ZRÍNYI MIKLÓS ÉLETE.
ZRÍNYI MIKLÓS ÉLETE.
A XVI. ÉS XVII. SZÁZADI bibliai rímelések és száraz históriás versek nem elégíthették ki a külföldi irodalmakat ismerő magyar olvasókat. Ezeknek a magasabb igényű olvasóknak egyike, gróf ZRÍNYI MIKLÓS, magasabb művészi célt tűzött maga elé s megteremtette a magyar eposzt. Nemcsak epikus tehetség volt, hanem korának lírikusai és prózaírói közül is kitűnt.
Zrínyi Miklós családja már a középkori Magyarország történetében kimagasló helyet foglalt el. Az előkelő horvátországi család tagjait az Árpádok korában Brebiri grófoknak hívták, de midőn Nagy Lajos király 1347-ben nekik adta a zágrábmegyei Zrin várát, a Brebiriek a Zrínyi nevet vették föl s fényes tettekkel írták be nevüket a magyar történelembe. A család legkitűnőbb tagja, Zrínyi Miklós, a költő, 1620 május 1-én született Ozaly várában, Károlyváros mellett. Atyját, Zrínyi Györgyöt, a szigetvári Zrínyi Miklós vitéz unokáját, protestáns vallásából Pázmány Péter térítette át a katolikus hitre. Zrínyi György kedvelt híve volt II. Ferdinánd királynak, a Habsburg-ház ügyéért tüzesen harcolt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem ellen s a harctéren dühöngő járványnak esett áldozatul 1626 végén. Mivel neje, Széchy Magdolna, is elhalt, a két Zrínyi-árvát II. Ferdinánd király, Pázmány Péter esztergomi érsek s a család közeli rokonai vették pártfogásukba. Zrínyi Miklós és Zrínyi Péter egyideig Batthyány Ferenc nejének, Lobkowitz Poppel Évának, udvarában nevelkedtek. A cseh-német származású, protestáns úrnő anyai szeretettel gondozta a két árvát s ezek hálás szívvel ragaszkodtak hozzá. Tanulmányaikat a gráci, nagyszombati és bécsi jezsuita gimnáziumokban végezték. Erős katolikus nevelést nyertek, jól megtanulták a latin nyelvet, megismerték a római irodalom remekeit. Mikor Zrínyi Miklós elvégezte a latin iskolát, 1636-ban Olaszországba utazott. Egy esztergomi kanonok kísérte. Huzamosabban tartózkodott Rómában, itt VIII. Orbán pápa megajándékozta költeményei kötetével. Az olasz föld szellemi kincseinek és anyagi jólétének szemlélete nem maradt lelkére hatástalanul. Nagy tervekkel tért haza, nyolchónapi olaszországi útja után, 1637-ben. Átvette családi örökségét, rendbeszedte uradalmait s berendezkedett nemzetségének székhelyén, Csáktornyán. Csakhamar megkezdte harcait a szomszédos török helyőrségek ellen. Méltóságaiban fokról-fokra emelkedett, huszonkilenc éves korában Horvátország bánja volt. Ez időtájt nősült. Midőn neje, gróf Draskovich Eusebia, 1651-ben elhúnyt, 1652-ben új házasságra lépett gróf Löbl Zsófiával. Előkelő családi összeköttetései növelték országos tekintélyét.
