TARTALOM.
TARTALOM.
1. János és I. Ferdinánd ellenkirályok. (1626–1540.) – A Habsburg-ház hatalmának emelkedése. Szerencsés házasságkötések. Francziaország féltékenysége. Háború I. Ferencz és V. Károly között. A madridi béke. A háború ujból kitör. A mohácsi csatavesztés híre. Ferdinánd herczeg intézkedései a csata káros következményeinek elhárítása s a korona megszerzése érdekében. Magyarországi állapotok a mohácsi csata után. Mária királyné udvarával Pozsonyba menekül. A Ferdinánd-párt megalakulása. Báthori István nádor és Batthyány Ferencz horvátországi bán. Szapolyai János Szegedről északra vonul. Összeköttetésbe lép Várday Pállal és Verbőczy Istvánnal. A tokaji gyűlés. Királyválasztó országgyűlés összehívása. Szapolyai Mária királyné kezét igyekszik elnyerni. Budán át Székesfejérvárra megy. Lajos király tetemeinek eltakarítása. Szapolyai János királylyá választása és koronázása. A nemzet hangulata. A királyválasztó országgyűlés végzései. A főhivatalok kiosztása. Ferdinánd pártja szintén királyválasztó gyűlést hirdet Komáromba. A magyar urak s az osztrák államfériak felfogása Ferdinánd királyságáról. Csehországi viszonyok. A cseh rendek Ferdinándot királyukká választják. Ferdinánd Haimburgba jön. A magyar főuraknak tett igéretei. János király erélytelensége. A Ferdinánd-pártiak az országgyűlést Pozsonyba teszik át. Ferdinánd biztosításai. Királylyá választása. A két király diplomácziai alkudozásai. Párthívek szerzése. Frangepán Kristóf. A szlavóniai rendek János király mellett nyilatkoznak, a horvátországiak Ferdinánd mellett. A lengyel király közbenjárása. Az alamóczi értekezlet. A polgárháború kezdete. Cserni Jován „a fekete ember.” Ferdinánd elfoglalja Győrt, Tatát, Komáromot, Esztergomot és Budát. Az urak átpártolása. Országgyűlés összehívása. A ládi és tokaji vereség. Frangepán Kristóf halála. A szlavóniai rendek Ferdinándhoz hajolnak. János király Erdélybe, majd a Felső-Tiszához vonul. A szinai vereség. János Lengyelországba vonul. Ferdinándot az országgyűlés ujabban királylyá választja. Koronázás. Az országgyűlés működése. A főméltóságok kiosztása. János király Laszky Jeromost Konstantinápolyba küldi. Laszky fogadtatása. Gritti Alajos. A szultán János királyt pártfogásába veszi s vele szövetségre lép. János viszonya a külföldi fejedelmekhez. György barát. Csapatok toborzása. Ferdinánd ujabb országgyűlést tart. Hobordanszkyt és Weichselbergert követekül Konstantinápolyba küldi. A követek tapintatlan fellépése. A szultán válasza. Ferdinánd elhagyja az országot. János csapatai Sárospataknál győznek. János visszatérése. Az ország szomorú állapota. Erdély Jánoshoz pártol. A nemzet ingadozásának mi volt az oka? Ferdinánd a külföldi segítségbe veti bizalmát. Az örökös tartományok; a német birodalom. Luther egyik röpiratának hatása. Szulejmán szultán hadi készülődései. Megindul Magyarország felé. János király körlevele. Ferdinánd Jurisics Miklóst követül a szultánhoz küldi. A szultán a mohácsi mezőn fogadja János király hódolatát. Buda feladása. Nádasdy Tamás. A Dunamenti várak a szultán kezébe kerülnek. Bécs sikertelen ostroma. Szulejmán visszatér Budára, majd kivonul az országból. Ferdinánd csapatait beküldi. Néhány kisebb vár a kezébe kerül. Várday Pál érsek a béke szószólója. A poseni értekezlet. Hobordanszky merénylete János király ellen. János Budán országgyűlést tart. Az országgyűlés végzései. Ferdinánd Lamberg Józsefet és Jurisics Miklóst Konstantinápolyba küldi. Apróbb harczok az ellenkriályok párthívei között. János király behívja a szendrői basát, aki a Vág vidékét pusztítja. Ferdinánd Rogendorffal Budát ostromoltatja. Gritti Alajos Magyarország kormányzója. A poseni értekezlet eredménye egy évi fegyverszünet. A nemzet hangulata. Perényi Péter terve. A babocsai értekezlet. A bélavári gyűlés. Országgyűlés összehívása Veszprémbe. Ferdinánd híveit ettől eltiltja, János viszont Székesfejérvárra hirdet gyűlést. Alkudozások. Általános háború tervezése a török ellen. A zákányi és kenesi gyűlések. Az utóbbi gyűlés határozata. Követségek menesztése Ferdinándhoz és Jánoshoz. Külföldi segély sürgetése. A berhidai, esztergomi és pesti országgyűlések. Ujabb követség Konstantinápolyba Ferdinánd részéről, Lamberg és Nogarola vezérlete alatt. Szulejmán harmadik nagy hadjárata. Kőszeg ostroma. Jurisics Miklós hősi védelme. A szultán visszavonul. A keresztény had tétlensége. Gritti hatalmaskodása. Országgyűlést tart Pesten. Esztergom ostroma. Ujabb fegyverszünet Ferdinánd és János között. Béketárgyalások Pozsonyban. Zárai Ferencz portai követsége. Fegyverszünet Szulejmán és Ferdinánd között. alkudozások. Török követség Bécsben. A követség hatása a Pozsonyban összegyűlt biztosokra. Ferdinánd követei: Zárai és Scepper ujabb békeajánlatokat tesznek Konstantinápolyban. Gritti nyilatkozatai. A szultán Ferdinánddal békére lép. János király hadjárata Móré László palotai kapitány ellen. Párttoborzás Ferdinánd részéről. Gritti haddal Erdélybe indul. Czibak Imre meggyilkolása. Gritti Medgyes várában. Hiveivel együtt fogságba esik és lefejeztetik. János király mikép viseli magát ez eseménynyel szemben? Majláth István erdélyi vajda. Junisz béget a szultán kiküldi, hogy Gritti halála ügyében vizsgálatot tartson. Ferdinánd Gritti halálát javára igyekszik fordítani. Ujabb diplomácziai alkudozások János király részéről. Harmadik háború V. Károly és I. Ferencz között. Ismételt békealkudozások az ellenkirályok között. Fráter György növekedő befolyása. Béketervezet. Nehézségek. Károly császár mint fölkért közbenjáró. Fegyverszünet. Országgyűlés Pozsonyban. Helytartó tanács felállítása; főtörvényszék, főkapitány. Fontosabb törvények. Az alkudozások folytatása. Veeze érsek. János helyzetének kedvezőbbre fordulása. A fegyverszünet meghosszabbítása, megszegése. Ferdinánd csapatai felgyujtják Szathmárt, Jánoséi csellel beveszik Kassát. Utóbbiak támadólag lépnek fel. Vels-et, Ferdinánd vezérét visszaszorítják. Vels felülkerekedik és elfoglalja Tokajt, több kisebb várral együtt. Ferdinánd ujabb követséget indít Konstantinápolyba, János szint. A szultán elismeri a magyar nemzet királyválasztó jogát János halála esetére, Ferdinánd kizárásával. A háború kitörése Ferdinánd s a török között. Klissza eleste. Az eszéki vereség és okai. Katzianert hadi törvényszék elé állítják. Szökése és meggyilkolása a Zrinyiek által. Egyes urak garázdálkodása. A béke barátjai. Ujabb alkudozások Körmöczbányán. Az alkudozások megszakadnak. Fegyverszünet V. Károly és I. Ferencz között. János ismét hajlandó a békére. A rozgonyi értekezlet. Folytatólagos alkudozás Sárospatakon, majd Váradon. A váradi béke. Szövetség a török ellen a pápa, a császár és Velencze között. A tervezett hadjárat akadályai. Szulejmán megtámadja Moldvát. János fegyverkezése. Magára hagyatva a szultán barátságát keresi. Házassága Izabellával, Zsigmond lengyel király leányával. Mozgalmak a két király ellen. Majláth István fölkelése. Követsége Konstantinápolyban s az oláh vajdánál. János haddal indul ellene. A tordai gyűlés. Majláth Fogaras várába zárkózik. János király betegeskedése. Izabella királyné Budán fiúgyermeket szül. Az örömhír hatása János királyra. Ujabb szélütés éri. Milyen tanácsokat adott az uraknak halálos ágyán? Halála.
