Tompa gyermekkora és ifjúsága
Tompa gyermekkora és ifjúsága
Tompa Mihály 1817 szeptember 28-án született, Rimaszombatban, hová atyja, szintén Mihály, születése helyéről, a borsodi Igriciből költözött s becsületes csizmadia-mesterséget folytatott. A család, hagyományai szerint, a Székelyföldről eredt, hol a kisborosnyói Tompa-család ma is virágzik; de a nemesi előnevet Igriciben, hol szegény földmívesek vagy iparosok voltak, nem használta. Költőnk nagyapjának, Tompa Györgynek két fia volt; közülök az idősb, Mihály, csizmadia-mesterségre adta magát a vándorlása után, mint mester, telepedett le Rimaszombatban s vette nőül Bárdos Zsuzsánna polgárleányt, egy kedves, gyöngéd érzelmű, mély kedélyű leányt, a ki költőnknek életet adott, de korán elhalt s az árván maradt gyermeket nagyszülői vették magukhoz Igricibe. Itt nyerte első oktatását a betűre úgy mint a természet benyomására egyaránt fogékony fiú. Elemi iskoláit végezve, tanulékonysága korán kitűnvén, iskolamestere, Bihari György uram, az igrici földesúr, Szentimrey, figyelmét hívta fel rá, kinek pártfogása és segélye mellett a sárospataki kollégiumba ment. Itt a közép- és főiskolai tanfolyamokat kitünő szorgalommal és sikerrel végezte, bár sok nélkülözés mellett is. Multa tulit, fecitque puer, sudavit et alsit. A híres jogtanár Kövy auspiciumai alatt virágzó iskolai önképzőkörben, melyből Erdélyi János, Kazinczy Gábor, Szemere Miklós s a korán elhalt Ormós László, mint kiváló tehetségek váltak ki, az ő költői tehetsége is hamar és sokat igérőleg mutatkozott. Pataki reminiszcenciáinak későbbi termékei, jeles ódája Lorántffy Zsuzsánna háromszázados emlékünnepére s még jelesebb – a himnusz magaslatára emelkedő ünnepi óda Kazinczy Ferenc százados ünnepén 1859-ben, melyért az akkor már elismert és ünnepelt költőt oly méltóan koszorúzta meg az Akadémia.
