Fáy közéleti szereplése
Fáy közéleti szereplése
Fáy ezentúl sűrűen közöl kisebb elbeszéléseket az akkori folyóiratokban; ezeknek már szerkezete is jobb, s a magyar élet rajza, nyelvének zamatos magyarsága miatt valamennyi kedvelt olvasmányul szolgált, bár a cselekvényekbe vetett tanító célzat többször kirívó lett, s az aforisztikus beszédmód szinte modorossá tette előadását. Érezte ezt maga Fáy is, midőn szerényen megvallja, hogy »sok dolgozatában szembeötlő a használni-akarás tendentiája.« De erről nem mondhatott le, mert ez volt életének »minden törekvése, jelszava. Neki az irodalmi működés jóformán csak eszköz volt eszméi terjesztésére, egy-egy gyakorlati cél elérésére. Már meséi is erre a célra szolgáltak. Mikor még nagyon kevesen gondoltak reformokra, ő mint táblabíró Pestmegyéhez benyújtott emlékiratában már 1825-ben kész tervet ajánl a színészet állandósítására, rámutat a közigazgatás és igazságszolgáltatás bajaira, szabad ipart, büntető-kódexet sürget, s felhívja a figyelmet javítóház és takarékpénztár állására. Ezen eszmék legtöbbjére még nem érett meg a kor, de Fáy nem csüggedett; irodalmi munkáit, közszereplését és magánérintkezéseit egy kép felhasználja azok terjesztésére, népszerűsítésére. És kitartását siker koronázta. Mint a színészeknek Pestmegyétől kirendelt igazgatója, nemcsak felvirágoztatta a társaság ügyét, hanem, a mai nemzeti színház telkének megszerzésével, állandó hajlékhoz segíti őket. A takarékpénztári intézménynek pedig ő lett nálunk a megalapítója. S ez annyival nagyobb érdeme, mert addig semmiféle pénzintézetünk nem volt, a hitel rossz lábon állt; maga Széchenyi is oly kevéssé bízott Fáy tervében, hogy csupán iránta való tiszteletből írt alá néhány részvényt, a többi aláírást szinte házról-házra járva kellett összegyűjtenie. 1840 első napjaiban Pestmegye pártfogása mellett mégis megnyílt a Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület s csakhamar felvirágzott; kiállta a forradalom viharait, s azóta a leggazdagabb pénzintézetek egyikévé fejlődött, ezereknek osztva áldásait. Az intézet nem is feledte el az alapító érdemeit: örökös aligazgatójává választotta s még életében húszezer forintos alapítványt tett nevére az akadémiánál.
A BÉLTEKY-HÁZ ELSŐ KIADÁSÁNAK CÍMLAPJA ÉS CÍMKÉPE.