2. I. Ferdinánd magán-uralkodása. (1540–1564.) – János fő-tanácsosai: Verbőczy István, Petrovich Péter, Török Bálint és György barát. Maguktartásuk János halála után. Verbőczyt és Eszéky János püspököt Konstantinápolyba küldik, hogy megnyerjék a szultán pártfogását a kis herczeg számára. János király eltemetése. Országgyűlés a Rákoson. János Zsigmondot kikiáltják királynak. A kormány szervezése: Török Bálint fővezér, Petrovich Péter az alvidék kormányzója, György barát a kincstárnok s a kormány lelke. Az ellenpárt vezérei Gyöngyösön, majd Egerben értekezletet tartanak. Levelök V. Károly császárhoz. Perényi Péter a Ferdinánd-párti országrész főkapitánya és kanczellárja. Ferdinánd Konstantinápolyba követeket küld és Izabellával érintkezésbe lép. Izabella válasza. Vels csapatainak garázdálkodása Buda vidékén. Visegrád visszavétele. Székesfejérvár is Ferdinándhoz pártol át. Majlát István Konstantinápolyban Verbőczy és Eszéky ellen működik, de nem ér czélt. Szulejmán János Zsigmondot megerősíti a királyságban. Ferdinánd követét: Laszky Jeromost mikép fogadják a portán? Izabella királyné és Fráter György. A királyné titokban Ferdinánddal lép összeköttetésbe. Ferdinánd Rogendorf Vilmost Buda ostromára küldi. Izabella áruló szándéka. Török fölmentő sereg érkezése. Rogendorfék veszedelme. Szulejmán Buda alatt. A kis királyfit táborába viteti. Azalatt emberei Budát csalárdul elfoglalják. A szultán János Zsigmondot megerősíti Erdély és a Tiszán-túli vidék birtokában. Török Bálint sorsa. Izabella Lippára vonul. Verbőczyt a törökök Budán marasztalják. Szulejmán visszatérése. Buda elestének hatása. A gyaluai egyesség. Erdélyi viszonyok. Majláthot a törökök Konstantinápolyba viszik. A tordai gyűlés. Erdély János Zsigmondnak hódol. A marosvásárhelyi gyűlés. Az erdélyi kormány szervezése. György barát királyi helytartó, Izabella székehlyét Gyulafehérvárra teszi át. Országgyűlés Beszterczebányán. A rendek áldozatkészsége. Ferdinánd Konstantinápolyban tett sikertelen békekisérletei. A német birodalom hadi vállalata Magyarországon. Joákim brandenburgi őrgróf. A birodalmi sereg kudarcza. Hatása a nemzetre. A gyulai gyűlés. A Tiszán-túli alsó vidék elpártol Ferdinándtól. Pozsonyi országgyűlés. Ferdinánd Adurnó püspököt követül Konstantinápolyba küldi. Szulejmán 1543-iki hadjárata. Valkó, Siklós, Pécs, Esztergom, Tata és Székesfejérvár elfoglalása. Szulejmán hazatér. Vezérei beveszik Visegrádot, Nógrádot, Hatvant, Döbröközt, Simontornyát, Ozorát. A crespyi béke V. Károly és I. Ferencz között. Nagyszombati országgyűlés. Weltwyck császári követnek adott utasitás. Erélyes hangok. Ferdinánd kényuralmi törekvései. Ujabb országgyűlés. A schmalkaldeni háború kitörése. Magyar huszárok szereplése a mühlbergi csatában. Másfél évi fegyverszünet, majd öt évi béke a törökkel. Erdélyi események. Fráter György működése. Alkudozások Erdély átvétele érdekében. Izabella fontoskodásai. Mahmud csausz kiküldése. György barát diadala. A váradi s a diószegi gyűlés. Izabella és Petrovich Péter ujabb sikertelen fondorkodásai György barát ellen. Ferdinánd biztosokat nevez ki és sereget küld Erdély átvételére. Castaldo. A Ferdinánddal kötött szerződés megerősítése. A korona átadása. Izabella kis fiával elhagyja Erdélyt. Fráter György kétszinű politikája. Meggyilkolása. Ferdinánd a bányavárosokat magához váltja. Az országgyűlések működése. A jobbágyság sorsának enyhítése. Adóajánlások. Hiú óhajok. Az 1552-iki országgyűlés és határozatai. A tordai gyűlés. A törökkel való harcz kitörése. A hajduk Tóth Mihály és Nagy Ambrus vezérlete alatt megrohanják Szegedet. Ali budai basa szétveri őket. Megvívja Veszprémet. Drégely ostroma. Szondy György hősi halála. Buják, Ság, Gyarmat, Hollókő, Szécsény eleste. Ahmed másodvezér és Szokolovics Mehemed Temesvárt vívja. A hős Losonczy István. A vár feladása. A törökök hitszegése. Lippát Aldana Bernát elárulja. A Maros-menti várak, továbbá Karánsebes és Lugos elfoglalása. Ali és Ahmed Szolnokot ostromolják. Nyáry Lőrincz. Eger viadala. Hős védői: Dobó István és Mecskey István. Az egri nők. A törökök elvonulnak a vár alól. A hódoltság kiterjesztése. Az 1552-iki hadjárat tanulságai. Erdélyi állapotok. Castaldo szigora; katonáinak garázdálkodása. A modvai vajda betörése. Ferdinánd Castaldót visszahívja. Kendy Ferencz és Dobó István vajdák. A királyné pártjának működése. Izabella elégületlensége. II. Henrik Franciza király felajánlja segítségét. A királyné összeköttetésbe lép magyarországi híveivel és követeket küld Konstantinápolyba. A szultán János Zsigmondot visszahelyezi Erdély birtokába. Fülek és Salgó eleste. Bubech követsége. Ferdinánd ügyei Erdélyben rosszra fordulnak. A százsebesi országgyűlésen a rendek Izabellához pártolnak. A királyné visszatérése. Ferdinánd emberei kivonulnak az országból. Dobó elfogatása. V. Károly lemondás; Ferdinánd császárrá lesz. A török erélyesebb föllépése. Szigetvár sikertelen ostroma. Izabella királyné halála. A magyar országgyűlések eredményei. A rendek maguktartása a reformáczióval szemben. Az erdélyi rendek elismerik a különböző felekezeteket. Az urak elégedetlensége. Balassa Menyhért árulása. Ferdinánd nyolcz évi békét köt a törökkel. Miksa koronázása. Ferdinánd halála. Jellemzése; uralkodása; családi viszonyai.
3. Miksa. (1564–1576.) – Kedvezően fogadják. Állásfoglalása a törökkel szemben. Zrínyi Miklós a háborús párt szónoka. A békepárt győzelme. Csaby Ákos és Csernovics Mihály követekül Konstantinápolyba küldetnek. Viszonyok János Zsigmonddal. Ennek kapitánya Báthory István elfoglalja Szathmárt és Nagybányát. Schwendi Lázár, Báthory Endre és Balassa Menyhért visszaveszik, és Tokajt, Szerencset és Erdődöt is elfoglalják. A szultán föllépése. A harcz kitörése. Krupa és Novi, Pankota, Erdőd, Világos és Jenő bevétele. Miksa vezéreinek tétlensége. Nagybánya János Zsigmond kezébe kerül, de Schvendi csakhamar visszafoglalja. Országgyűlés. A királyi előadások rossz hangulatot keltenek. A birodalmi rendek, a pápa s más fejedelmek áldozatkészsége. Arszlán budai basa megtámadja Palotát. Salm Ekhard Veszprémet vívja. Tata, Csókakő, Gesztes visszavétele. Szulejmán utolsó hadjárata. Szigetvár ostroma. Zrinyi Miklós hősi védelme. Kirohanása és halála. Szulejmán halála. Zrinyi és társai példájának hatása. Gyula eleste. Miksa Szélim szultánnal megujítja a békét. Belviszonyok. Az 1567-igi országgyűlés. Sérelmek tárgyalása. A királyi előadásokra adott üzenet. Növekedő elégületlenség. Liszti kanczellár fölterjesztése az ország állapotáról. Az elégületlenek közül többen János Zsigmondhoz pártolnak. Dobó István és Balassa János elfogatása. János Zsigmond halála. Dobó és Balassa Homonnay Gáspárral kegyelmet kapnak. A spirai egyesség. János Zsigmond jellemzése. Az erdélyiek Báthory Istvánt fejedelmökké választják. Báthory viszonya Miksához s a törökhöz. A Békes-féle támadás leverése. A lengyelek Miksa ellenében Báthoryt királyukká választják. Báthory Erdély vajdaságát föntartással átadja bátyjának: Kristófnak. Miksa halála. Uralkodásának jellemzése.
