Népdalai
Népdalai
Nemcsak Kölcseytől tér el, hanem az irodalom egész tradíciójával szakít, midőn a német romantikusok példáját követve, a kor szellemét megérezve, barátai unszolására hallgatva, a művészi népdal megteremtésére irányozza tehetsége javát. Alapjában véve, Kisfaludy nem népies természet, de még gyermek- s ifjúkorában, sokféle viszontagságai között, megismerkedik a nép életével és nyelvével s már vígjátékaiban léptet föl népies alakokat. Népdalai érett korának gyümölcsei, művészeti tudatosságnak szülöttei, az 1829. és 30. évi Aurorában jelentek meg akkora számmal (30-on felül), hogy már tömegükkel is széles ösvényt törtek maguknak lírai költészetünkben. Kisfaludy egyénisége e műfajban sem mutatkozik másnak, mint egyéb lírai költeményeiben; népdalaiból is ugyanaz a mélabú vagy humoros kedv hangzik ki. Az enyelgés, a játszi tréfa itt is természetesebben folyik ajkiról, mint az érzelmes avagy éppen szentimentális hang. Szerencsés gondolat volt, hogy népdalaiba belevitte a hazafiúi érzést is, mert ennek köszönhetjük két legismertebb népdalát (Rákosi szántó, Szülőföldem szép határa). A többi mind szerelmi tárgyú, mint általában az igazi népdalok, melyeknek számos motivumát, jellemző vonását sikerűlt ellesnie, így néha a drámai elevenséget, máskor a bevezető természeti képpel való hangulatkeltést, igen gyakran pedig az eredeti népdalnak találó kifejezéseit, azonban hol gondolkozása üt el nagyon a nép eszejárásától, hol pedig nyelvben és versben mutatkozik igenis műköltőnek.
)
KISFALUDY KÁROLY KÖLTEMÉNYEI.
(Az eredeti kézirat hasonmása.)
Beöthy, Képes Magyar irodalomtörténet.
2-ik kiadás.
Az Athenaeum kiadása