Politikai nézeteiben lassankint változás állott be. Látta az ország végtelen nyomorúságát, tapasztalnia kellett a bécsi udvari emberek magyarellenes fondorlatait. Fokozta elkeseredését a Habsburg-udvar tartózkodó magatartása is személyével szemben. Az 1655. évi nádorválasztás alkalmával a magyar rendek többsége köréje csoportosult, a király mégis mellőzte az országos hírű férfiút. Ez a megokolatlan udvari politika közelebb vitte őt az erdélyi magyarsághoz; keresni kezdte az összeköttetést II. Rákóczi Györggyel. A hatalmas erdélyi fejedelemre úgy tekintett, mint a magyar nemzet fönnmaradásának egyik erősségére, de II. Rákóczi György seregei elvérzettek a lengyelországi hadjáratban, a törökök eltiporták Erdélyt s a magyarság védtelenebb volt, mint bármikor azelőtt. Maga Zrínyi Miklós lankadatlanul őrködött a drávamelléki részeken. Míg I. Lipót király olasz hadvezére, Montecuccoli, védtelenül hagyta Magyarországot, ő diadalmasan mérkőzött a török csapatokkal. Élete utolsó évében a törökök ellen viselt téli hadjárata a legszebb győzelmek egyike: a maga idejében szinte világraszóló diadal. 1664. januárjában vitte végbe ezt a hadjáratot, sikereit egész Európa ünnepelte, a külföldi uralkodók – VII. Sándor pápa, XIV. Lajos francia király és IV. Fülöp spanyol király – fényes kitüntetéseket küldtek részére. Mégsem őt nevezték ki az 1664. évi nyári hadjárat vezérének, hanem Montecuccolit; s ahelyett, hogy a szentgotthárdi győzelem után hozzáláttak volna a megrettent törökök kiveréséhez, megkötötték a lealázó vasvári békét. Zrínyi Miklós elkeseredve vonult vissza birtokaira; nem sokkal utóbb egyik vadászatán egy sebzett vadkan kioltotta életét. 1664. november 18-án halt meg a Csáktornya mellett elterülő erdőségekben. Tragikus halálának hírét a külföldiek is megilletődéssel fogadták; latin és német versekben adtak kifejezést a keresztény világ gyászának; keseregve emlegették a törökverő hősök hősét, az oroszlánbátorságú bajnokot. A magyar nemzet nem is tudott hinni a végzetes balesetben. Orgyilkosságról suttogtak, jóllehet alaptalanul. A nagy emberrel letűnt a Zrínyi-ház szerencse-csillaga. Öccse, Zrínyi Péter, vérpadon halt meg; egyetlen fia, Zrínyi Ádám, a törökökkel vívott zalánkeméni harcban esett el.
Zrínyi Miklós ember-nagyság dolgában a legkimagaslóbb férfiak egyike volt. Egész életét hazájának szentelte, a nemzet jövőjéért küzdött minden cselekedetével. Nagy céljait nem sikerült elérnie. A Habsburg ház nem méltányolta eléggé sem tehetségét, sem törekvéseit; magyar kortársainak egy része irigységgel és féltékenykedve tekintett sikereire. Sok méltatlanság és félreértés érte még barátai részéről is.
Élete igazi céljául a török ellen való harcot tűzte ki. Észrevette, hogy a török hatalom rohamosan gyengül; látta, hogy itt az idő Magyarország felszabadítására. Nagy anyagi erőfeszítéssel a maga pénzén tartott sereget s még a bécsi udvar parancsai ellenére is szembeszállt a török végvárak vitézeivel. Ebben a hadi politikájában buzgó társa volt rokona és szomszédja, Batthyány Ádám dunántúli generális. A király haragját nem egyszer magukra vonták hadakozásukkal, de nem ülhettek csendben, mikor az ellenség kedvére pusztította a birtokaikkal határos magyar részeket.
Akármilyen halálos ellenségeskedésben állt is a törökökkel, közöttük is voltak barátai. A török követségeket fényesen megvendégelte; s mikor megjelent nála Evlia Cselebi, a híres török utazó, öleléssel és csókkal fogadta vendégét. Míg kortársai csak pogány ebeknek emlegették a kereszténység ellenségeit, ő nem szidalmazta az ozmánokat, hanem megbecsülte őket, mint katona a katonát.
A magyar és horvát történetírók között eltérő a vélemény arra nézve, vajjon a Zrínyiek magyaroknak vagy horvátoknak érezték-e magukat? A költő dédatyja, Zrínyi Miklós, a szigetvári hős, dunántúli magyar környezetben élt, fiait és leányait magyar nevelésben részesítette, magyarul is levelezett. Fia, Zrínyi György, édes hazájának mondta Magyarországot, huszárai élén egész életét a magyarság szolgálatában töltötte, végrendeletét magyar nyelven mondta tollba. Magyar gondolkozású, magyar lelkű urak voltak utódai is: hagyományosan viselték a horvát báni tisztet, vitézeik egy része horvát volt, jól tudtak horvátul, de nyilatkozataikból izzó magyarság hangzott ki. Egyedül Zrínyi Miklós öccse – egyben Zrínyi Ilona atyja – Zrínyi Péter hajlott át egész meggyőződésével a horvátsághoz; ezt azonban feleségének, az erősen horvátérzésű Frangepán Katalinnak, tulajdoníthatni; bár levelezésében Frangepán Katalin is csakúgy használta a magyar nyelvet, mint Zrínyi Péter.
Zrínyi Miklós németül és latinul jól beszélt, értett olaszul és törökül, nem volt járatlan a franciában, spanyolban és görögben sem: rendkívüli nyelvtudás abban az időben. Két anyanyelve volt, ez szintén ritkaság; a magyar és a horvát. Egyformán beszélte mind a két nyelvet, egyformán védte a magyart és a horvátot. Horvát katonái dolgában egy alkalommal fel is szólalt a nádornál, mikor híre jött, hogy a császár segítségére küldött horvátjait éheztetik és nem fizetik Németországban. A magyar és a lengyel – panaszolja levelében – megkapja a maga fizetését, csak a horvát katonát tartják nyomorúságban. Ez a jutalom hűségükért!
Adatok Zrínyi Miklós életéhez:
XIII. század. – II. Endre király a Brebiri-nemzetségnek ajándékozza a horvát-dalmát tengerpartot és vidékét. (A Zrínyiek ősei a Brebiriek vagy Subicsok az Adriai tenger közelében, a horvátországi Brebirben, székeltek s a családi hagyomány szerint a horvát királyok és a bosnyák fejedelmek véréből származtak. A brebiri zsupánokból a magyar uralom alatt brebiri grófok lettek.) IV. Béla király magasztaló hangon szól a Brebiriekről, mint akik mindig készen állnak a lázadók ellen, kitűntek a tengeri és szárazföldi csatákban s akkor, amikor ő a tatárok elől az Adriai tenger mellékére menekült, mindenüket feláldozták, sőt életüket is kockára tették királyukért. (A Brebirieknek ekkor már döntő hatalmuk van az egész tenger mellékén, sőt Pál bán 1285-ben Boszniát is uralma alá hajtja.)
1347. – Nagy Lajos király rendezi a horvát viszonyokat s megajándékozza Brebiri Gergelyt és Brebiri Györgyöt a Zágráb megyében fekvő Zrin várával és vidékével. (Ettől az időtől kezdve a Brebiriek a Subics név mellőzésével a Zrínyi nevet használják s Dalmáciából és Horvátországból Magyarország felé húzódnak.)
1475. – Mátyás király uralkodása alatt a törökök feldúlják Horvátországot és Stiriát, nagy zsákmánnyal vonulnak vissza, de Zrin vára mellett Zrínyi Péter megszalasztja a törököket s kiszabadítja a keresztény rabokat. (A Zrínyieknek Zsigmond király korától kezdve állandóan védekezniök kell a Bosznia felől előretörő törökökkel szemben.)
1526. – Zrínyi Mihály hősi halált hal a mohácsi csatában. (Testvére: Miklós, a szigetvári hős.)
1529. – Zrínyi Miklós, a szigetvári hős, Bécs alatt vitézül harcol Szolimán szultán csapatai ellen. (Ettől kezdve a hódoltsági törökök rettegett üldözője lesz.)
1543. – Zrínyi Miklós, a szigetvári hős, nőül veszi Frangepán Katalint. (Házassága rendkívüli mértékben növeli birtokait. Tizenhárom gyermeke születik: öt fiú és nyolc leány. Leányai a legelőkelőbb magyar urakhoz mennek nőül. Neje 1561-ben meghal. Második nejétől, a csehországi Rosenberg Évától, egy fia születik: ez a fiú, atyja halála után, özvegy anyjával Csehországba megy s itt él, mint gazdag földbirtokos, 1611-ben bekövetkezett haláláig.)
1546. – I. Ferdinánd király Zrínyi Miklósnak adományozza az egész Muraközt, mert meg akarja jutalmazni a törökverő hadvezér rendkívüli katonai érdemeit. (Ettől az időtől kezdve a Zrínyi-család egyenes ágának mindenkor Csáktornya a székhelye, Csákvár tornyát beillesztik ősi címerükbe s bár két haza fiai, érzelmeikben és nyelvükben inkább magyarok, mint horvátok.)
1566. – Zrínyi Miklós hősi halála Szigetvárban. (György nevű unokájának fia: Zrínyi, a költő.)
1616. – Zrínyi a költő atyja, Zrínyi György, nőül veszi a Felvidék kapitányának, a dúsgazdag Széchy Tamásnak, leányát, Magdalénát s feleségével a tenger mellékéről a zágrábmegyei Ozaly várba költözik. (Testvérbátyja, a korán elhúnyt Miklós, Csáktornyán él.)
1619. – Zrínyi György Pázmány Péter térítő szavára elhagyja protestáns vallását, katolikussá lesz s üldözőbe veszi a horvátországi protestáns prédikátorokat. (Testvérbátyja, az 1625-ben gyermektelenül elhúnyt Miklós, megmarad protestánsnak.)
1620 május 1. – Zrínyi Miklós születésének éve. Ozaly várában születik, Károlyváros mellett. (A következő évben születik öccse Zrínyi Péter.)
1622. – Zrínyi György elnyeri a horvát báni méltóságot. Huszonnégy éves. (Testvérbátyját, a protestáns Miklóst, mellőzi a bécsi udvar.)
1625. – Zrínyi György, bátyjának halála után, Ozalyból átköltözik Csáktornyára. (Az összes Zrínyi-birtokok egy kézbe kerülnek. Zrínyi Györgynek ötven vára van.)
1626. – Zrínyi György dunántúli birtokairól is kiűzi a protestáns papokat. II. Ferdinánd király felhívására ezer lovassal vonul be Wallenstein táborába. Wallensteinnel együtt harcolnak Bethlen Gábor erdélyi fejedelem ellen. Az év végén a bán megbetegszik, Pázmány Péter pozsonyi prímási palotájába szállítják, itt hal meg huszonnyolc éves korában. Két fia marad: Miklós és Péter. (A közhit szerint Wallenstein megmérgeztette. Ez puszta mende-monda, bizonyos azonban, hogy a német hadvezérrel több ízben erősen összetűzött, mert Wallenstein nem akart megütközni Bethlen Gáborral és az erdélyi fejedelmet támogató budai basa seregével.)
1628. – A király a nyolc éves Zrínyi Miklóst a főlovászmesteri méltósággal tünteti ki. Ezzel az ország zászlósura lesz, a törvénycikkek szentesítéséhez az ő aláírása is szükséges. (Nevelésére nagy hatással van Batthyányné Lobkowitz Poppel Éva, a nemesemlékű protestáns nagyasszony. A Zrínyi-árvák Poppel Évát legkedvesebb anyjuknak nevezik, magukat alázatos fiainak mondják leveleikben. «Adja Isten – írja neki később Zrínyi Miklós és Zrínyi Péter – hogy megszolgálhassuk jövendőben rólunk való gondviselését Nagyságodnak. Nagyságod nékünk, árva gyermekeknek, parancsoljon és viselje gondunkat, kit mi tudjunk Nagyságodnak teljes életünkben megszolgálnunk»).
1630. – Zrínyi Miklós és öccse, Nicolaus Comes a Zrin Hungarus és Petrus Comes a Zrin Hungarus, a gráci jezsuiták iskolájába kerül. (A tanulók száma másfélezer. Itt végzi tanulmányait az osztrák örökös tartományok főnemességén kívül számos előkelő magyar nemesúr gyermeke is.)
1634. – Bécsben tanul. Az ottani magyar ifjak felkérik, hogy Szent László ünnepén ő tartsa a templomi emlékbeszédet. A Szent István templomban tartott mise után csakugyan fellép a szószékre s emlékül kiosztatja hallgatói között Szent Lászlóról szóló latin emlékbeszédének nyomtatott példányait. (A tizennégy éves gyermeknek ez az írói fellépése csak névleges írói szereplés. A virágos nyelvű szónoki munkát valamelyik jezsuita tanára írta s ő csak előadója volt a szövegnek, csakúgy, mint mikor az iskolai drámákban elmondták az ifjak tanáraik latin fogalmazását.)
1636. – Olaszországba megy; Senkviczy Mátyás esztergomi kanonok kíséri. Tizenhat éves. (Májusban indul útnak rangjához illő kísérettel. Rómában VIII. Orbán pápa kegyesen fogadja. A Zrínyi-könyvtárban ma is megvan az a kötet, mellyel az örök város ura megajándékozta.)