4. Rudolf. (1576–1608.) – Trónralépte, nevelése, jelleme. Elzárkózik prágai palotájában. Véget vet a Lengyelországgal való viszálykodásnak. Meghosszabbítja a törökkel a békét. Magyarország kormányát Ernő főherczegre bizza, Szlavóniáét és Horvátországét Károly főherczegre. Az 1578. országgyűlés. Királyi előterjesztések. A rendek ellenkezése. Ujabb országgyűlés. Összeütközés a kormány s a rendek között. Az országgyűlés feloszlása. A törökök pusztításai Horvát- és Tótországban. Szinán basa nagyvezér. Apróbb győzelmek a törökökön 1581-iki országgyűlés. Sérelmek. Istvánffy Miklós nádori helytartó. 1583-iki országgyűlés. A rendek erélyes föllépése. Rudolf neheztelése. A béke ujabb meghosszabbítása a törökkel. Apróbb harczok. Bécsi értekezlet. A magyar urak tanácsa. Országgyűlés 1587-ben. Megállapodás a királyi tanácsot illetőleg. Fejérkövy nyitrai püspök nádori helytartó. A Gergely-féle naptár behozatala. A törökök szikszói veresége. Ujabb meghosszabbítása a békének a törökkel. Sziszek védelme. Országgyűlés 1593-ban. Az adó fölemelése. Mátyás főherczeg első szereplése. Sziszek ostroma. A törökök veresége. Ennek hatása Konstantinápolyban. Szinán hadjárata. Sziszek, Veszprém és Palota megvétele. A keresztény sereg Székesfejérvárt ostromolja. A budai basát Pákozdnál megverik. Hardek fővezér makacssága. Páffy Miklós és Teuffenbach hadjárata. Fülek visszavétele. A magyar ügyek vezetését Mátyás főherczeg veszi át, Horvátország és Szlavónia ügyeit Miksa főherczeg. Nógrád bevétele. Esztergom ostroma. Szinán a vár fölmentésére siet. Tata és Pannonhalma török kézre kerül. Győr ostroma. Hardek árulása. Halálra itéltetése és kivégzése. Komárom ostroma. Pápa megvétele. Teuffenbach Hatvant ostromolja. Mátyás főherczeg seregét feloszlatja. Erdélyi viszonyok, Báthory Kristóf fejdelem. Utóda: Báthory Zsigmond. Báthory István a kiskorú fejedelem gyámja. Az erdélyi kormány. Ghyczy János kormányzó. Báthory István halála. A lengyel királyi szék betöltése. Vallási viszonyok Erdélyben. A jezsuiták behozatala. Térítgetéseik. 1588-iki országgyűlés. A jezsuiták eltávolítása. Ghyczy lemondása. Báthory Zsigmond nagykorúsítása. Meghasonlása Báthory Boldizsárral. Zsigmond fejdelem jelleme. Pazarlásai. A jezsuitákat behívja ismét. Carillo Alfonz. A fejedelem a prágai udvarral alkudozásba lép. A császár s a pápa követei Erdélyben. Eltérő nézetek a fejdelem és Báthory Endre bíboros között. A Temesvár vidékén lakó ráczok föllázítása. A tordai országgyűlés. Fegyveres országgyűlés egybehívása Gyulafejérvárra. A nagyvezér Báthory Zsigmondot csatlakozásra szólítja fel. Az országgyűlés Tordára tétetik át. A főurak ellenkezése. Tatár betörés híre. Zsigmond fejedelem Erdélyt átadja Báthory Boldizsárnak. Visszatérése. Az országgyűlés feloszlatása. Uj országgyűlés összehívása. A törökkel való barátság felbontása. Az ellenzék vezéreinek elfogatása. Báthory Boldizsárné. Kivégzések. A „kötélbe vert igazság.” Zsigmond fejedelem az oláh s a moldvai vajdát csatlakozásra bírja. Szövetség Rudolffal. A fejedelem házassága Mária Krisztierna főherczegnővel. A magyar rendek lelkesedése. III. Mohamed szultán békeajánlata. Az 1595-iki hadjárat. Mansfeld Károly herczeg fővezér. Esztergom ostroma. Párkány megvétele. Mansfeld halála. Esztergom és Visegrád visszavétele. Szolnok ostroma. A tiszai hadsereg működése. Áron moldvai vajda letétele. Utóda Rézván. Szerződés ezzel és Mihály oláh vajdával. Szinán hadjárata Havasalföld ellen. Zsigmond fejedelem ellene indul. Elfoglalja Tergovistet és Bukarestet. Szinán visszavonulása. Zsigmond győzelme Gyurgyevónál. A lengyelek beavatkozása Havasalföld ügyeibe. Mogila Jeremiás vajda. A székelyek ügye. Zsigmond fejedelem szószegése. Lippa fölmentése, Temesvár ostroma. A szultán békeajánlata. Zsigmond Prágában. A magyar országgyűlés áldozatkészsége. Vácz és Hatvan ostroma. A szultán 1597-iki hadjárata. Csata Mezőkeresztesnél. Zsigmond fejedelem szerencsétlen házassága. Alkudozások Rudolffal Erdély átadása iránt. A katholikus egyház megszilárdítása. Egyesség Rudolffal. Báthory Endre figyelmeztetései. Jósika István kanczellár tragédiája. Az erdélyi rendek Rudolfnak hűséget esküsznek. Erdély átadása. A császári biztosok működése. Szerződés Mihály vajdával. Zsigmond visszatérése. A vallásügy biztosítása. A fejedelem ujabb lemondása Báthory Endre javára. Mária Krisztierna elhagyja Erdélyt. További sorsa. Endre bíboros jelleme. Összeköttetésbe lép a moldvai s az oláh vajdával. Mihály vajda kétszínűsége. Rudolf kormányának ellenséges magatartása. Mihály Erdélybe tör. Báthory Endre veresége és megöletése. Básta elfoglalja a Részeket. Mihály királyi helytartó. Elfoglalja Moldvát. Siralmas állapotok. A főurak ellenséges magatartása. A tordai és szászsebesi gyűlések. Básta benyomul Erdélybe. Csata Miriszlónál. Mihály vajda veresége. Moldva és Havasalföld a lengyelek és Mihály vajda hatalmába kerül. Básta és Csáky István Erdély kormányzói. Rokonszenv Zsigmond iránt. Székely Mózes. Zsigmond fejedelem visszahelyezése. Mihály és Básta kibékülése. A goroszlói csata, Zsigmond Moldvába menekül. Mihály vajda és Básta garázdálkodása. A vajda meggyilkolása. Zsigmond ujabb visszatérése. Alkudozás Rudolffal. A tövisi csata. Zsigmond végkép elhagyja Erdélyt. Halála. Básta kormányzása. Székely Mózest a török fejedelmül ismeri el. Erdély nagy részét elfoglalja. Radul oláh vajda támadása. A Brassó melletti csata. Székely Mózes eleste. Az oláhok rablásai. Básta ismét bevonul Erdélybe. Kegyetlenkedései. Az 1597-iki hadviselés a törökkel. Tata és Pápa visszavétele. Mohamed Ferhád basa hadjárata. Tatát beveszi, Váczot megszállja. Zsigmond fejedelem Temesvárt ostromoltatja. Országgyűlés. Az adónak házanként való kivetése. Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf Győrt visszafoglalják. Szent-Márton, Tata, Palota, Gesztes, Vitán, Veszprém, Tihany, Vázsony és Csókakő visszavétele. Buda sikertelen ostroma. A törökök harczai a Tiszán túl. Beveszik Aradot, Csanádot, Nagylakot. Nagyváradot hiába ostromolják. Az 1599. év eredményei. Országgyűlés. Pálffy és Schwarzenberg portyázásai. Békekisérletek. Pálffy Miklós halála. A pápai őrség lázadása. Schwarzenberg halála. Pápa bevétele. A lázadók bűnhődése. Siklós, Kis-Komárom, Babocsa és Kanizsa eleste. Lotharingiai Fülöp Manó herczeg fővezér. A kanizsai és babocsai árulók kivégzése. 1601-iki hadjárat. Székesfejérvár visszavétele. Kanizsa sikertelen ostroma. 