FŐTT TÉSZTÁK

Teljes szövegű keresés

FŐTT TÉSZTÁK
A gabonatáplálék körében a magyar táplálkozáskultúra legjelentősebb újítása a középkorban az erjesztett kenyér, a kora újkorban a főtt tészta. A táplálkozástörténetben a sült tészták régebbiek a főtt tésztáknál. Míg a magyar ételkészítésben kenyér, pogácsa, lepény, béles, kalács, fánk és sült laska már a középkorban jelen voltak, a gyúrt, metélt főtt tészta, a gombóc a kora újkor újítása. Amint az erjesztett kenyér, a főtt tészta sincs szükségszerűen jelen minden hagyományos táplálkozáskultúrában. Magyarország beletartozik 463egy olyan övezetbe, ahol az utóbbiak is jelentőssé váltak, gyakoriságuk hosszú időn át magas volt, róluk nevezték a népnyelvben a nem-húsevő napokat tésztaevőnap-nak. Gyakoriságuk a legújabb korban csökkenni látszik, mégis a Statisztikai Hivatal 1958/59. évi adatgyűjtése szerint mind a munkás- és alkalmazotti, mind a parasztháztartások felében heti két, másik felében heti egy alkalommal ettek főtt tésztát.
Főtt tészta fogyasztásának gyakorisága 1958/59-ben
(Forrás: Étrendi szokások 1960: 24)
A megfigyelt 28 napból a tésztaevőnapok száma
munkás-, alkalmazotti
paraszti
háztartások %-a
01–5
47,7
46,9
06–10
50,3
52,6
11–15
2,0
0,5
 

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem