Politikai kilátások
Politikai kilátások
Sok szenvedés, türelem és nélkülözés árán szerezte azt meg. A »Károlyka szárnya« – mint a Károly-kaszárnyát, az írók börtönét nevezték – sok írót látott falai közt, de egy se hagyta el azt úgy, hogy ne lett volna kész újabb megpróbáltatás kiállására. Híjában tettek koronként egyes hazafiak peticiókkal kisérletet meggyőzni a hatalmat, hogy rossz úton halad: figyelembe se vették. Híjában volt a lapok hallgatása, nem értették meg. S midőn a hivatalos lap egyik hasábján Albrecht főhercegnek, az új kormányzónak, magyarországi, s másik hasábján Kossuth londoni körútjáról közölte a tudósításokat, ennek horderejét – hogy még a magyar hivatalos lapban sem bízhatnak meg – nem értették. A passzivitás e kora két magyar és két német munka közé esik: Das legitime Recht Ungarns Somssichtól 1850-ben komoly tiltakozás volt Magyarország jogainak elkobzása ellen, – s egy tized múlva a Blick már szétmarcangolta a hazugság politikáját. Kemény Szava a forradalom után (1850.) államférfiú bölcsességgel ajánlja a pacifikálás politikáját s másfél tized múlva Deák Adalékjai a »restitutio in integrum«-ot kötik ki a kiegyezés árául. Már közeledett a nap, melyről a költő álmodott, hogy ahhoz hasonlót, »nem szülnek évek, századok«. Jelezte ezt a Kazinczy-ünnep 1859-ben, a sárospataki-ünnepély 1860-ban, a Széchenyi-ünnepek hosszú sorozata 1861-ben. Már a következő év hajnalán látta a költő álmában:
Hogy e feltűnt év rejti, hozza
Ama napot, az én napom!
Ama napot, az én napom!
Csalóka álom volt. Még korán zengette el a győzedelmi ének hallelujáhját, de azért Tompával, az új Simeonnal az egész nemzet hitte, hogy nincs messze. Nem is volt. A husvéti cikk után meghozta a békeágat Magyarország felséges nagyasszonya, – a király megkoronáztatott.