1602-iki hadviselés. Ruszwurm vezérlete alatt. Székesfejérvár ismét a török kezébe jut. Ruszwurm visszaveszi Pestet. Budát ostromolja. Duna-melléki helyek visszavétele. 1603-iki hadjárat. Ismét Buda alatt. Hatvan megvétele. Vallási viszonyok. A reformáczió terjedését előmozdító körülmények. Hontarus föllépése Erdélyben. A medgyesi zsinat. Dévai Biró Mátyás működése. Zwingli tanának terjedése. Erdődi zsinat. Sztáray Mihály, Szegedi Kis István, Radán Balázs, Kálmáncsehi Márton és más reformátorok. Kálmáncsehi Erdélyben. Dávid Ferencz. Melius (Juhász) Péter, a magyar Kálvin. A tarczali zsinat. Debreczeni vallástétel. Kolozsvári hitvallás. Tordai zsinat. (1563.) Nagyenyedi zsinat. János Zsigmond a kálvinistákhoz csatlakozik. A Tisza-vidéki kálvinista egyház megalakulása. A herczeg-szőllősi zsinat. Az unitárius vallás terjedése. Blandrata és Dávid Ferencz. Vitatkozások. János Zsigmond előtt. A nagyváradi vita. A csengeri zsinat. János Zsigmond halála. Az unitárius vallás hanyatlása. Dávid Ferenc bukása. Szakadás a lutheránusok és kálvinisták között. A csepregi vita. A protestantismus túlsulya. A tridenti zsinat Magyarországot érdeklő határozatai. Sikertelen kisérletek a reformáczió elnyomására. Az 1548-iki országgyűlés magatartása. A főpapok és a reformáczió. Oláh Miklós. A jezsuiták behozatala. A nagyszombati kollégium alapítása. Miksa a protestántismus felé hajlik. Rudolf ellenszenvvel viseltetik iránta. A jezsuiták visszahívása. A kormány erőszakoskodásai. A nemzet elégületlensége. 1602-iki országgyűlés. Az 1603-iki országgyűlés követséget meneszt Rudolfhoz. Rudolf közönyössége, betegsége. Rudolf kormánya a magyar nemesség ellen. Illésházy pöre. Homonnay Bálint elitéltetése. Kisérlet a protestánsok megtörésére. A kassai templomfoglalás. Országgyűlés 1604-ben. A 22-ik czikk. A gálszécsi gyűlés tiltakozása. Belgiojoso kassai kapitány s a hajduk. Pethe Márton érsek a Szepességben. Bocskay István föllépése. Korábbi szereplése. Összeköttetése az erdélyi menekültekkel s a felső-tiszai vármegyék főuraival. Levelezése. Belgiojoso kezeibe került. Ez megtámadja Bocskay jószágait. A hajduk Bocskayhoz állanak. Bocskay a tiszai vidéket hatalmába keríti. Elfoglalja Kassát. Bástát ellene küldik. A török Bocskayt elismeri Erdély fejedelmeül. Az 1605-iki országgyűlés. Békekisérlet. Az erdélyiek Bocskayt fejedelmökké választják. Szerencsi gyűlés. Bocskay Magyarország és Erdély fejedelme. A gyűlés egyéb határozatai. Az ország nagy része Bocskayhoz pártol. Mátyás főherczeg érintkezésbe lép vele. Bocskai föltételei. Bocskay Erdélyben. A szászok hódolata. Rákóczy Zsigmond Erdély kormányzója. Bocskay szövetséget köt a törökkel. A szultán királyi jelvényeket küld neki. Alkudozások Rudolffal és Mátyással. Illésházy István mint közbenjáró. A korponai országgyűlés. Rudolf válasza Bocskay alkupontjaira. Ujabb alkudozások. Bocskay magaigazolása. Fegyverszünet. A kassai országgyűlés kifogásai. Mátyás Magyarország teljhatalmú kormányzója, majd az uralkodó család feje. A bécsi béke. Rudolf csele. Mátyás és Rudolf biztosító leveleik. A zsitvatoroki béke. A kassai országgyűlés határozatai. Bocskay végrendelete. Halála és jellemzése. Rákóczy Zsigmond fejedelemmé választása. Rudolfnál keres támogatást. Rudolf makacssága. Az országgyűlés óvása. Forgách Ferenc esztergomi érsek. Szuhay kalocsai érsek. Mátyás főherczeg a magyar, osztrák és morva rendekkel lép szövetségre Rudolf ellen. Országgyűlést hív össze. Rudolf tiltakozása. Ferdinánd herczeg. Mátyás Rudolfot lemondásra kényszeríti. A csehek részére kiadott felséglevél. A szent koronát Mátyásnak adják át. Az osztrák és morva rendek maguktartása. Hódolatuk. A magyar országgyűlés. A koronázás előtt hozott törvényczikkek. Az osztrák rendek kérelme. A magyar főurak közbenjárása. Mátyás megválasztatása. Illésházy István nádor. Koronázás. A főhivatalok betöltése. A koronázás utáni törvényczikkek. A bécsi és zsitvatoroki békekötések, valamint a Mátyás koronázása előtt és után hozott törvények fontossága. A Bocskay-féle fölkelés tanulságai.
5. II. Mátyás. (1608–1619.) – Illésházy nádor halála. Az 1609. országgyűlés. Fondorlatok a nádori méltóság betöltése körül. Thurzó György nádor. Ujabb törvényczikkek. Az osztrák protestánsok ügye. Mátyást cseh királylyá koronázzák. Házassága. Rudolf halála. Mátyás római császár. Nem érdeklődik a közügyek iránt. Khlesl bíboros. Rákóczy Zsigmond fejedelem. Versenytársai: Homonnay Bálint és Báthory Gábor. Rákóczy lemondása. Utóda: Báthory Gábor. Minek köszönheti megválasztását? Külseje, jelleme. Szövetség Magyarországgal. Mátyás udvarában megtagadják a szerződés elfogadását. Uj egyesség szüksége. Országgyűlés., Báthory Gábor találkozása Thurzó György nádorral. Fegyverkezés. Imreffy megköti a kassai egyességet. Báthory szerelmeskedései. Forrongás az erdélyi katholikusok közt. Kendy és Kornis. Meghiusult merénylet a fejedelem ellen. A beszterczei országgyűlés. Az összeesküvők bűnhődése. A katholikusok ellen hozott határozatok. Báthory Gábor viszonya Moldvával, Havasalfölddel s az erdélyi szászokkal. Szeben bevétele. Háború Oláhország ellen. Szerbán Radul helyett Michne Radul vajda. Báthory hazatérése. Ujabb fegyverkezés. Szerencsétlen hadjárat a szászok ellen. Forgách Zsigmond benyomul Erdélybe. Béke. Ghyczy András követsége Konstantinápolyban. A porta kinevezi fejedelemmé. A brassóiak veresége. Báthory zsarnoksága. Megváltoztatja külügyi politikáját. Szerződés Magyarországgal. Bethlen Gábor török segítséggel Erdélybe nyomul és magát fejdelemmé választatja. Báthory meggyilkoltatása. Folytatólagos alkudozások a bécsi kormánynyal. Ez Homonnay Györgyöt pártolja. Összesküvés Bethlen Gábor ellen. A linczi értekezlet. A magyar képviselők föllépése Bethlen Gábor mellett. A nagyszombati egyesség. A törökkel való béke megujítása. Lippa átengedése. Homonnay betörése és veresége. Ujabb nagyszombati béke. Az ellenreformáczió kezdete. Pázmány Péter. Származása, nevelése. Jezsuitává lesz. Térítői működése. Vitázó iratai. A zsolnai zsinat. Forgách érsek tiltakozása. A jezsuiták ügyének rendezése. Forgách érsek halála. Utóda: Pázmány Péter. Thurzó György nádor halála. A trónkövetkezés kérdése. Ferdinánd stíriai herczeg jelöltsége. A spanyol király akadékoskodása. A cseh rendek Ferdinándot királylyá választják. Királyválasztás Magyarországon. Vallási viták. A templomok kérdése. Forgách Zsigmond nádor, Homonnay György országbíró. Koronázás. Khlesi mellőzése. Mátyás halála.
