VASI MÚZEUMFALU, SZOMBATHELY
VASI MÚZEUMFALU, SZOMBATHELY
A történetileg kialakult megye több földrajzi és etnikai tájat foglal magában, ahol magyarok mellett németek, szlovének és horvátok is élnek. Ennek következtében – és sok más ok miatt – a táj falusi településrendszere és népi építészete rendkívül változatos. A nagy múltra visszatekintő szeres település mellett utcás falvakat is találunk, és az Alpokalja hegyei kelet felé dombos és sík vidékekkel folytatódnak. Ezért a talpas-gerendavázas, boronafalas technika mellett megtaláljuk zsilipelt falú és vesszőfalú változatot is. A sík- és a dombvidékeken domináns a vertfal. Archaikus vonásokat mutat a tetőszerkezet és a szalma tetőfedés technikája is. A nagytájra jellemző tüzelőberendezések a fűtési és főzési technológia sok régi vonását őrizték meg.
A táj építészeti hagyományát képviselő – a 18. század végén és a 19. század első felében épített – lakóházak és gazdasági épületek nagy számban maradtak fenn a 60-as évekig (Bíró F. 1975), és ez a tény szinte kínálta – a helyben megőrzendő műemlékek mellett – szabadtéri néprajzi múzeumban való településüket. A Vasi Múzeumfalu megvalósítására Szombathely város biztosított mintegy 10 kat. hold nagyságú helyet a város belterületén, ahol 4 holdon 1966-ban megkezdődhetett a múzeum felépítése.
A múzeumot két ütemben szándékozták megvalósítani azzal a célkitűzéssel, hogy a múzeumba telepítendő épületek, többségük parasztportákban tömörítve, őrizze meg és mutassa be a megye magyar, szlovén, horvát és német ajkú népességének 18–19. századi építészeti- és lakáskultúráját. A rendelkezésre álló hely nem tette lehetővé a településtípusok hiteles bemutatását, ezért a portákat félkaréjban tervezett utcavonalra fűzték fel, a dombra épített őrségi épületekkel és néhány közterületen elszórt magányosan álló épülettel kiegészítve. A Múzeumfalu tudományos tervét Bárdosi János, Barabás Jenő és Tóth János készítette el, és ennek alapján a 80-as évek végéig az I. ütem felépítése fejeződött be. Az 1973-ban megnyílt első ütem 11 portát, továbbá haranglábat, vízimalmot, kovácsműhelyt, út melletti feszületet, összesen 40 épületet tartalmaz. Az aprólékos gonddal berendezett lakóházak itt is alkalmat adnak az alapvonásaiban ugyan azonos, de a részletekben különböző magyar és nemzetiségi kultúrák tanulmányozására (Bárdosi J. 1980; 1987).
