A harmadik korszak
A harmadik korszak
Az akadémiának is itt kezdődik harmadik korszaka. Kazinczy örökének, a széphalmi háznak és birtoknak, nemzeti vagyonul megszerzése, annak mauzoleummá alakítása, ennek Kazinczy összes munkái kiadásának forrásává alakítása, maj a nemzet felhívása, gróf Dessewffy Emil akadémiai elnök által, hogy akadémiáját zsellérségéből kiszabadítva, házat adjon neki, melyet a nemzeti lelkesedés palotává tett – voltak az első kézzelfogható életjelek. S mivel a nemzeti élet a törvényhozásban, az 1861-iki országgyűlés elfojtása miatt, még újabb négy évig nem nyilatkozhatott s az alkotmány helyreállítása még több évig késett, a felébredt nemzeti szellem már nem hagyta magát ismét elaltatni – s egyéb tér még el levén zárva, vagy ismét elzáratván, az akadémia működésében s annak támogatásában találta legméltóbb terét nyilvánulásának.
S ez időre és az azt követő – és az alkotmány helyreállítását is meghozó – évekre esik az Akadémiának azon véglegesnek mondható szervezése, mely ma is fennáll s már csak a megállapított keretben fejlődhetik s haladhat belterjileg való tökéletesedése felé.
Új, nagy alapítványok, köztök a báró Sina Simon 80.000 frtos alapítványa, a palotának elkészűlte s még jövedelmező bérházzal is megtoldása: az akadémia anyagi állását s azzal könnyebb és szabadabb mozgását, feladatainak nagyobb mértékben teljesítését tették lehetővé. Anyagi ügyei, oly vezetők szerencsés kezei által mint Lónyay Menyhért és Csengery Antal, rendeztettek s megszilárdíttattak; beléletét pedig az osztályoknak új csoportosítása s teljesb önállósítása tette gyümölcsözőbbé. A hat osztály most már háromba vonatott össze: a nyelv- és széptudományiba, mely most is s örökre az első maradt; a társadalmi tudományokéba, hova a bölcsészet, jog- és történettudomány, összes ágazataikkal tartoznak; a reál (mathematikai és természeti) tudományokéba. Mindeniknek jog adatott a szakjabeli pályakérdések és jutalmazások, tudományos megbizások, valamint a tagválasztások iránti javaslattételre, ez utóbbiakban az összes (nagy) gyűlésnek hagyatván fenn – újabb szavazattal – a végeldöntés, egyebekben csak a helybenahgyó vég-elhatározás. Minden osztály külön költségvetést nyer, melylyel előirányzata szerint szabadon rendelkezik. S mivel a budget-jog feletti döntés, a dolog természeténél fogva, az igazgatótanács kezében van, az igazgatótanács felerészben az akadémia belső tagjaiból s csak felerészben alakíttatik az akadémián kivüli alapítókból, pártfogókból, s társadalmi állásuknál fogva is kitünő hazafiakból; amazokat kizárólag az akadémia választja saját tagjai közül, emezeket a teljes (akadémikusokból és nem akadémikusokból álló) igazgatótanács, a mi az akadémiának túlnyomó befolyást biztosít igazgatótanács megalakulására.