6. II. Ferdinánd. (1619–1637.) – A csehországi lázadás. Kitörésének okai. A prágai helytartók kidobása. A harminczéves háború kezdete. Külviszonyok. Francziaország magatartása. A cseh ügy állása. A csehek Thurn vezérlete alatt Ausztriába nyomulnak. Mátyás halálának hatása. Magyar országgyűlés. Thurn Bécset ostromolja. Ferdinánd szorultsága. Bécs fölmentése. Vallási viták az országgyűlésen. A csehek és osztrákok ügye. A magyar rendek közvetítése. Ferdinándot német császárrá választják. Pfalzi Frigyes cseh király. A csehek Bethlen Gáborral szövetkeznek. Bethlen első támadása. „Querela Hungariae” czímű röpirata. Beveszi Kassát. Magyarország fejedelmévé választják. Érsekujvár, Nagyszombat és Pozsony Bethlen kezébe esik. Kezébe kerül a korona s a nádor is. Országgyűlést tart Pozsonyban. Az országgyűlés főtárgyai. Határozat a templomok kérdésében. A jezsuiták kitiltása. Békealkudozások. Bethlen a Dunán-túlt is hatalmába keríti. Helyzetének nehézségei. Homonnay György betörése. Bethlen Magyarország teljhatalmú fejedelme. Fegyverszünet Ferdinánddal. Szövetség a magyar és cseh rendek között. Frigyes helyzete rosszra fordul. A beszterczebányai országgyűlés. Egyesség a csehekkel. Bethlen királylyá választatik. A magyarok, osztrákok és csehek követsége Konstantinápolyban. A harcz ujabb kitörése. A fehérhegyi csata. Frigyes menekülése. Békealkudozások Ferdinánd és Bethlen között. az érsekujvári diadal. Forgách nádor halála. Batthyány Ferencz a Dunán-túli vidéket pusztítja és Bécsig kalandoz. Ismételt alkudozások. A nikolsburgi béke. A soproni országgyűlés. Thurzó Szaniszló nádor. Bethlen követsége a szultánhoz. Összeköttetése a Habsburg-ház ellenségeivel. A béke egyoldalú végrehajtása. Ferdinánd erőszakoskodása a protestánsokkal. A nyugati hatalmak ellenséges maguktartása. A harminczéves háború második korszaka. Bethlen Francziaországgal, Angliával, Németalfölddel és Velenczével szövetségre lép Ferdinánd ellen. Panaszos levelei. Második támadása. Szendrői kiáltványa. Elfoglalja az egész országot a Dunáig. Szövetségesei vereséget szenvednek. Fegyverszünet. A bécsi béke. Közeledés Ferdinándhoz. Bethlen házassági terve. A gyarmati béke a törökkel. Bethlen kikosarazása. IV. Keresztély dán király föllépése a német protestánsok érdekében. Bethlen házasságra lép Brandenburgi Katalinnal. III. Ferdinánd királylyá választása és koronázása. Eszterházy Miklós nádor. Mansfeldet Wallenstein megveri a dessaui hídnál. Bethlen harmadik támadása. Tilly megveri Keresztélyt Lutter am Babenberge mellett. Mansfeld és Ernő hadai Bethlennel egyesülnek. Wallenstein és Bethlen Galgócznál. Wallenstein visszavonul. Békealkudozás és béke Ferdinánddal. A szőnyi béke a törökkel. Bethlen tervei a lengyel koronát illetőleg. Halála. Jellemzése. Uralkodásának eredményei. Utóda: Brandenburgi Katalin. Öccse: Bethlen István kormányzó. Katalin áttérése. Csatlakozása a katholikus urak pártjához. Kegyencze: Csáky István. Kemény Jánost Bécsbe küldi. Visszabocsátja a férjének élete fogytáig átengedett vármegyéket. E lépés következményei. Pártvillongás Erdélyben. Az 1630. országgyűlés és határozatai. Prépostváry és Rákóczy György fejedelemjelöltek. Katalin lemondása. Bethlen István fejedelem. Katalin további sorsa. Bethlen István helyzetének furcsasága. I. Rákóczy György megerősítése. A harminczéves háború ujabb stádiuma. Gusztáv Adolf föllépése. Eszterházy Miklós és Pázmány Péter. Kassai béke I. Rákóczy Györgygyel. Csata Breitenfeldnél. Gusztáv Adolf diadalmas előnyomulása. A lechmezei csata. Erdély semlegessége. Csata Lützennél. Gusztáv Adolf diadalmas előnyomulása. A lechmezei csata. Erdély semlegessége. Csata Lützennél. Gusztáv Adolf halála. Az eperjesi értekezlet. I. Rákóczy György ellenfelei: Székely Mózes és Zólyomi Dávid. Összeütközés Bethlen Istvánnal. A nagyszalontai harcz. Rákóczy megbékül a törökkel. Eszterházy Miklós nádor és Pázmány Péter viszálykodása. II. Ferdinánd halála. Pázmány Péter halála. Az utóbbi működésének méltatása.
7. III. Ferdinánd. (1637–1657.) – Országgyűlés. A protestánsok panaszai. Vallási viták. Eltérés az alsó és a felső ház felfogása között. A protestáns rendek fölterjesztése a királyhoz. Ferdinánd rendeletei. A királyné koronázása. Eszterházy nádor lemondása. A király megkérleli. I. Rákóczy György alkudozásai a protestáns hatalmakkal. Torstenson a svéd hadak fővezére. Morvaországi hadjárata. Bécs alá nyomul. Szövetsége I. Rákóczy Györgygyel. A gyulafejérvári országgyűlés. Rákóczy hadjárata. Nagykállói kiáltványa. Bevonul Kassába. További előnyomolása. Háború a svédek és dánok között. Torstenson a dánok ellen. Békealkudozás I. Rákóczy György és III. Ferdinánd között. Murány vára elesik. Ellentétes békeföltételek. Torstenson Csehországban. A jankaui győzelem. Francziaország szövetkezése Rákóczyval. A török föllépése Rákóczy ellen. A linzi béke. Eszterházy Miklós nádor halála. Jellemzése. I. Rákóczy György halála. Uralkodásának jellemzése. Felesége: Lorántffy Zsuzsánna. A vesztfáliai béke. A harminczéves háború eredményei. Az 1646-iki országgyűlés. Draskovich János nádor. Lippay György érsek ellentmond a linzi békekötésnek. A vallásszabadság záradékkal való beiktatása. A templom-kérdés. Királyi rendelet ez ügyben. Egyéb vallásügyi törvények. IV. Ferdinándot királylyá választják és megkoronázzák. II. Rákóczy György Erdély fejedelme. Jó viszonyban van III. Ferdinánddal s a portával. Viszály a fejedelmi családban. II. Rákóczy György betegsége. Kiskorú fiának megválasztása. Az „Approbatae Constitutiones.” Az 1649-iki magyar országgyűlés. Ujabb vallási viták. A harminczad átengedése. Az Ausztriánál zálogban volt helyek visszacsatolása. Pálffy Pál nádor. IV. Ferdinánd halála. Wesselényi Ferencz nádor. Lipót megválasztása és koronázása. Kisérlet a királyválasztó jog eltörlésére. III. Ferdinánd halála.
8. Török-magyar viszonyok. (1526–1657). – A török változott helyzete Magyarországon. Békekötések. Ajándék-küldözgetés. A magyarországi török uralom jellemzése. A török csak őrséget képez. A török magyarországi birtoklásának kulcsa. A szpáhik intézménye. Török adózás. Terményadó. Az iszpandzse és pótléka: a takarmány-adó. A császár adója. Rendkívüli adók vagy harács. A robot vagy avarisz. Vámok. Az adóbehajtás módja. A defterek. A török viselete a keresztény alattvalókkal szemben. Török levelek. Építkezési nehézségek. Nő- és gyermekrablás. Janicsárok. A városok állapota. Buda és Pest törökkori leírása. A császári kincstár városai. Török közigazgatás. Ejalatek és szandzsákságok. A községek és földesurak jogai. Községi büntetések. Eklézsia-követés. Egyházból való kizárás. Városi és egyházi kormány egysége. Szomszéd városok együttes döntése. A király s a megye befolyása a hódoltság területén. Kétfelé adózás. Megyegyűlések. Törökösség. A nemesség adómentességének elismerése török részről. Földesúri jogok gyakorlása. Minek köszönhető a magyar állami intézmények fönmaradása? Hadügyi viszonyok. Védelmi hadrendszer. A várak jelentősége. Palánkok vagy párkányok. A végek. Tiszti bandériumok. A báni végvidék. Főuri bandériumok. A telekkatonaság s a nemesi fölkelés. A városok mint a honvédelem elemei. Zsoldosok. A magyar zsoldosok előnye. Fegyvernemek: lovasság, gyalogság, tüzérség. Fegyverzet és ruházat. A XVI. és XVII. századi magyar hadrendszer fő-nehézségei. Szabad huszárok és hajduk. Bujdosó katonák és szegény legények. A határőrvidék alapja. Naszádosok v. sajkások. Az erdélyi hadsereg szervezete. A magyar hadiköltség. Egészségügyi intézkedések. A védelmi rendszer előnyei. A magyar katona s az idegen katona.