1637. – Januárban visszatér Olaszországból. Ebben az időben hal meg II. Ferdinánd király és Pázmány Péter esztergomi érsek. A tizenhét éves ifjú Csáktornyára vonul, öccsével együtt átveszik családi örökségüket, megosztoznak a birtokokon. Az osztozkodás egy királyi bizottság jelenlétében történik. Mindent megfeleznek, csak a megoszthatatlan javakat hagyják meg közös kezelésben. Még ez év nyarán táborba száll a török ellen s részt vesz a határszéli csatározásokban. Esterházy Miklós nádor nyugalomra inti. (A bécsi udvar fél a törököktől, mert a harminc éves háború minden erejét leköti; a nádor is osztozik abban a felfogásban, hogy előbb a nyugati ellenséges fejedelmekkel kell megküzdeni s csak azután következhetik a törökökkel való leszámolás.)
1638. – A kaproncai kapitány magához veszi Zrínyi Miklóst és Zrínyi Pétert, a török végekbe csap, ezért a király megneheztel a Zrínyiekre, frigytörésnek mondja a portyázást s megparancsolja a nádornak és a haditanácsnak, hogy ebben az ügyben szigorú vizsgálatot indítsanak. (A portyázást ennek ellenére is megismétlik, a király újból tiltó rendeleteket küld a Zrínyi-ifjaknak.)
1639. – A Zrínyi-ifjak állandóan ingerlik a törököt portyázásaikkal. A budai vezérlő pasa elégtételt kér a bécsi udvartól s panaszolja, hogy míg ő megtiltotta a török hódoltság katonaságának az ellenségeskedést, a két Zrínyi szabadon dúl, fosztogat és öldököl. III. Ferdinánd király a haditanács útján dorgáló levelet küld a Zrínyieknek, Esterházy Miklós nádor pedig békíteni igyekezik a budai vezérpasát. (Minden felsőbb rendelkezés hiábavaló: a kanizsai török csapatok decemberben már újból panaszt emelnek Budán s a vezérpasa ismét felszólal a Zrínyiek pusztításai ellen. A következő évben ismét tiltakoznak a kanizsaiak és a budaiak, a király bosszankodik, a nádor mentegetődzik.)
1641. – Zrínyi Miklós újabb harcai Csáktornyáról a török ellen. A bécsi udvar Esterházy Miklós nádor tanácsára felhívja Zrínyit, hogy ne folytassa harcait s alkalmazkodjék a dunántúli generális rendeleteihez. (Ez év októberében veszi nőül Zrínyi Péter Frangepán Katalint. Udvartartásuk székhelye Ozaly vára.)
1644. – I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a magyar alkotmány és a protestáns vallás védelmére harcba indul III. Ferdinánd király ellen. A felvidéki és dunántúli katolikusok a Habsburg-házhoz csatlakoznak. Zrínyi Miklós háromezer embert vezet Esterházy Miklós nádor zászlai alá, vitézül harcol a felvidéki protestánsok és az erdélyi magyarok ellen, szembekerül az I. Rákóczi Györgyöt támogató svédekkel is. (A tél közeledtével elül a harci zaj, Zrínyi ekkor egy ferencrendi szerzetes útján felajánlja katonai szolgálatait a velencei köztársaságnak, de az alkudozások nem járnak eredménnyel.)
1645. – Ez év őszén fog bele a költő a Szigeti Veszedelem megírásába. (Hőskölteménye közel hat évig hever kéziratban.)
1646. – Folytatja és befejezi a Szigeti Veszedelmet. Huszonhat éves. Február 11-én megtartja lakodalmát gróf Draskovich Gáspár leányával, Mária Eusebiával. A király tábormesterré azaz generálissá nevezi ki. A Mura mellől megszalasztja a kanizsai basa csapatait. A király megdorgálja. (A nyarat Csáktornyán tölti s Batthyány Ádám dunántúli főkapitányhoz írt levelében panaszkodik, hogy a portyázó törökök szünetlenül zaklatják. Ugyanekkor öccse is feljelenti a bécsi udvarban, mert azt gondolja, hogy bátyja megrövidítette egy hagyaték birtokbavételével.)
1647. – Zrínyi Miklós megveri a kanizsai basa seregét. Az országban az a hír járja, hogy elesett a harcban. A király annyira neheztel a határszéli harcokért, hogy a hős még az országgyűlésre sem mer elmenni. Megüresedik a horvát bánság, a király Erdődy György ellenében Zrínyi Miklóst nevezi ki bánná. (Zrínyi Miklós pártfogói: az esztergomi érsek, a győri püspök, a pécsi püspök, az országbíró és számos előkelő magyar úr; Erdődy György bánsága mellett emelnek szót: az ország nádora, a nyitrai püspök és többen az ország előkelői közül. A győri püspök szerint Zrínyi a hadi dolgokban kiváló elméjű, a saját költségén hősiesen védi Muraközt és vele együtt Stiriát. A királyi tanács véleménye szerint Zrínyi a hadi ismeretek dolgában mindenkit felülmul, mindig kész őfelsége szolgálatára s már eddig is nagy érdemeket szerzett hadjárataival.)
