IMÁDSÁGOK, ELMÉLKEDÉSEK, TANÍTÁSOK FORDÍTÁSAI.
IMÁDSÁGOK, ELMÉLKEDÉSEK, TANÍTÁSOK FORDÍTÁSAI.
A SZERZETESEK élete Isten szolgálatában telt el. Buzgón imádkoztak, sokat elmélkedtek s alázatos szívvel dicsőítették az égieket. Az írói hajlandóságú barátok buzgalma révén a külföldi imádságok, elmélkedések és tanítások tömegéből igen sok átkerült a magyar kódexek lapjaira. A nép közé ezek közül csak egy-két imádság jutott el, de az előkelő urak és úrnők olykor már irattak maguk számára egy-egy magyarnyelvű kéziratos imádságoskönyvet. A női kolostorok lakói is rajta voltak, hogy a legszebb latin imádságok, elmélkedések és tanítások meglegyenek magyar fordításban is.
Olyan imádság, mely a Szentháromsághoz, az Atyához és a Szentlélekhez szól, aránylag kevés maradt meg kódexeinkben, de a Fiúisten személyéhez már sok imádság fűződik. Az ájtatos szerzők nem győztek hálát adni Jézus Krisztusnak az emberiség megváltásáért s kesergő szívvel emlegették az Üdvözítő szenvedéseit.
Az ájtatosság és elragadtatás középpontja, a vallásos érzelem és képzelet ünnepi hangon magasztalt személyisége, a Boldogságos Szűz Mária volt. A külföldi szerzetesek beláthatatlan sokaságú elmélkedést írtak róla s a magyar barátok válogatott kifejezésekkel tolmácsolták a lendületes latin szövegeket. Míg az Úr megközelíthetetlen fenségűnek tűnt fel a hívők előtt, az Isten anyja sok emberi szenvedésével közelebb állott a föld fiaihoz. A Szent Szűzhöz több könyörgés szállott, mint Istenhez. Olyan nagy volt a Mária-kultusz, hogy még a Te Deumot is átírták dicsőítésére. Meg-megújultak az ájtatos esedezések, hogy járjon közbe isteni fiánál a bűnös emberekért.
Olykor szinte új stílust formálva fordították le latin szövegeiket a névtelen magyar szerzetesek. A középkor vallásos hevülete minden szeretetét ráhalmozta Isten anyjára. Nemcsak földöntúli lelki jellemvonásait festették ékes szavakkal, hanem a földi női szépség eszményképét is megrajzolták alakjában. Elragadtatással írták hozzá a vallásos rajongás lázától izzó lirai sorokat. A Nagyszombati-kódexben így fohászkodott a költői tollú szerzetes «Ó szűzlő szép szemek, csillagozó fényességgel csillagozván! Ó rózsáló, piros, tündöklő szép orcák! Ó aranyszínnel fénylő szép hajak! Ó mézi édességgel folyó avagy édeslő szép ajakak, Isten fia gyakorlatos csókolgatásával megistenesültek!… Mindenestől fogva szép és édes vagy te, asszonyom, Mária. Semminemű keserű és kemény orcád nincs tenéked, asszonyom, Mária. Mert a te orcádnak színe igen szép és kegyes; te szód avagy beszéded méz édességénél édesb és jó szagokkal megékesült és minden malaszttal teljes; mert tebenned vagyon, asszonyom, Mária, minden életnek és igazságnak malasztja… Sem éltemben, sem holtomban, se,m gazdagságomban, sem szegénységemben, sem békességemben, sem háborúságomban soha tetőled el nem akarok szakadni. Sőt annak felette – ezt Isten ne adja – ha én tudatlan boldogságomnak miatta én Istenemről elfeledkezném, terólad soha el nem feledkezem, tégedet soha el nem hagylak. Mert a te emlékezeted az én számban minden méznél édesb és minden édességnek fölötte édességesb énnekem. Az én orcám tebenned megvidul, szívem megörvend és minden örömem tebenned megújul».
A szentekhez jóval kevesebbet könyörögtek, mint Szüz Máriához. A Szent Brigitta, Szent Katalin, Szent Anna, Szent Dorottya, Szent Borbála, Mária Magdolna, Szent Mihály, Szent János és Szent Ferenc nevével kapcsolatos imádságok csak törmelékét mutatják annak a gazdag imakészletnek, mely a középkor vége felé a külföldön felhalmozódott. Maradtak alkalmi imádságok is. Ilyenek a nyíl, tőr, lándzsa s általában a fegyverek ellen való könyörgések, a hideglelés ellen való fohászkodás, a minden veszedelmek ellen védő imádság. A búcsút engedélyező szövegek mellett megtalálhatók a napi foglalkozás fohászai: a felkelés, étkezés, misehallgatás, lefekvés imái; továbbá esedezések az ördög kísértései és az élet csapásai ellen. Az imádságos és elmélkedő szövegek közeli rokonainak tekinthetők a zsoltárok. Ezek a középkorban imádságul szolgáltak a barátok, apácák és világiak számára.
