60. Hírlapirodalmunk fejlődése. Id. Szinnyei József
60. Hírlapirodalmunk fejlődése.
Id. Szinnyei József
Id. Szinnyei József
Az a hajnalderengés, mely a XVIII. század irodalmi s politikai egén hasadt, fölrázta álmából a hon alkotmányáért, szellemi s anyagi fölvirágzásáért küzdő lángelméjű bajnokokat. Ez a mozgalom, mely korszakot alkotott irodalmunkban, egyikét képezi hazánk legérdekesebb történeteinek.
A szatmári békekötés után az idegen pusztítás végre megszűnt; megszűnt vele együtt a belvillongás kártékony hatása szellemi s anyagi felvirágzásunk mezején. A nemzetnek alkotmányához és nyelvéhez való példaszerű, soha igazán el nem altathatott szeretete, ragaszkodása nem engedi meg az idegen német nyelvnek egyetemes uralomra való emelkedését.
Mária Teréziának, ki a német művelődés terjesztésén fáradt, tanító intézeteiben németül beszéltek és gondolkodtak. A magyar nemes családok sarjadékait udvarába hívja, hogy az idegen levegőben elfelejtsék apáik nyelvét és zászlóvivői legyenek a német kulturának. II. József nyiltan támadja meg az egyre hanyatló magyarságot, hadat izen a rendek szabadalmainak és hazánkban a holt latin helyett a német nyelv uralmát akarja megalapítani. Éppen ezen elnyomás alatt vagy éppen azért lendűlt fel újra irodalmunk Bessenyei s testőrtársai közreműködésével, és példájuk felébreszté a nemzeti szellemet.
Az idegen szellem teremté hirlapirodalmunkat, mely az akkor még hazánk fővárosaként tekinthető Pozsony koronázóvárosban tűnt föl először Nova Posoniensia latin hírlappal (1705–21.); az Ofnerischer Mercurius (1731–38) sem tartotta fenn magát; azonban már a Pressburger Zeitung 1764. július 15-től mai napig fenn maradt és volt idő, különösen e század két tizedében dúló francia háború alatt, midőn nagy tekintélyre emelkedett.
RÁT MÁTYÁSnak, a győri polgári szülőktől származott, sokat utazott, evang. theologiai s klasszikai műveltséggel külföldi akadémiákról hazaérkezett művelt férfiúnak eszméje volt egy magyar nyelvű újság szerkesztése. Az ő érdeme tehát, hogy a magyar irodalom újra ébredésének, a nemzeti érzület újabb nyilvánulásának kezdetén felrázta a magyart letargikus álmából. A hírlap kiadására Patzkó Ferenc Ágoston nyomdász nyert engedélyt és Rát a lapot 1780. január 1-én megindította Magyar Hirmondó címmel.
A »Magyar Hírmondó« első száma.
Az első magyar hírlap
Magyar ujságírás Bécsben
Mindenes Gyűjt.
Hazai Tudósítások
Szépirodalmi vállalatok
Jelenkor
Pesti Hírlap
Szépirodalmi és divatlapok
Vidéki hírlapírás
A forradalom után
