I. A gazdasági madártan magyar irodalma.
I. A gazdasági madártan magyar irodalma.
ARNOLD FLÓRIÁN. A varjak pusztítása csalhangra. – Vadászlap 1890. 250. l.
ARNOLD FLÓRIÁN. A kártékony vadak irtásához. – U. o. 1893. 200. l.
ARNOLD FLÓRIÁN. A héják irtásáról. – U. o. 1883. 234. l.
BEDŐHÁZY JÁNOS. A kánya, varjú és mezei egér. – Term. -tud. Közl. 1887. 134. l.
BERNÁTH SÁNDOR. Téli madárvendég Szatmár megyében. (Ampelis garrula.) – U. o. 895. 275. l.
BIKKESSY GUIDÓ. Einiges über den Schutz und die Abnahme unserer Kleinvögel. – Schwalbe 1892. 140–141. l.
BORNEMISSZA ZOLTÁN. A hasznos madarak védelméről. – Budapest 1890. 8° l–63. l.
BORSITZKY OTTÓ. A szárnyas ragadozók pusztításáról. – Vadászlap 1893. 391. l.
CHERNEL ISTVÁN. Vidékünk hasznos és káros madarai. – Kőszeg és Vidéke 1883. 5. szám.
CHERNEL ISTVÁN. Madárvédelem. – U. o. 1892. 5. szám.
CHERNEL ISTVÁN. Az alvidéki szárnyas inségesek érdekében. – Vadászlap 1892. 22. szám.
CHERNEL ISTVÁN. A gazdaságilag hasznos és kártékony madarakról. Köztelek 1896. 585–586. l.
CHERNEL ISTVÁN. Csibegyilkos gyík. – Sopron 1889. 54. szám.
CHERNEL KÁLMÁN. Die nützlichen Vögel unserer Gärten. – Frauendorfer Blätter 1854.
CSATÓ JÁNOS. Über den Zug, das Wandern und die Lebensweise der Vögel in den Comitaten Alsó-Fehér und Hunyad. – Zeitschr. f. d. ges. Ornith. 1885. 392–522. l.
CSATÓ JÁNOS. Die Verbreitung und Lebensweise der Tagraubvögel in Siebenbürgen. – Hauptber. d. II. intern. orn. Congr. II. rész 118–128.
CSATÓ JÁNOS. Die Verbreitung und Lebensweise der Nachtraubvögel in Siebenbürgen. – Schwalbe 1893. 17–20. l.
CSONKA PÁL. Téli madárvendég Csongrád megyében. (Ampelis garrula.) –Term. -tud. Közl. 1895. 275. l.
CSUTHY ZSIGMOND. Ne bántsuk a madarakat. – Vasárn. Ujs. 1858. 570–571, 581–583. l.
DAPSY LÁSZLÓ. A varjak. – U. o. 1864. 535–536. l.
FÉNYES BÉLA dr. A káros madarakról lőjegyzékeinkben. – Vadászlap 1891. 235. l.
FÉNYES BÉLA dr. Az egerész-ölyv. – U. o. 1891. 52. l.
FÉNYES BÉLA dr. A holló. – U. o. 1891. 132. l.
FÉNYES BÉLA dr. Az erdei bagoly. – U. o. 1891. 161. l.
FÉNYES BÉLA dr. A kakuk. – U. o. 1891. 171. l.
FÉNYES BÉLA dr. A bibicz. – ü. o. 1891. 200. l.
FINSCH OTTÓ dr. A vízi rigó. – Aquila 1894. 129–132. l.
FÖLDES JÁNOS. Érdekes adat a héja természetrajzához. -– Vadászlap 1891. 437. l.
FÖLDES JÁNOS. A héja és róka csinjai. - U. o. 1892. 51. l.
F. O. A vándormadarak üldözése. – Természet 1878. 323–324. l.
G. J. A harkály és az erdő. – Magyarorsz. és Nagyvil. 1878. 699. l.
HAJAGOS SÁNDOR. A gerlicze kártékonysága. – Term. -tud. Közl. 1892. 328. l.
HANUSZ ISTVÁN. A varjak gazdasági fontossága. – U. o. 1889. 168–170. l.
HÁRS PÉTER. A harkályokról. – Vadászlap 1891. 253. l.
HAVLIČEK JÓZSEF. Egy kagylótól megfogott Hydrochelidon leucoptera. – Aquila 1894. 168–169. l.
HERMAN OTTÓ. A méh ellenségei. – Term. -tud. Közl. 1876. 362. l.
HERMAN OTTÓ. Kánya, varjú és mezei egér. – U. o. 1876. 457–461. l.
HERMAN OTTÓ. Apró madarak hagymával. – U. o. 1878. 41–46. l.
HERMAN OTTÓ. Az állatélet mint munka, kifejtve főképpen a madárvilág munkás rajaiból. – U. o. 1878. 1–15., 41–50., 89–104. l.
HERMAN OTTÓ. Madárvédelem a párisi nemzetk. gazdas. congressuson. – U. o. 1889. 259–263. l.
HERMAN OTTÓ. A czerkó mint sáskapusztító. – U. o. 1889. 381–382. l.
HERMAN OTTÓ. Ave regina! – Ornith. Monatsschr. 1898. 2–6. l.
HONIG ISTVÁN. Miként lehet a ragadozó madarakat fajra nézve meghatározni, s mily mérvben károsak azok a vadállományra? – Vadászlap 1890. 19., 63., 101. l.
HONIG ISTVÁN. Egy biológiai megfigyelés a vetési varjakról. – Term. -tud. Közl. 1891. 273. l.
HONIG ISTVÁN. Az uhú-bagolylyal való vadászatról. – Vadászlap 1891. 555. l.
ILLÉS NÁNDOR. A rovarpusztító madarak szereplése a természet háztartásában. – Erd. lap. 1871. 292–301. l.
KAUFMANN ERNŐ dr. Az erdei szalonka táplálkozásához. – Vadászlap 1893. 116. l.
KITTLER ADOLF. A fogoly hasznossága a mezőgazdaságra. – U. o. 1891. 330. l.
KLOBUSITZKY KÁLMÁN. Kártékony-e a vércse és bagoly? – U. o. 1891. 254. l.
KLUG NÁNDOR dr. Beiträge zur Kenntniss der Verdauung der Vögel. – Hauptber. d. II. intern, ornith. Gongr. II. rész 43–59. l.
KOVÁCS ISTVÁN. A harkályok érdekében. – Erd. lap. 1884. 610–615. l.
KULAS ANTAL. Adatok az erdei szalonka táplálkozásához. – Vadászlap 1893. 157. l.
KULAS ANTAL. A szajkó mint kevéssé méltatott károsító. – U. o. 1893. 249. l.
K. A fekete varjú érdekében. – Természet. 1875. 41–42. l.
K. J. A madarak befolyása a növények elterjedésére. – Term. -tud. Közl. 1871. 294–297. l.
KÜLAS ANTAL. A túzok hasznos állat. – U. o. 1877. 118. l.
K. T. K. A halálra itéltek védelme. – Vasárn. Ujs. 1869. 323–324. l.
K–Y. A verebek mint országos csapás. – Term. tud. Közl. 1876. 203. l.
K–Y. A verebek kérdéséhez. – U. o. 1873. 65. l.
LAKATOS KÁROLY. Apró madaraink réme. (Karvaly.) – Szemle 1885. 13. szám.
LAKATOS KÁROLY. Mocsári zsiványok. – Vadászlap 1883. 105., 118. l.
LAKATOS KÁROLY. Nappali orvmadaraink zsákmányolási módjairól. – U. o. 1885. 181., 221., 302., 345. l.
LAKATOS KÁROLY. Egy vérszopó a madárvilágban. (Kis sólyom.) – U. o. 1891. 106. l.
LAKATOS KÁROLY. Magyarország nappali orvmadarai. – Szeged 1882. 8°. l–136. l.
LÁZÁR KÁLMÁN gróf. Hasznos és kártékony állatainkról. – Budapest (Házi könyvtár XVII.) 1874. 8° 1–132. l.
LÁZÁR KÁLMÁN gróf. A lég urai. – Budapest 1866. 8° 1–314. l.
LÁZÁR KÁLMÁN gróf. (L–r jegy alatt) Verébtenyésztés. – Természet. 1871. 98. l.
LÁZÁR KÁLMÁN gróf. Ingyen munkások. (Czinkék.) – U. o. 1871. 108–113. l.
