, 122).
A TESTVÉRRÉ FOGADÁS INTÉZMÉNYE
KERESZTKOMASÁG/KERESZTSZÜLŐSÉG
KORTÁRSI CSOPORTOK SZERVEZŐDÉSE A HELYI KÖZÖSSÉGEKBEN
A SZOMSZÉDSÁGI KAPCSOLATRENDSZER JELLEMZŐI
