Görög-német klasszicizmus
Görög-német klasszicizmus
Kazinczy és hívei ellenben a rímet és mértéket egyetemes eszményiséggel kötik össze. Nem a népi, sem a nemzeti: hanem a tiszta-emberi lebeg szemeik előtt, a mint a görög-német klasszicizmus elveiből kisugárzik. A vezér jeligéje a szép, nyelvben és ízlésben. Félszázados pályájának s lelkes csapatának hatása csakugyan a költői nyelvnek és költői ízlésnek megújítása lesz! Ám a korszakos siker kivívásában az irodalmi elevenséggel egyfelől az országos intézkedések, másfelől a társadalmi mozgalmak is közrehatottak. A nemzeti nyelv nemcsak az egyetemen, de a középiskolákon is tanszéket kapott; a nemzeti színészet kérdése megpendűlt, sőt megvalósúlt Magyarországon Kelemen László, Erdélyben Aranka György kezdeményezésére; s itt szerencsésen fejlődött. Nyelvmívelő egyesületek, önképző-körök létesűltek, s a magyar tudományos akadémia ügye, melyért Bessenyei annak tervével, Révai pedig kivitelével hiában fáradozott, ismét és ismét megbeszélésre kerűlt a Teleki László és Fejér György buzgó felszóllalásaiban; s a derék Marczibányi István addig is, mig az intézet létre jöhetne, magyar művek jutalmazására díjat alapított, melyet 1817-ben adtak ki először. Az eszme már megért, s nem kellett egyéb, mint Széchenyi István fejedelmi ajándéka, hogy az akadémia életre keljen, mint a hogy a század elején a nemzeti múzeum atyja Széchenyi Ferenc hazafias adományából életre kelt. S az irodalmi élet és nemzeti élet összhangzatosan, egymástól ihletve, egymástól erősödvel lendűlve lüktetett: az irodalom megújhodása a közmívelődés megújhodása lett. Eme korszak magvető és alkotó férfiai építik fel a Propylaeumokat, melyek az egyetemes virágzás nagy szellemének ragyogó Pantheionába vezetnek.
