60. AZ ÖRVÖS LÉGYKAPÓ.
60. AZ ÖRVÖS LÉGYKAPÓ.
Egyéb neve nincsen.
(Muscicapa collaris Bch.)
HASZNOS.
60. AZ ÖRVÖS LÉGYKAPÓ.
60. AZ ÖRVÖS LÉGYKAPÓ.
Leirás. Kivált az öreg hímje tarka madár, hogy szinte megkápráztatja a szemet. Csak két szín van rajta: fekete és fehér. A tarkaság így alakul meg: csőre fekete, homloka fehér, feje a tarkóig fekete, azon alól fehér örv; dolmánya fekete, farcsíkja fehér; farka fekete, egész alsó fele torkostul-begyestül fehér. Szárnyán, ha kibontja, kettős, fehér tükörfolt van. A tojó nem ilyen ékes, inkább kormos, fehéressel és nyakörve nincs is. Csőre éppen olyan alkotású, mint a szürke légykapóé. Fészke odvakban, de ágak sürüjében is áll, szövése pedig mohából, finom fűszálakból, gyökerekből és szőrökből való. Fészekalja rendesen öt, rézrozsdaszinű, minden szeplő nélkül való, finom, nagyon törékeny tojás.
Élete módja. Az örvös légykapó inkább melegebb tájak és itt a lombos erdő madara. Bizony szépséges látomány a tavasz ifjú zöld lombozatában díszlő bükkös vagy tölgyes erdőben ennek a finom, tarka madárkának az ügyeskedése, röpködése. Nagyon szereti azokat a vénülő fákat, a melyeknek teteje már száradásnak indult, itt a magasban, a száraz ágon szeret leskelődni s a milyen kicsiny és jámbor, még sem lehet róla azt mondani, hogy
A légynek sem vét,
mert az erdő nagy hasznára bizony nagyon is vét légynek, szunyognak és mindenféle röpködő bogárságnak. Az öreg, vén fák nagy odvai előtt néha függöget is, nagy szelet csapva bár kicsiny szárnyának sebes verdesésével, a mikor azután felriad az odvakban pihenő bogárság, szárnyra kap, hogy biztos prédája legyen a légykapónak. De szálas bükkösökben, melyeknek sudarai magasra törnek, koronáik pedig egybeborulnak, az örvös légykapó a lombsátor alatt is fogdossa a betévedő napsugárban játszó légyféléket.
Minden védelmet megérdemlő ékes madárka.