9. I. Lipót (1657–1705). – Jelleme. Kormányának jellemzése. Minisztereinek törekvése. Főbb tanácsosai. Erdélyi viszonyok. II. Rákóczy György nagyravágyása. Összeköttetésbe lép Cromvellel. Befolyása a szomszéd oláh és moldva fejedelmekre. Havasalföldi hadjárata. Lengyelország birtokára vágyik. János Kázmért segíti a kozákok ellen. Háború a svédek és lengyelek közt. Rákóczy a svédekkel szövetkezik. Lengyelországi hadjárata. I. Lipót a lengyelekkel szövetkezik. A dánok megtámadják Svédországot. Rákóczy békére lép János Kázmérral és hazatér. Serege Kemény Jánossal tatát fogságba esik. Ellenséges hangulat Erdélyben. A szultán parancsára az erdélyiek Rhédey Ferenczet választják meg fejedelemmé. Rákóczy erőszakkal visszaül a fejedelmi székbe. Az erdélyiek követsége Konstantinápolyban. A törökök pusztító hadjárata Erdély ellen. Béke. Barcsay Ákost a törökök Erdély fejedelmévé teszik. Egyesség Rákóczyval. Szászsebesi országgyűlés. Rákóczy ismét elfoglalja a fejedelmi széket. Barcsay a törökhöz menekül. Rákóczy szövetségeseket keres. A törökök ujabb betörése. Rákóczyt legyőzik. Medgyesi országgyűlés. Barcsay Szebenben. Rákóczy ostromolja. Ujabb török betörés. Csata Gyalu és Fenes között. Rákóczy veresége és halála. Nagyvárad török kézre jut. Barcsay Gáspár sarczolása. Barcsay Ákos szabadon bocsátás. Segesvári országgyűlés. Kemény János föllép Barcsay ellen. Nyilt levele. Csata Örményesnél. Találkozás Barcsay Ákossal. A Szászrégenben tartott országgyűlés. Barcsay Ákos lemondása. Kemény megválasztása. A budai basa levele. A török behódoltatja Bihar, Kraszna és Közép-Szolnok-megyéket. Kemény Lipóthoz csatlakozik. Barcsay mozgolódásai. Meggyilkolása. Lipót Montecuccoli vezérlete alatt Erdély segítségére hadat küld. Montecuccoli terve. A török ismét pusztítja Erdélyt. Kemény visszavonulása. Egyesül Montecuccolival. A marosvásárhelyi országgyűlés. A török Apaffyt teszi meg fejedelemmé. Helyzetének nehézségei. Montecuccoli visszavonulása. Ali szerdár elhagyja Erdélyt. Kemény betörése. Apaffy török segélylyel legyőzi. Kemény elesik. Magyarországi állapotok. Az ellenreformáczió. Vallási viták. 1659. országgyűlés. Országgyűlés 1662-ben. A protestánsok panaszai. Elhagyják az országgyűlést. Zrinyi Miklós bán. A törökkel való viszony az országgyűlésen. A német sereg kihágásai. Montecuccoli vádaskodásai. Zrinyi felelete. „A török áfium ellen való orvosság” czimű munkája. Uj-Zerin vár épitése. Köprüli Achmed nagyvezér követelődzései. Alkudozások, fegyverkezés. Az 1664-iki hadjárat. Érsekujvár ostroma és eleste. A szomszédos várak török kézre kerülnek. Az északnyugati vidék pusztítása. Montecuccoli tétlensége. Zrinyi működése. A törökök visszavonulása. Apaffy kényszerű részvéte a hadjáratban. Kiáltványa. Vesselényi nádor felelete. Hadi készülődések. Német és franczia segítség érkezése. A téli hadjárat. Az eszéki híd elpusztítása. Kanizsa ostroma. Uj-Zerin vár lerombolása. A szent-gotthárdi csata. A vasvári béke. A békekötés hatása. Elégületlenség. Az elégületlenek vezérei. A király az urakat Bécsbe hivatja. Zrinyi Miklós szerencsétlen halála. Székelyhid lerombolása. A németek garázdálkodása. Ujabb értekezlet Bécsben. I. Rákóczy Ferencz és Zrinyi Ilona esküvője. Vesselényi és Zrinyi Péter szövetkezése. Az elégületlen urak tanácskozásai. Megkisértik a franczia szövetsége. Apaffy pártolja a mozgalmat. A murányi összejövetel. Balló Lászlót követül Konstantinápolyba küldik. A francziákkal való alkudozás sikertelensége. A király elfogásának terve. Vesselényi, Nádasdy és Zrinyi Péter szövetsége. Beszterczebányai törvénylátó országgyűlés. Vesselényi nádor halála. Szelepcsényi érsek és Nádasdy Ferencz helytartók. Nádasdy kétszinű politikája. Balló ujabb követsége. Panajotti tolmács jelentései. A stubnyai összejövetel. Széchi Mária árulása. Rákóczy Ferenc kiegyezése a protestánsokkal. Zrinyi megnyeri Frangepán Ferenczet. Zrinyi az összeesküvők feje. Bukováczky követsége Konstantinápolyban. Apaffy elidegenedik a szövetségtől. Zrinyi és Frangepán fegyverkezése. Spankaut ellenök küldik. Zrinyi és Frangepán Bécsbe mennek. A Tisza mellékén kitör a fölkelés. A tályai gyülés. Rákóczy kegyelmet kap. Bónis ellenállása. A lőcsei bizottság. Elfogatások. Zrinyi, Frangepán és Nádasdy pörbe fogása. Elitélésök és kivégzésök. Lipót állása a pörrel szemben. Bónis Ferencz kivégzése. Jószág-elkobzások. Drabik Miklós kivégzése. A pozsonyi bizottság további működése. A kivégzések hatása. Az összeesküvés következményei. A bécsi kormány abszolutisztikus tervei. Kollonics kamara-elnök. Széchenyi György érsek folyamodványa a királyhoz. Adókivetés. Fogyasztási adó behozatala. Kormányzóság felállítása. Szelepcsényi érsek nyilatkozata. Ampringen Gáspár Magyarország kormányzója. A protestánsok üldözése. Erőszakos térítések. A bujdosók föllépése. Szétverésök. Ujabb követet küldenek Konstantinápolyba. Kurucz-labancz-világ. A pozsonyi bíróság. A protestáns papok üldözése. Lobkovitz bukása. Harcz a bujdosókkal. Spork és Kobb kegyetlenkedései. A franczia kormány szövetkezik a bujdosókkal. Apaffy is hozzájok csatlakozik. Teleki Mihály. Kisérletek a magyarok megbékítésére. Thököly Imre. A bujdosók vezére lesz. Elfoglalja a bányavárosokat s több északi megyét. Fegyverszünet. A kormányzóság megszünése. Az 1681. soproni országgyűlés. Eszterházy Pál nádor. A bujdosók követelései. A vallás ügye. A protestánsok fölterjesztése a királyhoz. A király leirata. Országgyűlési határozatok. Törökországi viszonyok. Köprüli Mohamed és Achmed nagyvezérek. A törökök elbizakodása. A porta semlegességének oka. Apaffy török engedélylyel Magyarországba csap. Hadjáratának eredménytelensége. Thököly alkudozása Bécscsel. Szalay Pál, Thököly megbizottja. Thököly a törökkel egyezkedik. Nőül veszi Zrinyi Ilonát. A harangodi tábor. A fegyverszünet felmondása. A nemesi fölkelés kudarcza. Thököly előnyomulása. Kassa megvétele. A szepesi városok hódolata. Fülek ostroma. Ibrahim basa átadja Thökölynek a fejedelmi jelvényeket s a szultán athnáméját. Thököly Magyarország fejedelme és kormányzója. Követet küld Bécsbe. Ujabb fegyverszünet. A kassai országgyűlés. A tállyai országgyűlés. A fejedelem előterjesztései. A rendek ellenkezése. Thököly erőszakossága. Eszterházy nádor tanácsa. A törökök 1683. hadjárata Bécs ellen. Lipót szövetségre lép Szobieszky János lengyel királylyal. Megnyeri XI. Imre pápát is. Eszterházy fölkelést hirdet. A császári sereg elosztása. Kara Musztafa a török sereg fővezére. Thökölyvel Eszéknél megállapítja a hadjárat tervét. Apaffy szintén a törökhez csatlakozik. Thököly majdnem az egész országot elfoglalja. Eszterházy nádor keserűsége. Bécs ostroma és fölmentése. Az esemény jelentősége. A keresztény sereg előnyomulása. A párkányi csata. Esztergom visszavétele. Kara Musztafa bosszuja és bűnhődése Apaffy Lipóthoz közeledik. Thököly helyzete. Szobieszkyt közbenjáróul kéri fel. Hivei elpártolnak tőle. A szent szövetség. Károly lotharingiai herczeg fővezér. Visegrád megvétele. Csata Vácz mellett. Vácz és Pest a keresztények kezébe kerül. Buda sikertelen ostroma. Hadakozás Thökölyvel a felföldön. Az 1685. hadjárat. A pápa áldozatkészsége. A német fejedelmek részvétele. Érsekujvár vívása. A törökök Váczot és Visegrádot visszaveszik. Csata Tát mellett. Érsekujvár visszavétele. Thököly kiáltványa. Ónod és Eperjes a császáriak kezébe kerül. Szirmay követsége Bécsben. Thökölyt a török elfogja. Szirmay bebörtönzése. Petneházy Dávid ezredes és Petróczy István Lipóthoz pártolnak. Lipót hadai elfoglalják Kassát, Sárospatakot és Ungvárt. Thököly szabadon bocsátása. Az 1686-iki hadjárat. Károly lotharingiai herczeg és Miksa Emánuel bajor választó a fővezérek. Buda ostroma. Abdurrahman basa. A nagyvezér erőlködése. Az aug. 22-iki nagy roham. Utolsó roham szept. 