Mindezek latin szöveg nyomán készült fordítások. Ezeket a latin imádságokat, elmélkedéseket, tanításokat a magyarokkal egyidőben olvasták a németek, angolok, franciák, olaszok, spanyolok és lengyelek is. Egyforma hit, egyazon világnézet mindenütt. A kolostorok falain kívül durva erőszak dühöngött, az embereket barbár indulatok mozgatták, mindenki élte a maga önző életét; a kolostorokban alázatosság és engedelmesség honolt, a földi gyönyörűségeket megvetették, a vétkes hajlamokat önkínzó munkarenddel tompították. Örökös lelkigyakorlatok, a nap szakaszai szerint következő imádságok, végtelen elmélkedések és oktatások töltötték be a szerzetesek és apácák komor klastromi világát. Aki ide belépett, az lemondott a földi életről s egyedül a másik világban keresett vigasztalást. A világból idemenekülők bölcsen látták, hogy az élet vége csak egy: a halál. Hiába minden életvágy, hatalom, nagyratörés, pompa; Isten nélkül borzalmas a vég. Az élet a maga kellemes ígéreteiben is csak kínszenvedés, a halál a maga elkerülhetetlen félelmességével rettentő bizonyosság.
A Példák Könyvében van a Halál. himnusza: egy latin versnek magyar prózai fordítása, a búsongó és rettegő középkori léleknek jellemző megnyilatkozása. Ez a földi lét nyomorúságát panaszló siralom az akkori magyar nyelv hajlíthatóságának egyik emlékezetes jele. Elmegyek meghalni – olvassuk ebben a prózában írt költeményben – mert mindenkinek erre kell jutnia. Király vagyok? Miféle világi dicsekedés, mikor az embernek csak egy király-ura van: a halál. Pápa vagyok? A halál nem hagy sokáig pápálkodni, de befogja számat. Püspök vagyok? Akár akarom, akár nem, itt kell hagynom a püspöksüveget és egyéb ékességeket. Győzhetetlen vitéz vagyok? A halált nem tanultam meggyőzni. Bölcsbeszédű vagyok?
A halált nem tudom megrekeszteni bölcseségemmel. Gazdag vagyok? Mit használ aranyaimnak és marháimnak sokasága. Szegény vagyok? Úgy sem vihetek magammal semmit ebből a világból. Biró vagyok? Most magam rettegem a halál ítéletét. Nemes nemből születtem? Nem érek semmit sem nemzetségemmel. Orvos vagyok? Nincs orvosság a halál ellen.
El megyek meg halny mert az halal byzony de az halalnak orayanal semmy byzontalab yolehet byzontalan legyen de maga azert el megyek meg halny
El megyek meg halny myre zeressem en azt azky keserew vegezetewt yger kynek zerelme heyyaban valo myre zeretewn azt ynkab el megyek meg halny
El megyek meg halny hamuva leyendew vagyok mykeppen zylettem ezzenkeppen meg vegeztetewm
El megyek meg halny egyebeket keuwetuen meeg en vtannam es tewbben yewnnek mert sem elsew sem vtolso en nem vagyok azert el megyek meg halny
El megyek meg halny engem nem syratnak sem en ertem nem ymadnak de el felettetewm meeg az enymtewles mykoron en meg halok
El megyek meg halny de nem tudom houa megyek sem tudom mykoron megyek el de akar houa fordoham magamat ha azert az halalra megyek
El megyek meg halny latuan hogy az halal myndeneken vralkodyk es ygen syrew es gyakor az ew haloya
El megyek meg halny azert kerlek teged kegyelmes cristus hogy yrgalmaz ennekem meg bochatuan mynden en byneymet mert meg kel halnom
El megyek meg halny myre zeressem en azt azky keserew vegezetewt yger kynek zerelme heyyaban valo myre zeretewn azt ynkab el megyek meg halny
El megyek meg halny hamuva leyendew vagyok mykeppen zylettem ezzenkeppen meg vegeztetewm
El megyek meg halny egyebeket keuwetuen meeg en vtannam es tewbben yewnnek mert sem elsew sem vtolso en nem vagyok azert el megyek meg halny
El megyek meg halny engem nem syratnak sem en ertem nem ymadnak de el felettetewm meeg az enymtewles mykoron en meg halok
El megyek meg halny de nem tudom houa megyek sem tudom mykoron megyek el de akar houa fordoham magamat ha azert az halalra megyek
El megyek meg halny latuan hogy az halal myndeneken vralkodyk es ygen syrew es gyakor az ew haloya
El megyek meg halny azert kerlek teged kegyelmes cristus hogy yrgalmaz ennekem meg bochatuan mynden en byneymet mert meg kel halnom
Mai nyelven:
Elmegyek meghalni. Mert a halál bizony, de a halálnak órájánál semmi bizonytalanabb. Jóllehet bizonytalan legyen, de magam azért elmegyek meghalni.
Elmegyek meghalni. Mire szeressem én azt, aki keserű végezetet ígér, kinek szerelme hiábavaló? Mire szeretem azt? Inkább elmegyek meghalni.
