Az iskolai drámák célja, iránya

Teljes szövegű keresés

Az iskolai drámák célja, iránya
Iskolai drámáink jobbára külföldi utánzatok, fordítások és átdolgozások; csak elvétve akadunk egy-egy eredetire. Nyelvök latin, magyar, ritkábban német. Céljok részben morális, részben pedig pedagogiai volt. Elvont igazságokat, erkölcsi eszméket, hitéletből vett vonzó példákat mutattak be drámai alakban; nehéz bölcseleti eszméket tettek népszerűvé és könnyen felfoghatóvá: a bűn utálatosságát az erény magasztosságát hirdették, új, hatásos és változatos alakokban. Az akkori iskolák főcéljáról, a szónoki képzésről sem feledkeznek meg. Ha valahol, úgy e színjátékokban sajátíthatták el az ifjak legkönnyebben a finomabb hanghordozást, a taglejtéseket, a hatásos mozdulatokat és a bátor fellépést. Méltán mondhatta tehát Deményi László piarista tanár a szegedi iskolai színház megnyitásakor (1745.): »A dicsőségnek leghatalmasabb pályája a színpad, mely megnyitja a leendő polgároknak az útat a szereplésre és a legmagasabb méltóságokra!«
E játékoknak tehát nem a közönség szórakoztatása volt a célja s nem is a drámai költészet mívelése akart lenni. Mint pedagogiai eszköz szerepelt az iskolákban, s így a szerzők nem a dráma törvényeit, hanem az előadások pedagogiai és morális célját tartották szemök előtt. A lélektanilag kidolgozott jellemeket, következetességgel vezetett drámai cselekvényeket, az érzelmek és szenvedélyek megragadó harcait, a bonyodalmak érdekes füzését hiába keressük e játékokban; csak ritkán találunk azoknak nyomára. Különben is a nő és szerelem hosszabb ideig ki voltak tiltva a színjátékokból, s így a szerzőknek a legjelentékenyebb emberi szenvedélyt kellett mellőzniök.
A szónoklati hatás kedvéért a párbeszédeket s különösen a monologokat gonddal kidolgozott szónoklatokká alakították s nem a jellemek és a fejlemények kidomborítására vagy motiválására, hanem a kedélyek megindítására használták. Az egyes jeleneteket és felvonásokat (»végezéseket«) epikailag fűzték egymáshoz s nem sokat törődek a drámai kifejlés követelményeivel. A bonyodalmat és kifejtést rendesen egy véletlenül megjelenő alak, talált levél, vagy valami valószinűtlen rögtönzés idézi elő.
A külső hatás kedvéért nagy gondot fordítottak a szerzők a verselésre, a prózában a válogatott kifejezésekre. Nem egy kézirati iskoladrámánk van, melynek nyelve komoly tanúlmányozására méltó. Egyik-másik valóságos tárháza a tősgyökeres magyaros mondásoknak, elavúlt, elfeledett kifejezéseknek és szavaknak.
Zene és ének majd minden darabban volt. Imitt-amott a régi görög színművek mintájára karénekekkel is találkozunk. Prologus és epilogus majd minden színműben volt. A szerepeket a legjobb tanulók közt osztották fel, s gondjuk volt még a legkisebb mozdulat betanítására is. Mind az előadók, mind a szerzők nem ritkán fényes jutalomban részesültek.
Az előadásra kerűlt színműveket rendesen a költészet és szónoklat tanára szerzette; de a többinek is kellett érteni a drámaíráshoz; mert a tanítással foglalkozó szerzetesrendek tanárképző-intézeteiben rendszeresen előadták az iskolai drámaírás fortélyait és törvényeit. S maguk a tanárjelöltek is adtak elő színműveket.

Iskolai színjáték képe 1685-ből.
Ott, hol a konviktusokban előkelő ifjakat neveltek, künt a szabadban lóháton is adattak elő játékokat. Így Nyitrán és Nagy-Károlyban királyválasztást meg országgyűlést mutattak be a növendékek, mely alkalommal 32 lovas és ötven gyalogos szerepelt.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem