Költeményeinek felosztása
Költeményeinek felosztása
A rímes dalfélékben magyar rithmusokat alkalmaz, s bármennyit tanúlt is később Kazinczytól, soha a nyugoteurópai mértéket el nem fogadta; azért nála nincs három technikai mód, mint számos kortársánál, t. i. nemzeti, nyugoti és klasszikai, hanem csak az első és az utolsó. Azonban a rímes magyar formák nem oly népies ízűek nála mint Csokonainál, hanem, mint Kisfaludy Sándornál is, választékosabbak, de eleintén kevésbbé hangzatosak. Ebben a nemben Berzsenyi két fejlődési fokot tűntet föl: az elsőt, Matthisson hatásával, csekélyebb eredetiséggel, ezt már ismertettük; és a későbbit, melynek a legragyogóbb ódákkal egy időben kelt termékei (Bucsuzás Kemenesaljától, Levéltöredék barátnémhoz, Életphilosophia), legfölebb Schiller ismeretét mutatják egy-egy vonásban, de Berzsenyi egyénisége már teljesen előtérben áll, s a nyelv e rímes formákban is lendületes és hangzatos. – Az ódai, klasszikus mértékű költeményekben Horatius hatása állandóbb, de ez is következetesen fogy, a fejlődés Berzsenyi egyéniségének mind teljesebb érvényesűlése felé tör. Később Niklán kezdte mívelni az alanyi költészet egy harmadik faját, a költői levelet, rímtelen jambusokban. Ez a Kazinczy hatására történt.
