Gaal elbeszélései
Gaal elbeszélései
Először kisebb elbeszéléseivel és rajzaival tűnt fel, melyeknek tárgyát legszívesebben az alföldi népéletből és betyár-kalandokból meríti, s tárgyának újszerűségével és ügyes elbeszélő tehetségével egyképen hatott. Az alföld szépségeinek magasztalásában megelőzte Petőfit is, kire Gaal betyár-rajzai szembetűnő hatással voltak. Másik forrása Gaal beszélyeinek a régi és újabb városi élet s a magyar történelemnek lovagias kalandokban gazdag része; sok dicsérettel halmozta el az egykorú kritika a Badacsonyi Lenka címűt, mely Nagy Lajos nápolyi hadjáratában, és A portugali grófot, mely a Cid korában játszik, s főszemélye az a magyar herceg, kinek szereplésével akkor történetírók is sokat foglalkoztak. Legnagyobb elbeszélése a tatárok 1716-iki beütésével kapcsolatos Szirmay Ilona című két kötetes regénye, mely 1836-ban, közvetlenül Jósika Abafija előtt jelent meg. Ezzel nem versenyezhetett ugyan, de a régi nemesházi élet komoly, s a mellékalakok humoros rajza ezúttal sem maradt hatástalan. Regényt többet nem írt, kisebb elbeszélései azonban a negyvenes években is oly kapósak voltak, hogy a Honderű, midőn Gaalt megnyerte dolgozótársul, úgy mutatta be olvasóinak, mint »szépirodalmunk tróndíszeinek egyikét«.