1648. – Ez év januárjában Zrínyi többek között ezt írja Batthyány Ádám dunántúli főkapitánynak: «Én itt mind az törököket lesem, de az Úristen a sok esővel elfordítja minden szándékomat s azt gondolom, hogy kikeletig csak itt kell sarat gázolnunk s egyéb dolgunk sem lesz». (Áprilistól kezdve meg-megismétlődő véres harcok a kanizsai törökkel.)
1651. – Bécsben kinyomatja a Szigeti Veszedelmet. Áprilisban meghal neje. A hozomány visszaadása miatt apósa haddal támad váraira, de kudarcot vall. (Ez év nyarán Zrínyi betegen fekszik Csáktornya várában: Batthyány Ádám dunántúli főkapitánynak a következőket írja: «Ágyban talált a kegyelmed levele, mert hideglölés lefektetett». Bár láz gyötri, szorgosan gondol a török támadások elhárítására s a következő években még hevesebben küzd a török ellen.)
1652. – Harminckét éves. Feleségül veszi báró Löbl Mária Zsófiát. (Előkelő leány, egy német báró árvája. Házassági szerződésüket mindjárt a gyászév letelte után, április 30-án, Bécsben állítják ki. Zrínyi Miklós, öccse beleegyezésével, visszavonhatatlanul odaadja menyasszonyának egyik zalamegyei birtokát; viszont a menyasszony tízezer forintot köt le vőlegénye számára. Az esküvő után Bécsből Csáktornyára költöznek.)
1655. – A pozsonyi országgyűlésen a nádori méltóságra nem őt választják meg, hanem Wesselényi Ferencet. A mellőzés mélyen sérti. Az esztergomi érsek és hívei megbízhatóbb Habsburg pártinak és erősebb katolikusnak tartják ellenfelét. Wesselényi Ferenc javára szól az is, hogy gyűlöli a Habsburg-ellenes II. Rákóczi Györgyöt, míg Zrínyi Miklós barátságos érintkezésben áll a protestáns erdélyi fejedelemmel. (Ez évben öccse hatalmas vereségeket mér a törökökre. A vitéz férfiú a bécsi udvarral és az osztrák haditanáccsal állandóan ellenségeskedik, mert minden áron el akarják tiltani a határszéli harcoktól s azzal vádolják, hogy sem ő, sem a Frangepánok nem engedelmeskednek a német vezéreknek.)
1660. – A törökök II. Rákóczi György erdélyi fejedelem bukása után elfoglalják Nagyváradot, az egész magyarság kétségbeesetten szemléli Erdély romlását. Zrínyi Miklós a Török Áfium című röpiratával fordul a nemzet legjobbjaihoz, hogy elszántságot ébresszen az ozmán veszedelemmel szemben. Ugyanekkor körülzárja és már-már beveszi a kanizsai várat, de a bécsi udvar eltiltja a döntő ostromtól, mert fél, hogy a török szultán hadat üzen a Habsburg-háznak. (Ebben az évben nyomatja ki Velencében öccse a Szigeti Veszedelem horvát fordítását.)
1661. – Zrínyi Miklós Kanizsával szemben, a Dráva és Mura szigetén, felépíti Zerinvárat, más néven Új-Zrint. (A török tiltakozik az új vár ellen, a bécsi udvar elrendeli lerombolását, Zrínyi nem engedi a várat, míg végül a törökök az 1664. évi harcokban megsemmisítik.)
