GESZTHY LÁSZLÓ ÉNEKE.
GESZTHY LÁSZLÓ ÉNEKE.
A REFORMÁCIÓ korában virágzó feddő költészetnek már ebben az időben megvoltak az előzői. 1525-ből maradt fenn: Geszthy László éneke. László deák az őszinte fájdalom hangján szól az ország nyomoráról és a török veszedelemről. A magyar nemzetet romlás fenyegeti, a végvárak pusztulóban vannak. Minden máskép volt Mátyás király idejében!
Szegény Mátyás király idejében – búslakodik az énekszerző – a vitézek nagy tisztességben valának. Ideje volna ma is észbe venni az Úr Istent, megtartani a régi törvényeket, megfizetni a papoknak járó tizedet. Védjen bennünket Isten és a Szűz Mária a háborútól, legyen jó vége a hatvani gyűlésnek, diadalmat vegyen jó Lajos királyunk.
Gezthy Lazlodyak zerze ez eneketh
Magyarorzagh vala nagh few zywksegeben,
Az wegek valanak mynd el vezendewben
Ezer ewth zaz hwzon ewth eztendoben.
Magyarorzagh vala nagh few zywksegeben,
Az wegek valanak mynd el vezendewben
Ezer ewth zaz hwzon ewth eztendoben.
Mai nyelven:
Geszthy László deák szerzé ez éneket,
Magyarország vala nagy fő szükségében,
A végek valának mind elveszendőben
Ezerötszázhuszonöt esztendőben.
Magyarország vala nagy fő szükségében,
A végek valának mind elveszendőben
Ezerötszázhuszonöt esztendőben.
Kiadások. – Geszthy László feddő énekének 24. sora egy szakadozott papírlapon maradt ránk. Nagy Imre fedezte fel 1877-ben. A Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona. – Szövegének első közlése: Magyar Könyvszemle. 1877. évf. – Szilády Áron: Régi magyar költők tára. I. köt. Budapest, 1877. – Horváth Cyrill: Régi magyar költők tára. I. köt. 2. kiad. Budapest, 1921.
Irodalom. – Az említett szövegkiadásokkal kapcsolatos magyarázatokon kívül Beöthy Zsolt: A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése. I. köt. 5. kiad. Budapest, 1888. – Bodnár Zsigmond: A magyar irodalom története. I. köt. Budapest, 1891. – Horváth Cyrill: A régi magyar irodalom története. Budapest, 1899. – Beöthy Zsolt és Badics Ferenc szerkesztésében: Képes magyar irodalomtörténet. I. köt. 3. kiad. Budapest, 1906. – Horváth János: A középkori magyar vers ritmusa. Berlin, 1928. – Császár Elemér: A középkori magyar vers ritmusa. Irodalomtörténeti Közlemények, 1929. évf.