LÉVÁRDI ISTVÁN. A ragadozó és kártékony madaraink lőjegyzékeinkben. – Vadászlap 1886. 111. l.
LÉVÁRDI ISTVÁN. A lődijakról, különös tekintettel szárnyas ragadozóinkra és kártékony madarainkra. – U. o. 1886. 480–482. l.
LOVASSY SÁNDOR dr. Még néhány szó a hasznos madarakról. – Falusi Gazda. 1874. 7. szám.
LOVASSY SÁNDOR dr. Még valami varjainkról. – Gyakori. Mezőgazda 1875. 3. szám.
LOVASSY SÁNDOR dr. Apró madaraink érdekében. – Term. -tud. Közl. 1879. 384–388. l.
MÁDAV IZIDOR. Referat über d. intern. Schutz d. Vögel. (A II. nemzetk. ornith. Congr. alkalm. kiadva.) – Budapest 1891. 4°. 17. l.
MAHR KÁROLY ifj. A héja életmódja és fogása. – Vadászlap 1890. 120. l.
MEDREGZKY ISTVÁN. Dióevő varjak. – Term. -tud. Közl. 1890. 106. l.
MEDREGZKY ISTVÁN. A verebész-karvaly merészsége. – U. o. 1890. 218. l.
MEDREGZKY ISTVÁN. A házi veréb nyalánksága. – U. o. 1890. 496. l.
MEDREGZKY ISTVÁN. Varjú és havasi pacsirta. – U. o. 1896. 161. l.
MÉHES JÓZSEF. A vércsék. – Vadászlap 1891. 213. l.
MEDREGZKY ISTVÁN. Még néhány szó a vércsékről és baglyokról. – U. o. 1891. 293. l.
NYÁRY GYULA báró. A kiméletre méltó hasznos madarak névjegyzéke. – Gazd. lap. 1880. 377–378., 391–392. l.
PASZLAVSZKY JÓZSEF. A mezőrendőrségi törvényjavaslat. – Term. -tud. Közl. 1889. 160–163. l.
PISO KORNÉL. A harkályok érdekében. – Erd. lap. 1879. 719–720. l.
P. GY. A fecske haszna. – Természet. 1870. 125. l.
P. GY. A kakuk jó hírének megmentésére. – U. o. 1870. 139–140. l.
REMAN JÓZSEF. Káros-e a fekete rigó az apró madarakra? – Vadászlap 1881. 213. l.
RIESS L. És mégis pusztítsuk a varjút. – Természet 1875. 54–56. l.
RÓZSAY EMIL. Némely félreismert emlősök és madarak. – A pozsonyi kir. kath. főgymn. értesítője 1871/2.
RÓZSAY DEZSŐ. A rigók bírói elítélésének kérdése. – Erd. lap. 1880. 378–381. l.
SÁMI LAJOS. Madárpusztítás Olaszországban. – Vasárn. Ujs. 1870. 531–532. l.
STENKA L. A kártékony vadak méreggel való pusztítása. – Vadászlap 1895. 480. l.
STORZ MÁTYÁS. A héjafogásról. – U. o. 1890. 237. l.
SZÉKELYHIDY VIKTOR. Egerésző szürke gém. – Term. -tud. Közl. 1890. 385. I.
SZÉKELYHIDY VIKTOR. Az ürge mint madárpusztító. – U. o. 1890. 440. l.
V. S. A madarak védelme. – Vasárn. Ujs. 1880. 54–55. l.
WINKLER KÁROLY. A fekete varjúk mint a vadtenyésztés ellenségei. – Vadászlap 1892. 144. l.
ZAY IMRE gróf. Még néhány szó a kánya természetrajzához. – U. o. 1891. 453. l.
ZAY IMRE gróf. Eppur si muove. (Astur palumbarius.) – U. o. 1892. 140–142. l.
ZAY IMRE gróf. Érdekes adat a kánya természetrajzához. – U. o. 1891. 411. l.
ZAY IMRE gróf. Érdekes adatok a héja, kánya és ölyv természetrajzához. – U. o. 1891. 454. l.
ZAY IMRE gróf. Pusztítsuk-e az egerész-ölyvet? – ü. o. 1892. 21. l.