1662. – A magyar rendek a pozsonyi országgyűlésen nagy izgalommal tárgyalják a német hadak tehetetlenségét és garázdálkodásait; a protestánsok sérelmeik orvoslását követelik s eltávoznak az országgyűlésről. Mikor Zrínyi Miklós előtt tisztelegnek, a híres hadvezér sajnálkozva búcsúzik tőlük: «Én másvallású vagyok, de a kegyelmetek szabadsága az én szabadságom, a kegyelmeteken ejtett sérelem az én sérelmem. Volna bár százezer pápista mellett százezer luteránus és százezer kálvinista vitéze a fejedelemnek: ők együtt megmentenék a hazát». (A vezéri méltóságában megsértett Montecuccoli névtelen latin röpiratban védelmezi működését s támadást intéz a magyarok ellen, rágalmaira Zrínyi névtelen latin röpiratban válaszol s kegyetlen iróniával cáfolja az olasz hadvezért. Ez év novemberében Zrínyinek fia születik: Zrínyi Ádám. Nagyobbik fia, Izsák, korán elhúnyt. Két leánya közül Katalin nevét ismerjük. Ádám Bécsben születik. Mikor anyja már visszatérhet Csáktornyára, Zrínyi a nagy télben háromszáz szánkóval megy elébe Sopronig s díszes kisérettel viszi haza feleségét.)
1663. – Háború I. Lipót és a török szultán között. A Habsburg-hadak fővezére, Montecuccoli, nem mer szembeszállni Köprili nagyvezér hadaival. A török Érsekújvárig hatol előre. Egyedül Zrínyi Miklós és néhány előkelő főrangú társa harcol szerencsésen az ellenséggel (A közvélemény őt óhajtja a háború fővezérének s még a haditanács is magasztaló hangon szól hadi tetteiről.)
1664. – Zrínyi Miklós, Zrínyi Péter, Hohenlohe gróf és több magyar úr januárban húszezer emberrel felvonulnak a török hódoltság ellen, elpusztítanak számos várat és helységet, feldúlják Pécs városát, felégetik az eszéki katonai hidat, megszalasztják a tatárokat. (A nagysikerű hadjárat híre izgalomba hozza az egész kereszténységet. I. Lipót király és császár levélben magasztalja, a német birodalmi rendek hálaadó körmenetet tartanak, VII. Sándor pápa hadvezéri kalappal és aranyból öntött arcképével lepi meg, XIV. Lajos francia király a pairséggel és tízezer arannyal, a spanyol király az aranygyapjasrenddel tűnteti ki, a szász fejedelem testvérének, a bajor fejedelem atyjának nevezi.) A német hadvezetőség cserben hagyja Zrínyit, a török nagyvezér elfoglalja Új-Zrint. Montecuccoli fővezér a Rábáig hátrál, de Szentgotthárd mellett augusztus elsején legyőzi a törököket. November 18-án Zrínyi Miklóst a kursaneci erdőben megöli egy vadkan. Negyvennégy éves. December 21-én temetik el őseinek sírboltjába, a csáktornyai pálosrendi kolostor kápolnájába. (A külföldi udvarok bécsi követei sietve jelentik kormányaiknak a halál hírét, minden levélben kiemelik az elhúnyt hős emberi kiválóságát, kifejezést adnak a keresztény ügyet ért csapás nagyságának. Az elhúnyt örököse két éves fia, Zrínyi Ádám, de két leányáról is szeretettel gondoskodik végrendeletében. Özvegye sokat pörösködik Zrínyi Péterrel; egyik leánya meghal, a másik, Zrínyi Katalin, a bécsújhelyi karmelita apácák kolostorába vonul. Fiát Löbl Mária Zsófia németnek neveli. Zrínyi Ádám nem is annyira Zrínyinek, mint inkább a Löbl-nemzetséghez tartozó családtagnak tekinti magát: még végrendeletében is meghagyja, hogy bárhol hal is meg, őseinek, a Löbl-famíliának, bécsi sírboltjába temessék el.)
1665. – I. Lipót király Zrínyi Miklós helyébe Zrínyi Pétert nevezi ki horvát bánná. (Neje, Frangepán Katalin, ekkor kezdi meg tárgyalásait Velencében a francia követtel Magyarországnak és Horvátországnak a Habsburg-uralom alól való felszabadítása érdekében. Frangepán Katalin szenvedélyesen gyűlöli a németeket, izzó lelkesedésű horvát nő, magyarul tud ugyan, de férjét elsősorban a horvát nemzeti eszme szolgálatába állítja.)
1666. – Zrínyi Péter szövetkezik Wesselényi Ferenc nádorral és társaival a magyar alkotmány védelmére. (Leánya, a huszonhárom éves Zrínyi Ilona, ez évben vált jegyet I. Rákóczi Ferenccel.)