Elmegyek meghalni. Hamuvá leendő vagyok: miképpen születtem, ezenképpen megvégeztetem.
Elmegyek meghalni, egyebeket követvén. Még én utánam is többen jönnek, mert sem első, sem utolsó én nem vagyok. Azért elmegyek meghalni.
Elmegyek meghalni. Engem nem siratnak, sem énértem nem imádkoznak, de elfeledtetem még az enyéimtől is, mikoron én meg halok.
Elmegyek meghalni. De nem tudom, hova megyek, sem nem tudom, mikoron megyek el. De akárhova fordítsam magamat, ha azért a halálra megyek.
Elmegyek meghalni, látván, hogy a halál mindeneken uralkodik és igen sűrű és gyakori az ő hálója.
Elmegyek meghalni. Azért kérlek téged, kegyelmes Krisztus, hogy irgalmazz énnékem, megbocsátván minden bűneimet, mert meg kell hallnom.
Elmegyek meghalni. Mire szeressem én azt, aki keserű végezetet ígér, kinek szerelme hiábavaló? Mire szeretem azt? Inkább elmegyek meghalni.
Elmegyek meghalni. Hamuvá leendő vagyok: miképpen születtem, ezenképpen megvégeztetem.
Elmegyek meghalni, egyebeket követvén. Még én utánam is többen jönnek, mert sem első, sem utolsó én nem vagyok. Azért elmegyek meghalni.
Elmegyek meghalni. Engem nem siratnak, sem énértem nem imádkoznak, de elfeledtetem még az enyéimtől is, mikoron én meg halok.
Elmegyek meghalni. De nem tudom, hova megyek, sem nem tudom, mikoron megyek el. De akárhova fordítsam magamat, ha azért a halálra megyek.
Elmegyek meghalni, látván, hogy a halál mindeneken uralkodik és igen sűrű és gyakori az ő hálója.
Elmegyek meghalni. Azért kérlek téged, kegyelmes Krisztus, hogy irgalmazz énnékem, megbocsátván minden bűneimet, mert meg kell hallnom.
Kiadások. – Mint imádságos nyelvemlékek a következők vehetők számba: az Apor-kódex, Piry-töredék, Göttweigi-töredék, Festetich-kódex, Czech-kódex, Winkler-kódex, Nádor-kódex, Döbrentei-kódex, Nagyszombati-kódex, Lobkowitz-kódex, Gömöry-kódex, Debreceni-kódex, Pozsonyi-kódex, Horvát-kódex, Keszthelyi-kódex, Teleki-kódex, Lázár-kódex, Gyöngyösi-kódex, Peer-kódex, Thewrewk-kódex, Kriza-kódex, Kulcsár-kódex. Ezek közül a legtökéletesebb imádságos-könyv a Czech-kódex. A többi kéziratos-könyvben az imádságok meglehetősen rendszertelenül s egyéb szövegekkel keverve sorakoznak egymás mellé. Néhány imádságos kódexről megállapítható, hogy világi emberek megrendelésére és nem a kolostorok lakóinak használatára készült. Nyelvemléktár. Tizenöt kötet. Budapest, 1874–1908. (Az I–II. és IV–XIV. kötet Volf György, a III. kötet Komáromy Lajos és Király Pál, a XV. kötet Szabó Sámuel és Katona Lajos közzététele.) – Zolnai Gyula: Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig. Budapest, 1894.
Irodalom. – Az említett szövegkiadásokkal kapcsolatos magyarázatokon kívül Toldy Ferenc: Az ó- s középkori magyar nemzeti irodalom története. II. köt. 3. kiad. Pest, 1862. – Horváth Cyrill: Világiak régi magyar imádságos könyvei. Irodalomtörténeti Közlemények. 1895. évf. – Bárdos József: Szent Brigitta tizenöt imádsága kódexeinkben. Budapest, 1903. – Frick József: A középkori magyar himnuszköltészet. Kolozsvár, 1910. – Pusch Ödön: Vallásos elmélkedések kódexeinkben. Kolozsvár, 1910. – Vargha Damján: Seuse Henrik Amand a magyar kódexirodalomban. Budapest, 1910. – U. az: A Te Deum fordítása kódexirodalmunkban. Irodalomtörténet. 1912. évf. – U. az: Ave Rosa Sine Spinis himnusz kódexeinkben. Magyar Nyelvőr. 1912. évf. – U. az: A legrégibb magyar bűnjegyzék forrása. Irodalomtörténeti Közlemények. 1914. évf. – Gorzó Gellért: Ráday Pál imádságai. Irodalomtörténeti Közlemények. 1915. évf. – Gondán Felicián: A középkori magyar pálosrend és nyelvemlékei. Pécs, 1916. – Szerecz Alajos: Kódexeink párhuzamos szentírási töredékei. Budapest, 1916. – Kozáky István: A középkori haláltánc keletkezése. Egyetemes Philologiai Közlöny. 1926. évf. – László Vince: A középkori ember imádságai. Napkelet. 1928. évf.
