A Corvina-kódexek visszaszerzése
A Corvina-kódexek visszaszerzése
A Corvin-kódexek vándorlásának apróbb részletekben gazdag történte a legújabb időben kezd közeledni befejezéséhez. Az 1843–44-ki országgyűlésen összegyűlt rendek feliratot intéztek V. Ferdinánd királyhoz, a Corvina külföldi maradványainak visszaszerzése ügyében. És erre megindúlt Metternich herceg nagyarányú levelezése, melynek csak annyi eredménye lett, hogy a hányatott ereklyék sorsára irányúlt figyelmet újra fölelevenítette. A hazai és külföldi tudósok által megindított mozgalom elvégre föltárta a konstancinápolyi mesés hírű kincstár ajtait. A budai könyvtár romjairól lajstromok készűltek, a megtalált kötetek közül pedig négy darab I. Ferenc József királyunk kegyeiből a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárába vándorolt. Ugyancsak ő általa kerűlt oda az a két gyönyörű kódex is, melyet Metternich felszólítására a modenai fejedelem útnak indított, de később a forradalom alatt Bécsben megrekedtek. Közben II. Abdul Hamid szultán engesztelte ki a múltat azzal, hogy 1877-ben a Corvina konstancinápolyi töredékének még meglévő 35 kötetét királyunknak ajándékozta, ki ezt a budapesti Tud. Egyetem könyvtárába juttatta. E mellett sorra kerűlt a többi európai gyűjtemények felkutatása is, és a bennök felhalmozott kincsekből a kétségtelen Corvin-kódexek száma rövid időn 135-re szaporodott. A nagy közkönyvtárak példányai ma már visszaszerezhetlenek, de a régi könyvek közmondásszerű sorsa éppen nem zárja ki, hogy a hazai gyűjteményeink ezután is gyarapodjanak. A mutatványul adott két színes címlap olyan kódexekből való, melyek a külföldi könyvpiacról csak mostanában kerűltek haza. A M. Nemzeti Múzeum remek Attavante-kötetét példájul azért lehetett olasz kezekből megmenteni, mert a színes Corvin-címert (melyet most egy másik Attavanta-féle példány után restaurálva adtunk) valamelyik későbbi tulajdonosa átfestette; Emich Gusztáv példányát pedig az éber németek még a cseh-magyar címerrel ellátott jellemző Corvin-kötés dacára sem ismerték fel, mert a régebbi szöveg címlapján a Corvin-címernek nem jutott helye. A jellemző bőrkötés mellékelt hasonmása, a M. Nemzeti Múzeum Curtius-kódexéről való, melyről Philippus Bergamensis azt jegyezte fel, hogy a tudománykedvelő király kézi példánya volt.
