A Stádium
A Stádium
A Stádium lassan készűlt. Mindig sok javítani valót talált benne, úgy mint korábbi, általa soha túl nem becsűlt műveiben is; az önmagával való boldog megelégedés különben sem jutván neki örökségül. Még egy külföldi útat, leginkább a Híd érdekében, és egy aldunai tartózkodást, már mint királyi biztosnak a Vaskapu érdekében, kelle közbevetnie, mig e várva-várt elmeszülöttjét közrebocsáthatta. Ocskay püspök kapta belőle az első példányt (nov. 15. 1833.). A kerületi ülésben az ifjúság kezén forgott, mely mohón kapott rajta s könyv nélkül tanúlgatta, mig a követek siettek a megkapható példányokat választóikhoz haza küldeni, hogy pótutasításaikat hozzá alkalmazhassák. Hogy megfeleljen örökös ócsárlóinak azon szemrehányására, miként mindig csak általánosságokban mozog, melyek a régibb országgyűlési akták közt úgy is megtalálhatók (!?) és hogy pozitiv javaslatokkal, melyek bajainkat orvosolhatnák, nem lép fel, újra kerekszámú tizenkét cikkben formulázta nem éppen egy törvényjavaslat (angolosan bill-nek szerette nevezni) ma megkivánt szabatosságával, de elég világosan s többé-kevésbbé erősen indokolt terveit. Ezek valának: 1. Hitel. Ismétlésével s bővebb kifejtésével a már előbb is mondottaknak. 2. Ősiségi jog. Az annyira féltett aviticitás, mely minden birtokot bizonytalanná tett s céljának, mely a középbirtokú nemes családok fentartása lett volna, éppen nem felelt meg. 3. Fiscalitás. Az előbbinek részint forrása, részint kifolyása. 4. Birtokképesség. A folyamatban levő országgyűlés legérdekesebb vitáinak egyik tárgya. 5. Törvény előtti egyenlőség. Sokak előtt még felette veszedelmes újítás. 6. Nemtelenek pártvéde. A munkálatban levő Urbáriumnak is egyik nevezetes pontja. 7. Házi pénztár és országgyűlési költség egyenlő, aránylagos viselése. 8. Vizek, utak, belvámok, stb. országgyűlés hatáskörébe vonása. 9. Monopoliumok, céhek, limitatiók eltörlése, s még három, melynek tüzetesb kifejtését máskorra ígérte ugyan de irántok véleményét nyilvánítani, már azon országgyűlésen is, egynél több alkalma volt. Úgymint 10. Törvény csak magyar nyelven szerkesztessék. 11. Csak a helytartó tanács kormányozzon. 12. Itéletek, tanácskozások nyilvánossága. A mi a jobbágyok (földműves-osztály) javitását illeti, mi akkor a legégetőbb napi kérdés volt, ezt szintannyira szívén hordja, mint az ellenzék bármely legszabadelvűbb árnyalata. »Mi ma még köszönettel fogadtatnék, holnap semmibe vétetni s csak bosszantani fog.« »Miként mi bánunk jobbágyainkkal, úgy bánnak (t. ik. a kormány) viszont mivelünk. Talio! – Nem kellene tovább Istent kísértetnünk.« stb. Bőven bizonyítgatja egy Földhitelintézet szükséges voltát, a nélkül, hogy e néven nevezné az oly nagy fontosságú, csak évtizedek múlva életbelépett intézményt, melyet akkori birtokviszonyaink, ősiség, hitel- és telekkönyv hiánya, stb. lehetetlenné tettek. A híres német bölcsész Herder ellenében, ki a kisebb nemzetiségeknek, s így a magyarnak is, elenyésztét, beolvadását jósolgatta, föllelkesűl a gondolatért: az emberiségnek egy nemzetet megtartani. »Csak ülhessük meg egyszer az ész, az igazi érdem és erény diadalmának ünnepét!« Mert: »csak magunkban a hiba (s ne is keressük azt mindig másban!), de egyszersmind a feltámadási erő«.
Széchenyi Istvánné, szül. Seilern Crescentia grófnő.
Töredék Széchenyi István Tasnerhez írt leveléből.