2-án. Buda a keresztények kezébe kerül. Kik voltak elsők a vár falán? Buda visszavételének hatása. Bádeni Lajos őrgróf beveszi Simontornyát, Pécset, Siklóst, Dárdát és Kaposvárt. Szeged visszavétele. Török békeajánlat. Csata Nagy-Harsány és Mohács között. Eszék, Valpó, Valkóvár, Karlócza és Pozsega keresztény kézben. A protestánsok ujabb üldözése. Caraffa tábornok s az eperjesi vértörvényszék. Caraffa visszahivása, kitüntetése. Lipót király tervei. Nagy tanácskozás Bécsben. Az 1687-iki országgyűlés. A Habsburg-ház örökösödésének elismerése. Az aranybulla záradékának eltörlése. Az örökösödés kiterjesztése a spanyol Habsburgokra. I. József koronázása. A protestánsok ügye. Országgyűlési határozatok. A török háború folytatása. Palota és Eger visszavétele. Munkács hősi védelme és feladása. Az 1688-iki hadjárat. Miksa Emánuel fővezér. Székesfehérvár megvétele. Nándorfehérvár vívása. Solymos, Lippa, Lugos, Karánsebes, Orsova visszafoglalása. Cserna, Mitrovácz és Viddin bevétele. Boszniai hadjárat Lajos bádeni őrgróf vezérlete alatt. A derbendi győzelem. Zvornik visszafoglalása. Az 1689-iki hadjárat. Bádeni Lajos fővezér. Szerbiai és oláhországi hadjárat. Győzelem Grabova mellett. Nis és Viddin megvétele. Az udvar terve az aldunai tartományokra vonatkozólag. Brankovics György. Elfogatása. Csernovics Arzén patriárka. Piccolomini generális ráczországi hadjárata. I. József császárrá koronázása. Köprüli Musztafa nagyvezér. Apaffy Mihály halála. Az 1690-iki hadjárat, Thököly Erdélybe üt. A török az Alduna-melléki helyeket visszaveszi. Nándorfehérvár ostroma. Lippa, Lugos és Karánsebes ismét török kézben. Bádeni Lajos Thökölyt kiszorítja Erdélyből. Nándorfehérvár s a boszniai erősségek eleste. Nagyvárad a keresztények kezébe kerül. Az 1691-iki hadjárat. A szalánkemeni győzelem. Nándorfehérvár vívása. Az 1690-iki hadjárat belügyi következményei. A ráczok betelepítése. A szabadalmaik. Erdélyi viszonyok. Teleki Mihály s a bujdosók. Összeférhetetlensége Thökölyvel. Erdély Lipóthoz csatlakozik. A törökpárti urak elnémítása. Teleki kétszinű politikája. Apaffy fiának fejedelemmé választása és megerősítése. Az 1685. fogarasi országgyűlés. Thököly elmarasztalása. Német hadtest Erdélyben. Thököly betörése és kiűzése. Alkudozás Bécscsel. Károly lotharingiai herczeg Erdélyben. A balázsfalvi egyesség. Erdély utolsó szerződése a törökkel. Caraffa Erdély parancsnoka. Az erdélyiek hódolata. Apaffy halála. Az államtanács. A török a fejedelemséget Thökölyre ruházza. Thököly ujabb betörése. A zernyesti csata. Teleki Mihály halála. Erdély Thökölynek hódol. Az erdélyiek Lipóthoz fordulnak. Lipót válasza. Bethlen Miklós Bécsben. Bádeni Lajos Thökölyt kiveri. A „Diploma Leopoldinum.” A „Decretum Religionis”. Az „Alvincziana Resolutio.” A fejedelemség kérdése. II. Apaffy Mihályt Bécsben lemondatják. Halála. I. Doria és Heiszler Thököly kezében. Heiszlert Zrinyi Ilonáért kiváltják. Zrinyi Ilona férjével egyesül. Heiszler Nagyváradot megostromolja. Az 1693. hadjárat. A törökök Erdélyt megtámadni készülnek. Croy herczeg Nándorfehérvárat fogja ostrom alá. Jenő a császáriak kezébe kerül. A tatárok betörése. Az 1694-ik év. Caprara fővezér. Gyula feladása. II. Musztafa szultán trónralépte. Frigyes Ágost szász választó fővezér. Veteranit a törökök Lugosnál megverik. Veterani halála. Lippát, Lugost és Karánsebest a törökök elfoglalják. Az 1696. hadjárat. Temesvár vívása. Csata Heténynél. Az 1697. hadjárat. A hadsereg állapota. Jenő savoyai herczeg. Frigyes Ágost adjutánsa. Frigyes Ágostot a lengyelek királyukká választják. Jenő a császári hadak fővezére. Musztafa szultán hadjárata. A Tokay-féle lázadás. A lázadás elnyomása. A török sereg utja. A zentai diadal. Jenő herczeg boszniai kirándulása. Rabutin lerombolja Ujpalánkát. Lipót hajlandó a békére. Pénzügyi nyomoruság. A spanyol örökösödés kérdése. Békealkudozások. A karloviczi béke. Thököly Imre sorsa. Thököly Konstantinápolyban és Nikomédiában. Zrinyi Ilona és Thököly Imre halála. Thököly jellemzése. Az egységes ausztriai birodalom eszméje ujabban kisért. Eszterházy nádor reform-javaslata. A Kollonics-féle reform-bizottság és javaslata. A városok benépesítése. Széchenyi György érsek halála. Utóda: Kollonics. Kollonicsnak egy híres mondása. Bécsi értekezlet. Széchenyi Pál érsek a nemzet szószólója. Ujabb értekezlet Bécsben. Az adóügy ujjá-alakítását czélzó javaslat. Önkényes adókivetés. A nádor felszólalása. Az adó leszállítása. A neoaquistica commissió. A Dráván-tuli megyék elszakítása. A sérelmek szaporodnak. Egyházi sérelmek. A nép megterhelése. Terjedő elégületlenség. II. Rákóczy Ferencz föllépése. Származása, nevelése. Nagykorunak nyilvánítják. Házassága. Magyarországi jószágaira vonul. Bercsényi Miklós gróf hatása. Rákóczy Bécsben. A franczia király ajánlata. A spanyol örökösödési háború kitör. XIV. Lajos ujabb ajánlata. Rákóczy levelezése. Longueval árulása. Rákóczy elfogatása. Németujhelyi fogsága. Szökése Lengyelországba. Összeköttetésbe lép a franczia kormánynyal s a magyarországi felkelőkkel. Elitélik. Rákóczy kiáltványa. A dolhai vereség. Rákóczy bejövetele. Munkácsot kezébe keríti, de onnan kiszorítják. Átmegy a Tiszán-túli vidékre. Felszólítás a szabolcsi nemességhez. A hajduk csatlakozása. A ráczok mozgolódása. Huszt megvétele. A nemesség egy része Rákóczyhoz pártol. Szathmár elfoglalása. Működési terének tágítása. Tokaj ostroma, Eger megvétele. Károlyi Sándor Rákóczyhoz csatlakozik. A kormány tétlensége. A fölkelés terjedése. Ocskay László hadi működése. Elfoglalja Selmeczbányát. Rákóczy Pozsonyig terjeszkedik. Az udvar békeajánlatai. Széchenyi Pál mint közbenjáró. Rákóczy föltételei. Nyilt levele a keresztény fejedelmekhez. A Dunán-túli hadjárat. A gyöngyösi értekezlet. A Dunán-túl ismét a császáriak kezébe kerül. A szomolányi ütközet. Heister csapatainak kegyetlenkedése. A koronczói ütközet. Károlyi Sándor Rabatta ellen. A Rákóczy-párt Erdélyben. Az erdélyi kormány szétzüllése. Bethlen Miklós sorsa. Rabutin zsarolásai. Gyulafehérvári országgyűlés. Rákóczyt fejedelemmé választják. Selmeczi békeértekezlet. Rákóczy beveszi Érsekujvárat. A nagyszombati vereség. Kassa, Eperjes, Szathmár Rákóczy kezébe kerülnek. Bottyán János hozzápártol. Pénzhiány. Rézpénz veretése. Rákóczy hadai. Az 1705. hadviselés. Harcz a Vág vidékén s a Dunán-túl. Károlyit Kilitinél megverik. Forgách Erdélyben. Békealkudozások. Széchenyi érsek fölterjesztése. I. Lipót halála. Uralkodásának jellemzése.
