A Magyar Századok
A Magyar Századok
Egyéb fordításain (Cicero, Fleury után) nyelvészeti, irodalmi közleményein, költői kiadványain kivül, melyek közül az 1822-ben két könyvben megjelent Poétai Munkák a legnevezetesebbek, e század első tizedétől kezdve egy nagyobb nemzeti mű megírása kötötte le ereje javarészét. Hazánk történelmét írta meg, Magyar Századok cím alatt s a IX–XIII. századra terjedő első részt 1808-ban, a Zsigmond haláláig terjedő másik részt pedig 1816-ban adta ki; az utolsó résznek (a mohácsi vészig) kéziratát csak újabb időben találta meg s 1863-ban tette közzé Toldy Ferenc. A múlt század nagy latin nyelvű magyar történetei után ő magyar nyelven akarta megírni nemzetünk részletes történetét. Volt már efféle magyar munka, így a Budai Ézsaiás három kötetes műve, mely némi kritikai tárgyalásra törekszik; Virág azonban behatóbban és más szempontból akarta ábrázolni múltunkat. Kritikai történetet írt, de kritikája nem a források és adatok hitelessége, hanem a történelem tényei- és személyeinek erkölcsi megítélése körül forgott. Forráskészlete korlátolt; államférfiú szemköre neki, a magányt búvó szerzetesnek, nem volt; a modern külföldi történetírókat nem ismerte, csak a klasszikus történeti stíl modorában dolgozott, gyakran beszéltetve személyeit;nem is tudott eléggé történeti álláspontra helyezkedni; de a historikus egy elsőrangú tulajdona, az igazságszeretet megvolt benne.
Virág Benedek üdvözlő versei Vitkovicshoz. (1821. március 4.)
Szembeszállt, ha kellett, a nemzeti előitéletekkel, hibáztatta akárhányszor az egyház magatartását is, tiszteletreméltó bátorságában nem törődve azzal, hogy eljárásával haragot zúdít fejére. De még erősebb volt nemzeti érzése, magyar szelleme, melylyel iskolát alapított történetirodalmunkban. Az ő hatása alatt lett történetíróvá Horvát István; hatott költőinkre, s hazaszeretetre tanította olvasóit általán. Előadása egyszerű, olykor alanyi kitörések tarkázzák; az oklevelek gyakori idézése miatt egyenetlen, de minden sorából érzik a tárgyszeretet. Sokáig ez volt a legjobb magyar nyelvű magyar történet.
Íme a klasszikai irány eddigi eredményei: előkészítette az antik szellem megközelítését, meghonosította költészetünkben a fenség hangját, előmozdítá a műfajok kialakulását, egy új technikai móddal, az időmértékes prozódiával gazdagítá költészetünket, ezzel lehetővé tette két versrendszer átültetését, úgymint egyrészt a görög és római, másrészt a modern nyugoteurópai (nevezetesen a német) versformákét, a minthogy 1787-től kezdve ez iskolából válik ki Ráday, Kazinczy, Földi, Verseghy által a modern nyugoteurópai irány is; a költői stílt emelkedettebbé, választékosabbá képezte; a nyelvészetnek, a történettudománynak lendületet adott; a nyelvújítást bevezette és a nemzeti szellemet táplálta. S ez az üdvös hatás Virág után még egyre fokozódott.
588
