Az akadémia megalakulása
Az akadémia megalakulása
Ez utóbbi pontra nézve legelőször készűlt el az albizottsági javaslat s határoztatott, hogy »ámbár a Társaság jövedelmeihez képest minden rendes tagnak fizetést adni nem lehetne, mindazáltal a Társaság felállításakor azonnal 27 rendes tag, és pedig 13 helybeli s 14 vidéki választassék; a helybeliek közül 6, a vidékiek közül is 6 azonnal fizetéses legyen (amazok 500, ezek 300 forint fizetéssel) – osztályonként pedig legyen a nyelvtudományban 3 helybeli, 4 vidéki, tehát a tervezett teljes szám, a többiekben egyelőre csak 2–2 helybeli s ugyanannyi vidéki rendes tag. Ez utóbbi osztályokat, irodalmunk s kivált tudományos szakirodalmunk akkori állása szerint, még így sem lehetett betölteni. Míg a nyelvtudományi osztályba feleslegesen is jutott volna: a nagy nyelvújító Kazinczyt s a szép ízlés apostolát, valamint a költő Kis Jánost a történettudományi, – Berzsenyit és Döbrenteit a bölcsészeti, – s az inkább eszthetikus Bitniczet a mathematikai osztályba kelle sorozni; a törvénytudományi osztályba pedig helybeli rendes tag egy sem, és csak két vidéki jutott. Mily szegénység, azóta fejlődött tudományosságunk mai állapotához képest!
Gróf Teleki József.
A jutalmazásokra nézve megállapíttatott, hogy évenként a megjelent legjobb munka, tekintet nélkül arra, mely osztályhoz tartozik tárgyánál fogva, 200 arany nagy-jutalommal, a szaktudományokbeli pályamunkák, évenként egyelőre csak kettő, száz-száz arannyal jutalmaztassanak. Előrelátható volt, hogy egy ideig majdnem kizárólag csak az első osztály körébe tartozó s túlnyomólag költői munkák fognak a nagyjutalomra méltóknak ítélhetni, így nyerte az első nagy-jutalmat (1832.) Horvát Endre Árpádja, s azontúl 1844-ig, mikor aztán a nagyjutalomnak, minden hat évben visszakerülő sorrendben, osztályonként kiadása lépett életbe, egy nyelvtudományi (Kresznerics szótára), hét költői munka (Kisfaludy Sándor, Vörösmarty, ez háromszor, Kazinczy, Jósika, Garay) s az összes többi osztályokból is csak négy munka nyerte meg az egész, három a fél nagy-jutalmat.
Az akadémiai munkásság vezetésére, különösen az anyagi ügyek intézésére, igazgató tanács szerveztetett, melynek a négy első alapítón – gróf Széchenyi István, gróf Károlyi György, gróf Andrássy György és gróf Vay Ábrahámon – kivül még 21, összesen 35 taggal, kik között Nagy Pált, az akadémia felállitásának az 1825-iki országgyűlésen ha nem első megpendítőjét, de leglelkesebb vezérszónokát, gróf Teleki Józsefet, az előkészítő bizottság elnökét, Wesselényi Miklóst, egy herceg Batthyányt, egy gróf Dessewffyt, egy gróf Czirákyt, egy Majláthot stb. találunk; kik maguk közül az Akadémia legelső – s első időszakában mindig egyetértelműleg megtartott elnökeiül: gróf Teleki Józsefet és gróf Széchenyi Istvánt választották meg. Ez utóbbi, a nagy gróf s az első és legnagyobb alapító, szíves készséggel engedte méltó társának az elsőséget. S az igazgató tanács, 1830 november 17-ikén tartott első alakuló és alakító ülésében, az elnök által előterjesztett névsorából a tudósoknak és íróknak, megválasztotta a hat osztály rendes tagjait, kik közül az első osztály első (helybeli) rendes tagja, – s négy nap múlva az akadémia első halottja – Kisfaludy Károly lőn. – Az igazgató tanács, szeptember 12-ikén tartott második ülésében, megválasztotta a titoknokot Döbrentei Gábor, a pénztárnokot Helmeczy Mihály személyében, végleg megállapította az alapszabályokat s azokat legfőbb megerősítés alá terjesztette.
Így a teljes megalakuláshoz csak a tiszteleti és levelező tagok megválasztása volt még hátra, kiket az 1831 február 14-én megnyilt első nagygyűlés választott meg, először tizenkettőt, majd 16-ikán még négyet tiszteleti, és huszat levelező tagokul; amazokat részint alapítók és főrangúak, részint magasabb állású írók – ezeket kizárólag az irodalom érdemes munkásai közül; s Kisfaludy Károly helyére – Vörösmarty és Schedel előléptetésével, az első osztály helybeli harmadik rendes tagjául Szemere Pált. A levelező tagok közt kettő volt külföldi, kiknek még akkor külön osztályozása nem volt, Feszler a Magyarok Története írója s Hammer bécsi államtanácsos.