10. Köz- és műveltségi állapotok a Habsburg-házból való választott királyok korában. – Az ország helyzete a török hódoltság korában. Három részre oszlik. A királyi Magyarország helyzete. Idegen hatóságok befolyása a magyar ügyekre. A hadi tanács, az udvari kamara, az udvari kanczellária s a titkos udvari tanács. A királyi méltóság betöltése. A királyi hatalom korlátai. A hitlevél s az eskü. A magyar szt. korona iránt való kegyelet folytonossága. A koronázás. A királyi székhely kérdése. Az országgyűlés tartama; tagjai. Két táblás rendszer. Házszabályok hiánya. Eszterházy Miklós javaslata. Részleges országgyűlések. Az országgyűlés helye. Az országtanács. A nádori méltóság. A helytartótanács. Nádori helyettesek: királyi helytartó, nádori helytartó, főkapitány. A tótországi bán. Királyi kamara. A kanczellárság. Erdély kormánya. A fejdelem. Választási feltételek. Az országgyűlés. Miben különbözött a magyar országgyűléstől? Az országtanács. Főméltóságok és főhivatalok. Változott helyzet a Habsburg-ház hatalma alatt. Királyi kormányszék. Kincstartóság. Erdélyi kanczellária. Társadalmi osztályok. Viszonyuk egymáshoz. A megye és köznemesség nagyobb szerepe. Megyei tiszti kar. Az alispán. A szolgabirák. A táblabírák intézménye. Az erdélyi megyék szervezete. A derék-szék. A városok. Belső küzdelmeik. A székelyek és szászok. Kormányzatuk. A szász egyetem. A kunok és jászok. A hajduság. A ráczság. Kiváltságos területek. A jobbágyság. Sorsának javítása. A zsidók. Az oláhok és oroszok. Az oroszok uniója. Igazságszolgáltatás. Főtörvényszékek: nádori törvényszékek, királyi tábla. Igazságszolgáltatási bajok. Megyék biráskodó joga. Hiteles helyek. A városok törvénykezése. Az igazságszolgáltatás állapota Erdélyben. Törvénykönyvek hiánya. Kisérlet törvénykönyv szerkesztésére. A Corpus Juris. A törvények rendezésének kérdése. Erdélyi törvénykönyvek. Approbatae Constitutiones. Compilatae Constitutiones. A törvénykezés hiányai. A honvédelem. Változások. A főkapitányságok intézménye. A magyar katona császári-királyi katonává lesz. Állandó csapatok. Legrégibb huszárezredeink. Fegyverzet és ruházat. Hadkiegészítés. Zsold. A rokkantakról való gondoskodás. Rákóczy serege. A sereg szelleme. Erdély hadügyének szervezete. Szlavónia és Horvátország hadügye. A ráczság. Pénzügy. Küzdelem a nemzet s a bécsi kormány között. Állami bevételek és kiadások. Az adó. A kamara hasznának megszünése. Természetbeli adók. Az osztrák pénzügyi rendszer behozatala. Reform-törekvések. Erdély adórendszere. Városok adója. Bányászat. Harminczadok és vámok. Rendkivüli jövedelmek. A pénzkezelés módja Erdélyben. Közgazdasági fejlődés. Egyes vidékek összehasonlítása. Mezőgazdaság. Uj termények: a kukoricza, burgonya, dohány. Gabonaárak. Bortermelés. Kertészet. Baromtenyésztés. Vadászat, halászat. Ipar. Czéhek. Árszabások. Egyes iparágak: fémnemüek, bőripar, szövőipar. Uj iparágak meghonosítása. Műipar. Bányászat. Kereskedelem. Kül- és belkereskedelem. Kereskedelmi központok. Örmények és görögök. A kereskedelem főakadályai. Magánélet. A főuri és nemesi családok háza és lakása. A szobák butorzata. Az udvar. A kert. Az udvarházak és kastélyok lakói. A ház urának tekintélye. Czímzés. Családi becsület. A házi asszony. A cselédség. Házi állatok Viselet. A török viselet behatása. Nyugati befolyás. Férfi viselet. Női viselet. Gyermekek viselete. A test ápolása. Étkezés. Reggeli, ebéd, vacsora. Evő eszközök. Ételek, italok. Családi ünnepélyek. Keresztelés. Házasság. Temetés. Szórakozás. Vadászat. Torna. Utazás. Tréfák. Játék. Szellemi élet. A reformáczió és renaissance hatása. Bibliafordítás. Vitázó irodalom. Történetírók, különösen Forgách Ferenc és Istvánffy Miklós. A hegedősök. Tinódi Sebestyén. Regényes elbeszélések. Ilosvai Péter „Toldi”-ja és más művek. Katholikus írók. Pázmány Péter irodalmi munkássága. Énekes könyvek. Pethő Gergely krónikája. A XVII. század irodalma. Szenczi Molnár Albert. Szónokok: Tofeus Mihály, Káldi György. Szépirodalom. Lantos költészet. Balassa Bálint. Elbeszélő költészet. Zrinyi Miklós és Gyöngyössy István. Történetírók: Bethlen János és Farkas, Szalárdi János, Rozsnyai Dávid. Egyháztörténelem. Páriz-Pápai Ferencz. Önéletrajzok, emlékiratok. Kemény János, Bethlen Miklós, Cserei Mihály és Károlyi Sándor. Naplóírók. Thököly Imre, II. Rákóczy fejedelem. Bölcsészeti irodalom. Apáczai Cseri János. Nyelvészet. Komáromi Csipkés György és Otrokócsi Fóris Ferencz. Népköltészet. Virágénekek, kurucznóták. Iskolák. Nagyszombati egyetem. Református és lutheránus főiskolák. A protestáns iskolázás hátrányai. Művészetek. Építészet, festészet. Kupeczky és Mányoki. Babona. A nemzeti nyelv használata.
A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETE.
IRTA DR. SZALAY JÓZSEF.
A MILLENIUM ALKALMÁBÓL ÁTDOLGOZTA ÉS ÚJBÓL SAJTÓ ALÁ RENDEZTE DR. BARÓTI LAJOS.
1073 ILLUSZTRÁCIÓVAL ÉS 118 MŰMELLÉKLETTEL.
BUDAPEST,
LAMPEL RÓBERT (WODIANER F. ÉS FIAI) CS. ÉS KIR. UDVARI KÖNYVKERESKEDÉS KIADÁSA.
MINDEN JOG FENTARTVA.
Nyomatott Wodianer F. és Fiainál.