1671. – I. Lipót király Bécsújhelyen kivégezteti Zrínyi Pétert és sógorát, Frangepán Ferencet. (A német katonák kirabolják a csáktornyai várat, Frangepán Katalint a gráci domonkosrendi apácák kolostorába zárják, itt megőrül, a Zrínyiek és Frangepánok fejedelmi vagyona a Habsburg-ház martaléka lesz. Zrínyi Péter egyetlen fiát, Zrínyi Jánost, besorozzák közkatonának, utóbb börtönbe vetik, míg végül ő is beleőrül sanyargatásába. Frangepán Ferenccel kihal a Frangepán-család, Zrínyi Jánossal a Zrínyi-nemzetség.)
1688. – I. Lipót király Munkács várából a bécsi orsolyarendi apácák kolostorába viteti Zrínyi Ilonát. (Ekkor már Thököly Imre neje, három év mulva egy osztrák generálisért kicserélik, követi férjét a számkivetésbe s még tizenkét évig él Konstantinápolyban és Nikomédiában a törökök nagylelkűségéből.)
1691. – Zrínyi Miklós egyetlen fia, Zrínyi Ádám, hősi halált hal a törökök ellen vívott szalánkeméni ütközetben. (A huszonkilenc éves korában elhúnyt katonának nincs fiú-utóda. Felesége: gróf Lamberg Kata. Leánya: Leopoldina. Az utóbbi útján jutott a költő kézirati hagyatéka a gróf Daun-család birtokába s 1891 után a zágrábi egyetemi könyvtárba.)
1703. – Zrínyi Péter egyetlen fia, Zrínyi János, meghal a kufsteini börtönben. (Zrínyi Ilona is ebben az évben hal meg Nikomédiában. Zrínyi Péter másik két leánya apáca: az egyik Zágrábban, a másik Cilliben. Unokája, II. Rákóczi Ferenc, ebben az évben száll hadba a Habsburg-ház ellen.)
A költő és hadvezér hatalmas személye a XIX. századtól kezdve több verses elbeszélésben, regényben és drámában is feltűnt, nem is szólva a lírikusok ódáiról, elégiáiról és epigrammáiról. – Jósika Miklós: Zrínyi, a költő. Regény. Pest, 1843. – Szász Károly: Zrínyi, a költő. Elbeszélő költemény. Pest, 1862. – Gaál Mózes: A kard és lant hőse. Regény. Budapest, 1898. – Laczkó Géza: Német maszlag, török áfium. Regény. Budapest, 1913. – Sík Sándor: Zrínyi. Dráma. Budapest, 1923.
Irodalom. – A Zrínyi Miklós életével és a Zrínyi-nemzetség történetével foglalkozó irodalom már a XVII. században megkezdődött. – Báró Rátkai György zágrábi kanonok, a török ellen folytatott horvátországi harcok egyik vitéz csapatvezére, a horvát bánokról szóló latin munkájában a Zrínyiekről bőven megemlékezett. (Memoria regum et banorum regnorum Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae. Bécs, 1622.) – Forstall Márk ágostonrendi szerzetes, a költő Zrínyi udvari papja, egybeállította a Zrínyi-nemzetség családfáját és a költő életére vonatkozó adatokat. (Stemmatographia Mavortiae familiae Comitum de Zrin. Kéziratos mű 1664 tájáról.) – Tollius Jakab holland nyelvtudós beszámolt arról, hogy mit tapasztalt Zrínyi Miklós csáktornyai udvarában, mikor 1660-ban a költő vendége volt. (Epistolae itinerariae. Amsterdam, 1700.) – Gróf Bethlen Miklós leírta utolsó napjait és halálát, az egykorú naplóírók és a későbbi történetírók számos följegyzéssel világították meg pályájának nevezetesebb eseményeit. – Az oknyomozó kutatás a XIX. század második felében indult meg Salamon Ferenc és Pauler Gyula munkásságával. – Mind a régibb forrásokat, mind az újabb eredményeket felhasználta és idézte a maga korrajzzá szélesedő Zrínyi-életrajzában Széchy Károly. (Gróf Zrínyi Miklós. Öt kötet. Budapest, 1896–1902.) – Utána Fraknói Vilmos s főképen Takáts Sándor tárt fel számos új adatot és ismeretlen mozzanatot a költő életéből. (Tanulmányaik címeinek egybeállítása: utóbb.)
