utál
utál – gyűlöl, rühell; borzad, irtózik, undorodik, iszonyodik (tőle) [köz] D szívéből gyűlöli/utálja; ki nem állhatja; nem bírja; látni sem bírja; rá se bír nézni; kiveri/kirázza a hideg tőle; égnek áll a haja/borsódzik a háta tőle; hideglelést/hányingert/kiütést kap tőle; lúdbőrzik a háta/feláll a hátán a szőr tőle; elhányja magát tőle; nem veszi be/felfordul tőle a gyomra; ki lehet vele kergetni a világból; megfojtaná egy kanál vízben; se teste, se lelke nem kívánja; irtózik tőle, mint ördög a tömjénfüsttől [köz] | (az illető) szálka a szemében [biz] | szereti, mint az eb a macskát/mint a kecske a kést/mint a vak a gödröt/mint a tiszahátiak az árvizet/mint a macska a sarat/mint seggében* a tövist; gyomrából gyűlöli [táj] | utálja, mint a bűnt/a szart* [biz] | herótot kap tőle; álmomban se lássam/se jöjjön elő [szleng]
